Katica

Az egèr

2011-01-28T17:00:00.003+01:00

Tobb hèten keresztul egèr volt a kioszkban. Ilyenkor tèlvìz idejèn màr mindent megràgnak, mindenhovà betornek, nem tudom, hogy csak az èhsèg teszi-e, vagy màr a tavaszt èrzik, ès a kozelgo ipari mèreteket olto szaporodàsra gondolva fialòhelyet keresnek.
Karàcsonykor egèr koltozott a kioszkba. Mivel azt csak hètvègèn nyitjuk ki, igy hèt kozben nyugodtan lèzenghetett a futott helyisègben, senki sem zavarta, csak èn nèha, mikor valamièrt kimentem, vagy takaritottam. Alaposan megràgta a karàcsonyi dekoràciòkat, eltort egy tèlapòs csipeszt, leette a fejèt kèt ròzsànak, egy pirosnak ès egy ròzsaszinnek, ès - mint hetekkel kèsobb folfedeztem - a fal ès a linòleum kozott levo rèsbe bunkert èpitett magànak. Mikorra ezt megtalàltam, addigra màr tiz egèrirtò zacskònyi egèrmèrget megevett, ès mèg mindig semmi. Szombat reggelre mindig a foldon talàltam a polcokròl a holmit, mert egerunk az èjszaka letàncolta.
Szòval kitakaritottam a bunkerèt, amit ùgy fedeztem fel, hogy egy csomagolòpapìr vège lògott ki a linòleum hàta mogul. Kifeszegettem egy kicsit ès mogotte tobb kilònyi osszegyurt papirt talàltam, ùjsàgpapirokat, eldobàlt blokkokat, àrjelzo muanyag pàlcikàkat, fèmcsavart, a tèlapòs csipesz rugòjàt, mindebbol olyan bonyolult, tobbemeletes èpuletet szerkesztett, hogy Gaudì megirigyelhette volna. Gumikesztyuvel ès novènyulteto kis fèmlapàttal felszerelkezve szètbontottam a bunkert, ès mire lekozelebb arra jàrt az egèr, csak kèt egèrirtò zacskòt talàlt a hàza helyèn (de orulhetett neki, mert egy ès felet meg is evett). Kèt hèttel ezelott aztàn, szombat reggel megtalàltam az egeret kinyùlva az egyik vàza mellett, nem is egèr volt, inkàbb patkàny, hosszù, gilisztaszeru farokkal, de fehèr volt a hasa ès halvànyszurke a hàta. Kàr, hogy igy kellett vègeznie, elmehetett volna èpitèsznek.

Jò zene, szèp tàj, tehenek, kecskèk.

2011-01-23T21:02:00.005+01:00

Az, hogy naponta idetelefonàl valaki, hogy vàltsunk telefonszolgàltatòt, pròbàljuk ki az ùj vìzszurojuket, az alacsony savtartalmù extra szuz olivaolajat, vagy a 3D-s mozzarellàt, ez nem ùjdonsàg, a vilàg minden civilizàlt nèpe rèszesul a fejlettsèg ezen elonyeiben, ès èn egyre fantàziadùsabb kifogàsokat talàlok ki, mièrt is nem kèrjuk az èpp adott holmit, bàr bevallom, leginkàbb le szoktam magunkat tagadni, a Signor ès Signora nincsenek itthon, èn csak a takaritòno/baby sitter/kutyasètàltatò vagyok, nem tudom, az urak mikor lesznek itthon. A kulfoldi akcentussal beszèlo (ilyenkor rà is jàtszok egy kicsit, elvètek egy-kèt igeragot) takaritònovel nem fognak leàllni vitatkozni, inkàbb hivjàk a kovetkezo szàmot.

Apòsomnak jutott az eszèbe a legèrdekesebb kifogàs, azòta is ezen rohogunk, mikor ebèd kozben az otthoni vonalason felhivta egy ilyen szerencsètlen flòtàs, hogy lèpjunk àt a màsik telefonszolgàltatòhoz, apòsom kozolte vele a telefonba, hogy nagyon sajnàlja, de nekunk nincs telefonunk. Az ekozben beàllt 15 màsodperces dobbent csendben pedig letette a kagylòt.
Csakazèrtis berakok egy kis zenèt, màrcsak a kèpek miatt is, jò zene, szèp tàjak, vasàrnap estère mi kell mèg màs? (Az, hogy a nagy szèl ami tegnap fùjt, lefùjta az antennàt a tetorol, ès nincs tèvènk, de minek is az nekunk?...)

Egy kis zene következik

2011-01-06T18:30:00.000+01:00

... az ùj èvre valò tekintettel.

2010-10-18T12:53:00.003+02:00

Azt akartam elmesèlni, hogy jàrt a sogòrnom anyòsa ès apòsa (Alessando anyukàja, Carla ès apukàja, Alfonso). Most volt az 50 èves hàzassàgi èvfordulòjuk, ès a gyerekeik ès unokàik kèt napot ajàndèkoztak nekik egy puccos, dràga termàlkozpontban valahol Montecatini-ben. Kèt nap teljesen fizetve, szàlloda, gyògykezelèsek, masszàzs, minden ami kell. Meg is èrkeztek szèpen, bejelentkeztek a szobàba, minden gyonyoru, csupa luxus, àtoltoztek furdokopenyre, Carla elment massziroztatni, Alfonso pedig lement az orvoshoz a papirjaikkal, hogy beszèl vele. Mig az orvost vàrta az orvosi szobàban, addig nèzelodott, majd leult egy szèkre.
De olyan rosszul ult rà, hogy kicsùszott alòla, o pedig lefordult ròla. Eltort a csuklòja, de ezt csak 5 òra mùltàn tudtàk meg a helyi kòrhàzban, amikor kikaptàk a rontgenleletet. Begipszeltèk neki, de mivel màr kèso volt, ès nem is tudtàk, hogy jojjenek haza, ott aludtak a szàllodaszobàban. Màsnap reggel elindult Firenzèbol Alessandro ès a hùga, hogy hazahozzàk a szuleiket ès a kocsit. A szàlloda ès termàlkozpont igazgatòja azt mondta, hogy mivel egy èjszakàt màr ott toltottek, ezèrt nem tudjàk mindkèt napot ùjra ott tolteni, max. egy màsik èjszakàt. Kaptak egy papirt, amivel visszamehetnek, de december vègèig fel kell hasznàlni. Azt mondtàk nekik, hogy ez a hivatalos procedura, a teljes kèt napot csak jogi ùton kapnàk vissza, de egy ilyen ugy lefutàsa nèhàny èv is lehet, a koltsègekrol nem is beszèlve, amit a kèt nap tobbszorosèt is felemèsztheti.
Igy a kecske is èhes maradt ès a kàposzta sincs màr meg.
Carla azt mondta, hogy a fèrje biztos a kis doktornoket figyelte a kivàgott kopenyeikben, ès azèrt nem oda figyelt, hogy hovà ult. Ez - Alfonso-t ismerve - teljesen el is kèpzelheto.

Egy az Isten, ezer a ruhàja

2010-09-10T14:37:00.004+02:00

A szìnesboru làny halkan dudoràszott a villamoson. Velem àtellenben, egy kicsit a hàtam mogott ult, ott szàllt le, ahol èn. Nem tudnàm megmondani, honnan johetett, leginkàbb arabnak nèztem volna, de mint kiderult, mègsem az volt. Fiatal, hùszon aluli, sovàny. Mèlytuzu koromfekete szemeivel az ablakon kifelè bàmult, ès màr egyre hangosabban ènekelt. Nagyon jò hangja volt, ès egy jò ido utàn ràjottem, hogy gyakorolt. Mèg a dallam is nagyon fulbemàszò volt, azt sem tudtam kivenni, milyen nyelven ènekelhetett, szàmomra teljesen ismeretlen, semmihez sem kotheto szavak. Nèha a làbàval vagy a kezèvel a ritmust is verte hozzà.
Mikor leszàlltunk, ès a villamos zaja màr nem nyomta el az èneket, akkor vettem ki a dal szovegèbol a Jesu szòt. Templomi èneket ènekelt, azt gyakorolta olyan buzgòn.
Ilyenkor mindig kicsit megdobbenek, pedig tudom, hogy nem kellene. Magyar fejemmel a keresztènysèg a fehèr, euròpai ember vallàsa, ami persze nem igaz, mert èvszàzadokon keresztul eroltetgettèk tuzzel-vassal a gyarmatlakòkra Jèzus tanait, mièrt ne lennènek keresztènyek, az lenne az ellenàllàs dicso pèldàja, ha nem vettèk volna àt a fehèr ember vallàsàt.
Gyakran jàrnak nàlam is vasàrnaponkènt szinesboruek viràgot venni, ès nem mindig a temetobe viszik. Egy sri lanka-i hàzaspàr gyakran megjelenik vasàrnap dèlben kismotorral, vesznek egy csokor viràgot, belerakjàk a szatyorba, a szatyrot a kormànyra, ès elviszik a Madonnànak, ahogy ok mondjàk, a sajàt templomukba.
Don Paolo, Montelupo papja - akit mi F.-el kedvesen csak Raszputyinnak neveztunk el hosszù osz hajàra ès terebèlyes szakàllàra valò tekintettel - felhivta a figyelmunket a legutòbbi csalàdlàtogatàsa alkalmàval, hogy okomenikus istentiszteletet is szoktak tartani ebben a szemben levo templomban. Jàr is rà mindaz a nyolc màs vallàsù egyèn, akik Montelupo-ban fellelhetok (na jò, lehet, hogy tìz). Bàr szerintem leginkàbb bemennek Firenzèbe, mert ott van anglikàn templom, zsinagòga, ès mindenfèle imahàzak, mèg mecsetet is fognak èpiteni, termèszetesen szigorùan a vàroshoz illo, rinascimento stìlusùt, Giotto harangtornyàra fog hasonlìtani. Igy aztàn a kecske is, meg a kàposzta is. Ha megèpìtik, mert màr èvek òta veszekszenek rajta.

Egy kis kèpzavar

2010-09-09T14:39:00.004+02:00

Firenze polgàrmestere beszèlt a tèvèben egy helyi beszèlgetos musorban, ès elmesèlte, hogy iskolalàtogatàson volt. Mindent szèpen megnèzett, mindenkivel elbeszèlgetett, minden problèmàt vègighallgatott, majd a gyerekekkel beszèlgetett. Megkèrdezte a kisiskolàsokat, hogy szerintuk mi a legszebb, legjobb Firenzèben. Rengeteg vàlaszt kapott, a Piazza Repubblica korhintàjàtòl kezdve a Cascine parkig sok mindent megemlìtettek, de a "legèrdekesebb" vàlaszt az a kisfiù adta, aki kijelentette:
- Szerintem Firenzèben a legszebb a pisai ferde torony!

Viszlàt, vilàg!

2010-07-29T21:52:00.002+02:00

Camaldoli, szerzetesi kolostor kapuja.

Buona notte!

2010-07-28T15:42:00.002+02:00

Valaki egy biciklit felkotozott a hàzfalra, a gàzcsohoz làncolta, a kerekei a levegoben lògtak (azòta màr elvitte). A szomszèdkisfiù az utca kozepèn àcsorogva bàmulta, mikozben az anyja a szomszèdkisfiù gyerekkocsiban pasakènt elterpeszkedo kistestvèrèt pròbàlta kocsistòl begyomoszolni a nyitott kapun.
Szomszèdkisfiù: -Anya, hogy ment oda fel az a bicikli, felmàszott?
Anya: -Nem, a gazdàja odakototte.
Pont akkor èrtem oda, a kulcsomat keresgèltem a tàskàban.
Anya: -Jòl odakotozte valaki azt a biciklit. A tièd?
En: -Nem, de mèg sose làttam, nem ezekè itt?- mutatok a màsik szomszèdokra.
Anya: -Nem, ezek nyaralni vannak.
Szomszèdkisfiù: -Te melyikben laksz?
En: -Itt a sarkon. Az ott az ablakunk.
Szomszèdkisfiù: -Felmehetek hozzàd?
Anya: -Nem mehetsz fel. Gyere el onnan, mert jonnek az autòk. (Az ùt kozepèn àcsorgott.) Ide gyere, megyunk ebèdelni.
Szomszèdkisfiù: -Okè. (Betàmolyog.)
Anya: -Koszonni ki fog?
Szomszèdkisfiù: -Viszontlàtàsra. Es szia.
En: -Szia.
Szomszèdkisfiù: -Es jò ètvàgyat.
En: -Jò ètvàgyat nektek is.
Szomszèdkisfiù: (Visszajon a kapubòl) -Es jò èjszakàt!

It's raining, birds!

2010-07-16T16:02:00.003+02:00

Ma reggel elhoztam a locsolòcsovet az egyik sirròl, àtvittem egy màsikra, beàllìtottam kozèpre, ràraktam a "teknosbèkàt", ahogy itt hìvjàk azt a kerek valamit amit a cso vègère kell ràpattintani, ès szokokùtszeruen frocskoli szèt a vizet nagy vìzròzsàban.
Elmentem dolgomra, ès mikor egy òra mùlva visszamentem megnèzni, hatalmas hàzibuli kozepèbe csoppentem. Jòpàr galamb a visszahullò vìzcseppek alatt kacaràszott, bugyborèkoltak, tàncoltak, toporzèkoltak, a szàrnyukat rezegtettèk. Az egyik tàtott csorrel vàrta a szàjàba hullò vìzcseppeket, kozben a làbàval kicsiket lèpdelt elore-hàtra, szinte transzban, kèt pàr porgotàncot jàrt szètterjesztett szàrnyakkal, messzirol lehetett hallani vidàm csacsogàsukat. A sìr mellett az aszfalton nedves galamblàbnyomok tomege, valòszìnuleg tobben felfedeztèk màr ezt az ingyenstrandot.
Bocs a videòèrt, de rogton ez a kèt fekete galamb jutott eszembe ròluk...

Hősèg 2, a bosszù

2010-07-11T18:58:00.004+02:00

Azt mondta ma egy viràgotvevő, hogy tegnap dèlutàn 42-t mèrtek a kerben a fa alatt. (Nem tudom, melyik kertben ès milyen fa alatt.)
Viszont megbìzhatò forràs jelentette (Maria, az ùjsàgàrùs), hogy ma hajnalban hàromkor, mikor hazaèrt (biztos bulizni volt), akkor 33 volt a lakàsban.
Es àllìtòlag ez mèg fokozòdik, szerintem lehetetlen, de a tèvès muksò azt mondta, hogy kedden esni fog, de szerdàtòl mèg melegebb lesz.
F. mindenhovà magàval cipeli a lakàsban a ventillàtort, de sebaj, ma este gyoznek a spanyolok, megmondta a polip is, neki pedig hiszunk, eddig mindig igaza volt.
Es ràadàsul ma kiderult, hogy Paul, a polip (vagy inkàbb a Polip) toszkàn, ugyanis Elba szigetènèl ejtettèk fogsàgba!

Napsutotte Toszkàna

2010-07-10T14:14:00.002+02:00

Nèzem ezeket a japàn ès amerikai turistàkat, az izzò napsutèsben toretlenul vonszoljàk magukat a folyèkony aszfalton, maroknyi videokameràval a bal kezukben, màrkàs àsvànyvizes palackkal a jobban. Dèlutàn nègyig csak ezekkel talàlkozni az utcàn, keringenek, mint a visszajàrò lelkek. Az olaszok sziesztàznak, bàrokban ucsorognek, otthon nèzik a bezàrt, lefuggonyozott ablakok mogott a napi szappanopera-adagot. Vagy a tengerparton husolnek a szerencsèsebbek.
37 fok van, nèhàny helyen Toszkànàban elèri a 40-et. Nektek adom, kèritek?

Ez meg mi, meg kulonben is, ez eddig nem volt....

2010-07-01T13:54:00.002+02:00

Hogy hetek òta minden este nyolctòl èjfèlig (!!!) a hàzunk alatt/elott/hàta mogott/elvàgòlag az utcàn egy 8-12 èv kozotti gyerekcsapat mindent beleadva jàtszik, rùgjàk a labdàt, futòversenyeznek, az egèsz kornyèk zeng toluk az amùgy csendes, àlmos, hosègtol elpilledt kisvàrosi tèvèbombolteto ablakok kozott.
Ahhoz màr hozzàszoktam, hogy az olasz gyerekeket màskèppen nevelik, magyar szemmel mondhatni egyàltalàn nem, totàlis mindentmegengedunkneki, kiskorukban màr vorosborral itatjàk, pizzàval etetik, 11-kor fektetik oket. De az utcàn èjfèlig? Es tovàbb?
Senki sem szòl ràjuk, senki sem kuldi oket aludni. Nincs nekik szuleik? Az àrvahàzban nincs szabad àgy?
Legyek-e èn vajon az, ki egyszer majd tènyleg kiszòl az ablakon?

Kis lèpès az emberisègnek, de nagy lèpès nekem

2010-06-11T18:38:00.002+02:00

Minden nagy ember mogott egy nagy asszony àll, ez màr règ kiderult a tortènelembol, ha màskènt nem, hàt biztos, nyugodt hàtteret teremtve a kutatàsok, konyvìràsok, filmforgatàsok szuneteiben.
Bizton el lehet mondani tehàt, hogy kis segìtsègem nèlkul nem jelenhetett volna meg az Amnesty olasz szekciòjànak tavalyi èvi gazdasàgi beszàmolòja abban az ùjsàgban, ami F.-nek jàr, amennyiben mindig feladom a negyedèves kimutatàst ajànlott levèlkènt, a telefonszàmlàjukat is èn szoktam befizetni ès ezèrt hosszù sorokat àllok vègig a postàn, valamint finomakat fozok a kimutatàs kèszitojènek, igy megàllapithatò, hogy hangyànyi ugyan a segìtsèg, de azèrt èn is beleèpulok az emberi jogok vèdoinek olajozott fogaskerekei kozè.

Toszkàna illata

2010-05-31T14:13:00.005+02:00

Olyan illatos gyertyàt làttam a szupermarketben, hogy az a cìme, hogy "Festival of Tuscany", ès ezen elgondolkodtam, hogy vajon milyen illata van egy toszkàn fesztivàlnak azon kìvul, hogy a gyertyànak mediterràn bogyòk ès piros gyumolcsok illata van jelolve. Meg is kèrdeztem F.-et, hogy szerinte, mert mi csak olyan fesztivàlokra jàrunk, ahol pizzaszag vagy sultmalacillat, illetve sokszor izzadt tomeg szaga van. Amikor pedig a processione-ra megyunk, mikor a Madonna szobràt hurcoljàk vègig a fèl vàroson, ott tomjènillat is szokott terjengeni.
Aztàn van mèg a konyvkirakodòvàsàrok szaga ami porszag ès hasznàltkonyvek papir- ès penèszszagànak keveredèse. A nyàri, tobb hètig tartò nèptalàlkozòk a nagyobb parkokban kirakodòvàsàrral, esti koncertekkel korìtve, annak pedig leginkàbb csapoltsör, csapolt bor, pacal ès ficattole, azaz làngos illata van, csak itt ezt a làngost hosszù pàlcikaformàra szoktàk sodorni, olyan 10-15 centis, ès csak sòt pergetnek rà. A tegnapi Terra Futura-nak, ahol alàìràst gyujtottunk az Amnesty-vel egèsz dèlutàn, annak pl. sult tengerigyumolcsok illata volt, amit inkàbb halszagù olajszagnak lehet nevezni, mert azt àrultak papìrzacskòba csavarva. Azt nem ettem, mert F. azt mondta, hogy ne pròbàljam ki, nehogy beteg legyek tole, inkàbb "necci"-t vettem, azt minden èvben szoktam enni, mindig ugyanaz az oreg bàcsika ès nènike àrulja, ès nagyon fincsi. Nagyon egyszeru, gesztenyeliszt vìzzel elkeverve, abbòl sutnek egy vastagabb palacsintàt, ès krèmes tùròval megtoltik ùgy forròn. A fenti fotò is a Terra Futura-n kèszult tegnap.
A tèli kirakodòvàsàroknak sultgesztenye illata is van nèha.
F. azt mondta, hogy szivesen venne olyan gyertyàt mondjuk, aminek vaddisznòporkolt illata van, vagy esetleg egèszben sult beefsteak, de olyat nem lehet kapni.
Viszont hètvègèn kezdodott ès mèg ma is tart Firenzèben a festival del gelato, azaz a fagylaltfesztivàl, a vàros kozpontjàban, most nem tudom pontosan, hogy a piazza Signoria-n, vagy a piazza Reppubblica-n, de nem messze van egymàstòl, az is lehet, hogy mindkèt helyen. Fagylaltàrusok tomkelege àrulja a milliòfèle fagylatot, kòstolòjegyet lehet venni, ès azzal tobb helyen vègigkòstolni. A tradicionàlis vanilia-csokolàdè-stracciatella mellett olyan èrdekessègeket is lehet venni, hogy citromos gyombèr, sajtos korte ès sonkàs sàrgadinnye fagyi. En a "via lattea", azaz a tejùt fagyit szeretnèm megkòstolni, ami tejszìnes fehèr csoki.
Egyèbkènt meg szèp nyàri ido van, ès ez idecsalogatja a turistàkat, folyton tele van a szupermarket veluk. F. azt mondta, hogy egy holland turista lefènykèpezte ot szombat reggel, ahogy kinyitotta a szoba ablakàt fèlmeztelenul, alul meg csak a pizsamanadràg volt rajta, de biztos nem ot akarta a holland turista fènykèpezni, hanem a mùzeum èpuletèt, de mostmàr mindegy, jòl meg lesz a vèlemènyuk a hollandoknak a toszkànokròl.

àlmomban, hej...

2010-05-24T11:05:00.002+02:00

Van olyan, akinek nehèz vacsoràra van szuksège ahhoz, hogy hulyesègeket àlmodjon, (mint az itt làthatò ùriember az emèsztèst elosegito por-reklàmban), èn konnyu vacsoràval is bàrmikor tudok ilyesmit produkàlni.
Tegnap èjjel azt àlmodtam, hogy àlmombòl felèbredve az àgyunk àthelyezodott valamilyen ùton-mòdon egy magyar lakòtelep jàtszòterènek homokozòjàba. Nem lakòpark, olyan igazi, nyolcvanas èvekbeli panel lakòtelep, lepusztult homokozòja kozepèbe. Ezen èn egy cseppet sem csodàlkoztam, hanem gyorsan beàgyaztam, nehogy szò èrje a hàz (=homokozò) elejèt. Ezutàn lecsattogtam papucsban-pizsamàban a legkozelebbi tìzemeletes pincèjèbe, ahol kuka- ès biciklitàrolò helyett egy bank trezorja foglalt helyet, ès sajàt kis kulcsommal, amit a pizsama zsebèben orizgettem, kinyitottam az èn èrtèkmegorzo szekrènykèmet, ezt konnyu volt felismerni, mivel egy fènykèp volt ràragasztva ròlam, amint èppen kotogetek. A fiòkocskàban, amit kihùztam belole, a magyar ès angol koronaèkszerek nèhàny darabja volt megtalàlhatò, de egy-kèt etruszk èkszer is elokerult onnan. Egy oldalfiòkban aztàn ràleltem a legnagyobb kincsre: jòpàr hajcsat ès fèsu hevert ott, ennek rettento mòdon megorultem, gyorsan el is tettem zsebre egy marèkkal, aztàn a hajam is ugyesen rendbehoztam, igy mindjàrt konnyebb az èlet, visszapakoltam gondosan a rubinokat ès smaragdokat, ès nagy boldogan felèbredtem.
Egyèbkènt meg itt a nyàr minden szempontbòl, most èppen a tèli holmit mosom àt ès pakolom el, remèljuk, hogy màr nem kell oktòberig.

Az olvasàsròl

2010-05-17T12:45:00.005+02:00

Tegnap a kirakodòvàsàron sikerult vennem 16 darab hasznàlt, de jò àllapotban lèvo Agatha Christie regènyt potom pènzèrt (10 euro). Azt hiszem, egy-kèt hètig nem fogok nyàvogni, hogy mit olvassak. Kozben F. is veszeget egy-kèt konyvet, ès màr majdnem ràjuk fanyalodtam, de nagy szàzalèkban hàborùsak meg tortènelmiek, de nem az az olvashatò regènyes, hanem a politikai stratègiàs.
Mèg itt van vagy kèt-hàrom Szabò Magda is, amit nem olvastam, de hirtelen olyan sùlyosak lettek a szavai, mintha òlommal vonta be volna oket valaki. Van mèg egy klasszikus olasz regènyem is, règòta szeretnèm màr kiolvasni, de most inkàbb jojjenek a bunugyek!
Egyèbkènt meg - csodàk csodàja, - sut a nap, lehet, hogy megnèzem, mi tortènik a Pesa kornyèkèn (valamelyik reggel làttam egy tomegverekedèst, hàrom fèrfikacsa utott-vert egy negyedik kamaszfiùkacsàt, ès kiabàltak hozzà rendesen a hìd alatt, ezek a huligàn vadkacsàk).

Etelekről

2010-05-13T15:42:00.003+02:00

Arròl akartam irni eredetileg, hogy olvastam egy cikket Tristram Stuart-ròl, a freegan-istàròl, aki tavaly decemberben 5000 embernek szervezett bankettet a Trafalgar Square-n a szemètkukàkbòl osszeszedett, de jò minosègu ètelekbol. Angliàban ès a civilizàlt orszàgokban , itt nàlunk is olyan szintet oltott màr a pazarlàs, hogy tobbezer ember jòllakhatna abbòl amit kidobàlnak. Foleg a szupermarketek mellett àllò kukàkban lehet kilòszàm èteleket talàlni, lehegesztve, èrintetlenul.
Sokszor szoktam kukàzò embereket làtni itt nàlunk, van egy hajlèktalan banda ott, ahol dolgozom, a parkban szoktak kolbàszolni, meg kèregetnek ès kukàznak. Csak azèrt emlitem meg, mert a mùltkor làttam, mit szedett ki a kukàbòl: egy 1 kilòs kenyeret lefòliàzva, egy csomag halvànyitò zellert, egy csomag briòst. Ma ismèt làttam egy embert kukàzni, egy hatalmas, friss karfiolt, jòpàr szem krumplit, egy baseball-sapkàt ès egy szeletelt kenyeret nylon zacskòban kukàzott ki.
A cikk, amit fent emlitettem a kovetkezo adatokat kozolte: minden èvben az angolok 2,6 milliàrd kenyèrszeletet, 484 milliò joghurtot, ès 1,6 milliàrd almàt dobnak ki.
De nemcsak ètelt lehet jòl kukàzni, itt nagy piaca van a ruhàknak is. Nagy, sàrga gyujtotartàlyokban az utcàn gyujtik a hasznàlt ruhàt, bele dobhatsz, de ki nem tudod venni belole, ùgy van megcsinàlva a teteje, de a bandàk ki tudjàk uriteni, kiszedik a jò ruhàkat ès gondolom eladjàk, pedig az karitativ cèlra menne. Azt hallottam, hogy van egy csalàd, akik a ruhàs tartàlyokat kiurittetik illegàlisan, termèszetesen milliàrdosok lettek belole.
Csak mi, buta egyszeru emberek dobàlunk ki mindenfèle mèg jò dolgokat.
Màs, de ètelrol szòl ez is. Az elobb telefonàlt a munkahelyèrol F. rohogve, hogy kèpzeljem el, mi tortènt benn az irodàban. Nègyen elmentek szokàs szerint ebèdelni a szokott japàn èttermukbe, azèrt oda kell jàrni, mert az trendi hely, ès a csapatban van kèt trendi kisasszony, akik szushit ebèdelnek, mert vigyàznak a vonalaikra, ès egyèbkènt is (az egyiket csak Barbinak hivjuk magunk kozt, ezzel mindent elmondtam ròla). Szòval rendeltek hàrom tonhalszeletet, meg mèg egy akàrmit, erre jon a pincèr, hogy màr csak kèt tonhalszelet van, Paolo erre lemondott az o tonhaljàròl lovagiasan a holgyikèk javàra, ès màst rendelt. A kisasszonyok mèg kinàlgattàk is, hogy adnak belole, de Paolo inkàbb a sajàtjàt ette. Dèlutàn hàromkor a tonhalat ebèdeloket elvitte a mentő gyormormosàsra, Paolo meg egyfolytàban rohog magàban az irodàban, mondtam is neki, hogy ma lottòzzon, nem bànja meg.

Hirek a futballvilàgbòl

2010-05-10T07:55:00.005+02:00

Tudom, mindig fociròl meg az idojàràsròl irok, de ezt nem lehet kihagyni. Màjus 2.-àn zajlott a Lazio-Inter meccs az olasz bajnoksàgban, amely hatalmas port kavart az egèsz olasz sportvilàgban. Tudni kell, hogy Roma kèt csapata, a Roma ès a Lazio eskudt ellensègek oroktol fogva, ilyen tobb is van az olasz csapatok kozott, àltalàban egy vàros kèt csapata mindig vères harcban àll egymàssal, ès sokszor az tortènik, hogy ha màr nem tud gyozni az egyik, akkor legalàbb ne gyozzon a màsik sem, valamifèle vigaszdijkènt.
Ez tortènt itt is, az erosebb csapat, a Roma ès az Inter a kèt esèlyes az olasz bajnoksàg megnyerèsère, egy-kèt pont kulonbsèggel àllnak, igy mivel a Lazio tudta, hogy nem jut kozelèbe se az elso hàromnak, azèrt harcolt, hogy legalàbb ne a Roma nyerje meg a bajnoksàgot.
Ez azt jelenti, hogy az Internek kell megnyernie, azaz a Lazionak el kell veszitenie a meccset az Inter ellen.
Magyarul a Lazio szurkolòk a Lazio-Inter meccsen az Internek szurkoltak.
De olyan szinten, hogy kòrusban uvoltottèk vègig a meccs alatt: "Ha nyertek meggyepàlunk benneteket", "Keruld ki a labdàt", "Ha belerùgsz a labdàba, eltorom a làbad", ès hasonlò kedvessègeket. A Lazio azèrt harcolt istenesen, nehogy szò èrje a hàz elejèt, ès mikor berùgtak egy gòlt, a sajàt szurkolòik nyilt ès hangos nemtetszèsuket nyilvànitottàk. Elokaptàk a traszparenseket az "oh, nooo!" feliratokkal.Kèp innen.
Az Inter nyert, ès nem tudom, hogy azèrt-e mert a Lazio hagyta nyerni, vagy mert jobban jàtszott, mindenesetre az Inter erosebb csapat ma.
Termèszetesen napokon keresztul vitatkoztak a televiziòban, eladta-e magàt a Lazio az Internek, avagy nem, etikus-e az, hogy a szurkolòk egy màsik csapatnak szurkolnak, satobbi. Persze akik nem tartottàk elfogadhatònak a Lazio viselkedèsèt, azok szinte mind Roma szurkolòk.

A màsik hìr is futballròl szòl, de màsfajtàròl. Itt a hìr:

Verekedès a vatikàni labdarùgò-tornàn
Verekedès utott ki tegnapelott a Vatikànban rendezett Clericus Cup-on, mely a papok ès a szeminaristàk futball kupàja. A Redemptoris Mater ès a Gregoriànus Egyetem kozott rendezett meccs soràn az utòbbi egyik vèdoje, a nèmet Matias Kugler hàtulròl belerùgott az ellenfelèbe, a ròmai gregoriànusok kapitànyàba. Koràbban màr megàllt nèhàny percre a jàtèk a Redemptoris Mater-nek odaitèlt buntetorùgàs miatt, amely ellen az ellenfèl hevesen tiltakozott. A jàtèk soràn a gregoriànusok kapitànya elhagyta a pàlyàt hevesen szidalmazva a bajnoksàg rendezoit, igy a meccs befejezetlen maradt, a Redemptoris Mater jutott tovàbb. Piros lapot kapott viszont a Redemptoris vèdoje.
A kovetkezokèpp zajlott a dolog: Simàn zajlott a meccs egèszen addig, mig Piermarinit, a Redemptoris Mater jàtèkosàt fel nem rùgta az ellenfèl. A birò szabadrùgàst itèlt meg, a Gregoriànusok erre korbefogtàk a biròt ès hevesen tiltakoztak a szabadrùgàs jogossàga ellen. Ekozben hàtulròl nagy nyugodtan megèrkezett Tisato, aki a szabadon csellengo labdàval az uresen hagyott kapuba berùg egy gòlt. A birò megitèli ezt a gòlt, ès ekkor elszabadul a pokol (ha lehet ilyet mondani egy vatikàni meccsrol), mindenki tiltakozik, kiabàl. A Gregoriànusok kapitànya Crnjak ledobja a pòlòjàt ès a fejpàntjàt ès elhagyja a pàlyàt. Az edzot, Rainier-t kitiltja a birò a pàlyàròl. A jàtèk ùjrakezdèse utàn nèhàny perccel Kugler bosszùt àll az èppen lehajlò Piermarinin, hàtulròl jòl fenèkbe rùgja. A birò azonnal piros lapot ad Kuglernek, a mèrkozèst pedig lezàrja.
Az ùjsàgirò hozzàtette, hogy a jàtèkosok a harmadik fèlidot imàdkozàssal toltottèk.

Kèp ès cikk itt megnèzheto ès olvashatò.

a mai nap

2010-05-09T16:55:00.004+02:00

Ma van anyàk napja Olaszorszàgban, bàr tobben àllitjàk, hogy tegnap volt, mert àlltòlag 8.-àn van, de szerintem meg mindig vasàrnap szokott lenni, igy annak a nèninek hiszek, aki azt mondta tegnap, hogy a fèrje meg o èvekig dolgoztak a Perugina-nak, ès ott mindig màjus màsodik vasàrnapjàra volt anyàk napja, ok meg azèrt csak tudjàk, nem? Mindenesetre ma rengetegen csinàltattak velem csokrot, egèsz nap csak a szalagokkal, cellofànnal, ilyen-olyan papirokkal harcoltam, meg a vevokkel.
Kozben nagyon jò ido lett, vagyis inkàbb rossz ido, mert nagyon nagy a meleg, vagy kèt napja. Ebbe a fulledt melegbe nèha belebarmol egy hirtelen jott vihar, de olyan gyors, hogy elo se birjuk kapni az esernyot, màr borig is àztunk.
Dèlutàn Scandicciben a francia vàsàron sètàlgattunk, ami tobb napja tart. Azt hittem, hogy bemutatòk ès eloadàsok is lesznek, de azok biztos zàrt helyen voltak fizetès ellenèben, mert itt csak vàsàr volt, de nekunk az is elèg. Milliò budos sajt, fuszeràrus, francia palacsinta azaz crepes, ès mindenfèle bagette, croissant, tortàk, mignon-ok, plusz volt egy pulòveràrus. Vettem Savons de Marseille-t ezektol itt, szamàrtejeset, meg vettunk arab èdessèget, ami nagyon hasonlit a gorog èdessèghez, amit a gorognèl szoktunk venni/enni. De annyira meleg volt, hogy egy ido utàn meguntuk ès eljottunk.
Van ùj fènykèpezogèpunk, tegnap vettuk, mert a règi màr egyàltalàn nem csinàl hasznàlhatò fènykèpet. Csinàltunk nèhàny fotòt pròbànak, de egyik sem publikus (pl. èn pizsamàban), ugyhogy nem is rakok ide fotòt.

Esküvőkről

2010-05-05T14:29:00.004+02:00

Màjus van, szèp, napsutèses màjus otthon, esos, nyàlkàs itt. Màjus az eskuvok hònapja, igy most kèt eskuvos esettel àllok elo.
Az elsot tegnap làttam a tèvèben egy beszèlgetos dèlutàni musorban. Nem szoktam ilyen musorokat nèzni, de most tènyleg vèletlenul ott ragadtam. A musorvezeto pont bemondta, hogy "ùjra meglàtogattuk Antoniettàt ès Mauròt az otthonukban (nem ez az igazi nevuk, azt elfelejtettem), emlèkeztetoul elotte leadjuk az elozo làtogatàsunkròl szòlò filmet."
Ebbol az elozo filmbol tudtam meg, hogy ez a fiatal hàzaspàr milyen zseniàlis mòdon oldotta meg az eskuvoi kiadàsokat (ezèrt mutattàk be a tèvèben oket). Hàrom èv egyuttjàràs utàn hàzasodtak ossze, addigra sikerult majdnem hàromezer euròt osszegyujteniuk, csalàdi ès baràti segitsèggel. Mindketten egy agràrgazdasàgban dolgoznak valahol Dèlen, vagy Puglia vagy Calabria, ezt is elfelejtettem, ès bàr mindketten kètkezi munkàsok, ha jòl èrtettem, de szèpen, tisztàn, ès ami a nagy szò, olaszul (tehàt nem dialektusban) beszèltek. Az eskuvo: megvàrtàk, mig elkèszulnek az olajbogyò begyujtèssel, ès a spàrgaszurettel, majd a gazdasàg kertjèben megrendeztèk a 150 szemèlybol àllò vendègsereggel a lagzit. Vettek egy malacot, azt egèszben megsuttettèk, szinte minden ètelt sajàt maguk ès a rokonsàg kèszitett el. A volegèny egyik baràtja pizzasutokènt dolgozik egy ètteremben, beàllitottak a kertbe egy kemencèt, ès a baràt egèsz este sutotte a pizzàt. A zenèt az unokatestvèrek, nagybàcsik cd-jei szolgàltattàk, a menyasszony ruhàjàt egy baràtnoje adta kolcson, aki egy èvvel azelott ment fèrjhez. Ejfèlkor tuzijàtèk is volt, a volegèny haverjai kis magàntuzijàtèkot kèszitettek, ez volt a nàszajàndèkuk. "Felejthetetlen volt az eskuvo", mondtàk mosolyogva, egymàs kezèt fogva, -"bàr az elozo estèig nem tudtuk, hogy fogunk kijonni a pènzbol. A legnagyobb kiadàs a pincèrek ès az edènyek, evoeszkozok, tànyèrok bèrlèse volt."
A kovetkezo kis filmen egy èv mùlva ismèt meglàtogattàk oket, a fiatalasszony hatalmas pocakkal, a fèrje hatalmas vigyorral. Ismèt egymàs kezèt fogva. "Nagyon jòl vagyunk, koszonjuk szèpen, boldogok vagyunk, ennèl jobban nem is mehetnènek a dolgok." A fèrj nagybàcsijànàl ès nagynènijènèl laknak, egy oreg hàzaspàrnàl, nincs sajàt lakàsuk ès pènzuk se nagyon, hogy bèreljenek. A nappaliba beàllitottàk a franciaàgyat, mutattàk a lakàst is, szèpen berendezett, nyolcvanas èvek divatja szerint bebùtorozott kis lakàs, a nappaliban szekrènysor, tèvè, ulogarnitura, a sarokba tolva egy franciaàgy ès egy muanyag pelenkàzòasztal. Mindenhol csipketerito.
A kovetkezo film most kèszult nemrèg, nèhàny hònappal az elozo utàn. Megszuletett Maurizio, kis szurokfekete hajù csoppsèg, osszegyurt manòarccal. A fiatal pàr mèg mindig nagybàcsièknàl. A franciaàgy ès a pelenkàzò kozè bekerult egy kisàgy is. Kèpek ùsznak àt a kèpernyon: apuka cuclisuvegbol etet, anyuka pelenkàz, jàtszanak a babàval a franciàgyon, satobbi. "A baba egèszsèges"- mondja mosolyogva anyuka-" hàlistennek. "Nem hiànyzik semmi nektek?- kèrdezi az ùjsàgirò. "Nem, tènyleg semmi"-mondja apuka-"itt mindenunk megvan." "Es a szuksèglakàs, amire beadtàtok a kèrvènyt?"-kèrdezi az ujsàgirò. "Hàt igen, az tènyleg nagyon jò lenne, az egy àlom lenne"- mondja anyuka- "itt kicsit szukosen vagyunk sokszor."
Egy màsik eskuvorol is szeretnèk beszàmolni, ezt pedig a scandicci piacon hallgattam ki. A tàskàs nonèl nèzegettem a tàskàkat, mikor megèrkezett holgyike. Jòl karban tartott bo harmincas, frissen frizuràzott, frissen manikurozott. Legutolsò divat szerint tinèdzsernek oltozve. Ismertèk egymàst a tàskàs csajjal, rogton elkezdtek beszèlgetni, ezt hallgattam èn ki, nem akartam kihallgatni, de a màsodik mondat utàn màr kivàncsi lettem, ezèrt ùgy tettem, mint aki nagyon èrdeklodik az osszes tàska irànt.
"Hogy mennek az eskuvoi elokèszuletek?"-kèrdezte tàskàs csaj.
"Jajj, ne is kèrdezd, mèg annyi tennivalò van, azt sem tudom, hol àll a fejem. Az eskuvoszervezo cèg semmit sem csinàl, ha nem jàrsz a nyakukra, mindent magadnak kell intèzni, ès most nincs mèg megfelelo cipom a ruhàhoz, màr mindenhol nèztem, de egyik sem megy hozzà."- mondta affektàlva holgyike.
"Es milyen lesz a ruhàd? kèrdezte tàskàs csaj.
"Na vègul aztàn nem az lesz, amit mondtam neked, hanem Ròmàbòl rendeltem, (itt valami hires divattervezo neve szerepelt, ezt elfelejtettem), krèmszinu selyem (itt a ruha rèszletes leiràsa kovetkezett).
"Es lesz fàtylad?"
"Nem, ehhez a ruhàhoz nincsen, csak fejdisz."
"Nehogy fàtyol nèlkul àllj az oltàrhoz! Majd meglàtod, fàtyol nèlkul nem eskuvo az eskuvo. Nekem sem volt fàtylam, meg is bàntam utàna, olyan befejezetlen volt a ruha anèlkul. A fèrjed mit szòl hozzà?"
"A, ot nem èrdekli, azt mondta, tok mindegy, lesz-e fàtyol vagy nem."
Itt mèg ot perc bosz gyozkodès kovetkezett tàskàs csaj rèszèrol, hogy nehogy fàtyol nèlkul. Istenments.
"Es akkor vègul hovà mentek nàszùtra?"-kèrdezte tàskàs csaj.
"Amerikai Egyesult Allamok, New York, Philadelphia, Florida, Miami. En szemèly szerint nem akarok menni Los Angelesbe, mert oda is akartunk eloszor, de màr kètszer voltam, ès nem tetszett annyira, akkor meg minek? Aztàn kèt hèt a Bahamàkon, tengerparton, ebbol egy hetet yachton fogunk hajòkàzni. Az egèsz nàszùt egy hònap. De nagyon kell is màr a pihenès, teljesen ki vagyok kèszulve ettol a sok problèmàtòl, amit az elokèszuletek okoznak."
Itt ùjabb tiz perc àjuldozàs kovetkezett, tàskàs csaj kifejtette, hogy milyen eredeti otlet Amerikàba menni nàszùtra, ok a Seychelles-en voltak, Amerikai Egyesult àllamokat csak kèsobb làtogattàk meg, màr hàzason, nahàt, fantasztikus vagy, nagy otlet, nagyon klassz lesz, hogy te milyen ugyes vagy!!!
"Igen,"-mondja holgyike unottan-"de màr az utazàstòl is elore fèlek, az is mennyi nyuggel jàr! Mèg a biztositàst is meg kell kotni, mert ez az utazàsi iroda itt kotnè (itt egy biztositòtàrsasàg neve szerepelt), de èn nem vagyok hajlandò, csak itt (màsik biztositòtàrsasàg) kotni....
Ez igy ment mèg egy darabig, de addigra màr az osszes tàskàt megnèztem, ès az osszes fontosabb informàciòt megtudtam a hàzassàgròl, igy aztàn otthagytam affekta holgyikèt ès ujjongò tàskàs csajt.
Kàr, hogy nem lehet tiz èv mùlva visszamenni ès megnèzni egy ùjabb filmet arròl, hogy alakult az egyik hàzassàg ès a màsik hàzassàg. En kivàncsi lennèk rà. Es ti?

Itt èlnek közöttünk

2010-04-14T15:49:00.003+02:00

Ma szul a fonokno lànya, ezt hallgassàtok meg. A làny apja, fonokno volt fèrje dùsgazdag, tobb parfum- ès kozmetikumuzlete van, plussz egy mindenre kiterjedo egèszsègbiztositàsa, igy a fonokno lànya magànklinikàn szul. Fiatal, kb. 26 lehet, de mivel a magànklinikàn egy sima szulès otezer (5000) euròba, egy csàszàrmetszès hùszezer (20 000!) euròba kerul, ma dèlben 12 òrakor csàszàrmetszèssel megszulte a fiàt 5 nappal a kiirt dàtum elott. A hivatalos ok a magas vèrnyomàs volt.
Szerintem meg osszejott a nogyògyàsz tavaszi vakàciòjàra a pènz.

Szerelmi viharok

2010-03-20T20:31:00.002+01:00

Olaszorszàgban egy bizonyos kor felett mindenki el van àjulva a Tempesta d'amore, azaz Szerelmi viharok cimu nèmet sorozattòl. Apòsom olyannyira, hogy nem szabad megszòlalni, mikor ez megy. Màr nem is tudom, hanyadik èvad ez, de jò pàr ève megy màr. Apòsom azzal magyaràzza ezt a rajongàsàt, hogy gyonyoru helyeken jàtszòdik, ès nagyon szèp a tàj, de azèrt nyomon koveti a szerelmi kavarodàsokat is benne.
Tobben odajottek màr hozzàm, hogy mennyire hasonlitok a mostani foszereplot jàtszò szinèsznore, ma azt mondta az egyik vevom, hogy jàtszhatnàm a szerepèt, nem vennèk èszre a kulonbsèget.
Igaz, hogy èn inkàbb Nicole Kidman-re szeretnèk hasonlitani, vagy Scarlett Johannsonra, de mèg Jennifer Ehle-ben is kiegyeznèk, azèrt mègis ideteszem, dontsètek el ti, hasonlitunk-e egymàsra, vagy nem:

Jòzsef-nap

2010-03-19T20:27:00.002+01:00

Szent Jòzsef unnepe van ma, èn pedig a testvèremet - aki Jòzsef nèvre hallgat - koszontom ezzel az èrzelmes de szèp dallal. A dalnak a cime Dolcissima Maria, azaz Legèdesebb Mària, ès a PFM, azaz a Premiata Forneria Marconi, a "Marconi Dijazott Sutodèje" ènekli. Mivel ma, Szent Jòzsef ès az apàk napjàn egèsz Olaszorszàg èdes fànkokat eszik, amit frittelle-nek hivnak, igy tobblèpèsbeli asszociàciòk alapjàn ezt a dalt vàlasztottam.

Azok az utcàk

2010-03-07T18:28:00.004+01:00

Es ha màr zenei hetet tartunk, akkor itt van egy kis konnyed dalocska, igaz, hogy eredeti skòt ènekli, akinek a szulei fish and chips-et àrulnak, de Paolo Nutini-nek hivjàk ès a nagyszulei mèg a kozeli Bargàbòl (Lucca-tòl nem messze egy csinos kis toszkàn vàroska) vàndoroltak ki a kies Glasgowba.
Csak annyit tennèk hozzà: hogy lehet ennyire szemtelenul fiatalnak lenni?

2010-03-05T17:27:00.001+01:00

Mindezt mezitlàb ès ellenszèlben.:-)

Megjött a villamos

2010-03-01T11:21:00.006+01:00

Azt hiszem, tobbszor irtam màr errol a gigantikus èpitkezèsrol, ami hosszù èvtizedekre lefoglalta Firenze utcàit ès a firenzeiek tiltakozòkedvèt. Volt itt minden az èpitkezès alatt, polgàrmestervàltàs, nèpszavazàs "akarjuk vagy nem akarjuk ezt a villamost" cimen, tobbszori tiltakozàsok, utcàra vonulàsok, fàra koltozèsek ès aszfalton sàtrozàsok, a mèrnokok paradicsommal dobàlàsa, folyamatos tiltakozàs a tèvèben, ràdiòban, ùjsàgokban. A villamos ennek ellenère megèpult, igaz, hogy csak az elso vonal, ès hàrom lesz osszesen. A vègeredmèny tobb èves csùszàs ès hàromszor annyi koltsèg mint az eredeti, betervezett. De van villamos! Az elso pròbahèten - mèg utasok nèlkul - kisiklott, de aztàn helyrehoztàk a hibàt. Februàr 14.-èn, Bàlint napon, vasàrnap beindult a nagykozonsèg szàmàra is. Az elso hèt ingyenes volt.
Attòl fuggetlenul, hogy Firenze egy emberkènt tiltakozott kitartòan ès tobb èven keresztul a villamos ellen, a vasàrnapi pròbanapon hatalmas tomegek vettèk birtokukba az ùj szàllitàsi eszkozt. Talàn abban remènykedtek, hogy vègèrvènyesen kisiklik a hatalmas igènybevèteltol? Mindekozben egyfolytàban szapultàk, mindennek lehordtàk, ès mèg mindig mindenki meg van ròla gyozodve, hogy veszèlyes, nem illik a vàroskèpbe, felesleges, csùnya ès valaki biztosan a kerekek alatt vègzi.
A firenzeiek egèsz egyszeruen nem elègedettek, ha nem elègedetlenkedhetnek.

Mindenesetre èn màr kèt hete villamossal jàrok dolgozni, mert a Leopolda àllomàson is csinàltak egy megàllòt, igy vonattal jàrok màr be Montelupo-bòl ès nem busszal, ès igy egy hajszàlnyival kènyelmesebb. A villamos nekem nagyon tetszik, szuper, ultramodern, gyors ès csendes, kènyelmes ès pontos, ès èn nagyon elègedett vagyok vele.
Ha valakit èrdekel (ès tudom, hogy egyvalakit legalàbb èrdekel) itt vannak a villamos kocsik technikai adatai: http://en.wikipedia.org/wiki/Sirio
Itt egy videò az ùj villamosunkròl (talàltam egy jò kis videòt, règi zenèkkel, kicsit hosszù, de jò), anyàm szerint ùgy nèz ki mint egy űrjàrmű, szerintem tök klassz.

Megint volt a tàncdalfesztivàl

2010-02-22T18:03:00.003+01:00

Bàr megvan a vèlemènyem az egèsz Sanremobizniszről, de ùgy gondoltam, hàtha valaki pont erre bukik, na, berakok egy videòt, erre mindegyik le van blokkolva a Tecsöveden, hàt akkor itt van egy kis règi Consoli, a Fiori d'arancio, nesztek:

Kreatìv blogger dìj

2010-02-22T09:51:00.004+01:00

Christine-tol kaptam ezt a dìjat, koszonettel elfogadom, ès nem adom tovàbb senkinek, mert màr mindenki megkapta. Hèt dolgot kellene ismèt irni magamròl, na, meglàtjuk, mennyi csacskasàgot birok magamròl leìrni, csak nehogy ùgy jàrjak mint Jane Austen Emmàjànak szegèny vènkisasszony baràtnoje, hogy nem tudott hàrom butasàgnàl megàllni.
1. Azt nem tudom, irtam-e màr, hogy imàdom a macskàkat, a kutyàkat, ès àltalàban minden àllatot, bàr egy bàlnàhoz valòszinuleg nehezen tudnèk èrzelmileg kotodni, egy papucsàllatkàval is ugyanez lenne a helyzet. Ugy volt, hogy kèszul nekunk egy macska, de az anyukàja màskèpp dontott, igy most ismèt szabad a gazda: macska legyen, kutya, nyùl, vagy semmi. Esetleg papagàj.
2. Nèha magamban az èlet nagy, komoly ès megoldatlan kèrdèseirol filozòfàlok. Pèldàul, hogy hogy nem fagy le a kacsàknak a làba mikor a Pesa-ban ùszkàlnak? (A Pesa a kis folyòcska a kozelunkben.) De ugyanigy az Arno-ban is sokszor gyalogolnak darvak ès minidarvak, az a fogpiszkàlònyi làbfelulet nem tud fàzni vajon? Nekem cipoben ès vastag zokniban is fàzik. Mostanàban azon szoktam gondolkodni nèha, hogy a tesòm kutyàjàt mi kèszteti arra, hogy minden àgyteritonk kozepère ràgjon egy pici lyukat? Kicsit olyan ez mint a Matrixban, mikor hiba van a matrixban, valaki rosszul programozta be a kutyàt? Illetve egy màsik kèrdèsen is szoktam nèha morfondirozni, azon, hogy ebben a reklàmban vajon mi van a por borondjèben, konyvek, ruhàk, kozmetikumok, vagy ott is por? Persze nem mindig ilyeneken gondolkodok, de ures percekben, mikor a buszon bambulok kifelè, akkor eszembe jutnak ilyesfèlèk.
3. Angolul tanulgatok, ès teljesen beleszerettem az angol kultùràba, màr amennyit megismertem belole. Az angol humort màr nagyon règen szeretem, az angol irodalmat is, de most utànaolvasgatok az èpitèszetnek, a tortènelemnek, a szokàsoknak, ès remèlem, egyszer majd a nyelvet is beszèlni fogom.
4. Az elozobol kifolyòlag mostanàban elèg gyakran eszunk angol ètelt. Szinte minden nap. Hàlistennek ezt F. is elèg jòl tűri.
5. Szeretnèk egy kis kertet viràgokkal. Egy kertrèszlet is megtennè.
6.Vannak bizonyos emberek, akikkel nagyon szeretnèk megismerkedni. Vagy legalàbb megismerni oket, hogy milyenek, ha szemèlyesen nem is tudom oket megismerni. Ilyen pl. az anyukàm nagypapàja, aki nekem dèdnagyapàm. Csikòs volt a Hortobàgyon, nagybajuszù, subàs, kevèsszavù, jòlelku. Pulikutyàja volt ès nagy botja. A termèszet minden rezdulèsèt ismerte. Ennyit tudok ròla kb., pedig szivesen olvasnèk az èletèrol mondjuk egy konyvben. Ugyanigy pl. szeretnèm megismerni a nagymamàmat, mikor 18 èves volt. Mik jàrtak a fejèben, mit szeretett, mit nem, mit akart elèrni az èletben? De szivesen megismerkednèk egy règen èlt emberrel, mondjuk egy 1600-beli franciàval, vagy hollanddal, ès beszèlgetnèk vele. De az is lehet, hogy jò nagy csalòdàs lenne, szètrombolnàm azt a felèpitett, idealizàlt kèpet, ami a fejemben van.
7. Règen nagyon fàzòs voltam, de mostanàban nem nagyon szeretem a nagy meleget. Talàn azèrt, mert pont eleget szenvedunk itt miatta az èv hat hònapjàban. A 15-17 fokot szeretem, hùszon felul màr fulladozok a melegtol. Règen a 23 is kevès volt. A kollègàim azzal hùznak, hogy kozeledik a klimax, ès lehet, hogy tènyleg?
Koszonom szèpen Christine a lehetosèget, ismèt osszehordhattam rengeteg felesleges, de igaz dolgot magamròl.

Ev vègi tortènèsek

2010-01-04T16:36:00.006+01:00

Elmùltak ezek az unnepek, nekem most kezdodik majd a piheno. Azèrt utòlag leirom a tortènèseket, nem unatkoztunk, mit mondjak.
Mèg karàcsony elott egy pèntek dèlutàn èrt minket utòl ez a szibèriai itèletido, onnan jott àllitòlag (honnan tudjàk, gulàgszagot hoz a szèl?), F.-nek pont vàllalati flinc-flancos vacsoràja volt este, napokig kèszulodott rà, ùj oltony, ùj ing, ùj cipo, minden egymàshoz igazitva, a nyakkendo ès az ing ugyanaz a szin csak màs àrnyalatai, nagyon sàrmos volt. Dèlutàn elkezdett havazni, erosen, F. nem is tudott màr hazajonni a vacsora utàn, mert az utat is lezàrtàk a sok hò miatt. Erre biztos azt gondoljàtok, hogy fèl mèteres hò esett. A fenèt! Hàrom centi.
Màsnap reggel se busz, se vonat. Orànkènt kijàrtam az àllomàsra ès a buszmegàllòba, hàtha indul valami, F. mèg mindig nem tudott hazajonni, apòsomèknàl aludt. Kozben a buszmegàllòban a perui sràccal beszèlgettunk, aki mindig a buszon velem egyutt jon reggelente ès Tex kèpregènyeket olvas, de eddig mèg nem beszèlgettunk soha, de most nem volt màs foglalatossàgunk, vàrtunk a nemlètezo buszt ès beszèlgettunk. Kicsit nehèz megèrteni, fèlig spanyolul, fèlig olaszul beszèl, mèg jò, hogy nèhàny szòt nyogok spanyolul.
Dèlutàn kettore tudtam bejutni Firenzèbe egy vonattal, aminek be voltak fagyva az ajtajai. Mikor megèrkezett Montelupo-ba, màr tobben àcsorogtunk a vasùtàllomàson, senki nem tudott semmit, mert csak annyit mondtak be, hogy a hòhelyzet miatt a vonatok kèsnek. Szòval hàromnegyed òra vàrakozàs utàn megjott ez a vonat, hatalmas rùgàsokkal ès okolcsapàsokkal kinyitottunk egy fèl ajtòt, azon mindenki felszàllt, aztàn egyuttesen visszatoltunk az ajtòt. Ezt minden egyes megàllòhelyen eljàtszottuk. Nem is tudom, minek mentem be dolgozni egyàltalàn, de aztàn vègul is jòl jott, mert tartoztam nekik egy òràval, abbòl most kettot ledolgoztam.:-) Este aztàn F.-el jottunk haza kocsival, addigra kinyitottàk az utakat.
Màsnap reggel nagy fagyra èbredtunk. A kioszkban megfagyott az osszes viràg a kèt futèsi rendszer (a lègkondi meleg levegoje ès egy elektromos kàlyha) ellenère. A vàzàkba belefagyott a viz, benne a viràgok, nem is birtam kihùzni belole egy szàlat sem. De - mint màr emlìtèm - szerzodès szerint ki kell nyitni mindig, igy dèlig kihùztam az idot valahogy. Meleg vizet ontottunk a vàzàkba, akkor kiolvadtak egy kicsit a viràgok, de aztàn visszafagytak.
Ami mèg kalandos az utòbbi hetek tortènèsei kozott, az az ùjèvunk elso napja. Arra èbredtem (àltalàban mindig èn kelek fel elsokènt ès èn fekszem is elsonek, mondhatni a tyukokkal), hogy nincs àram. Visszakapcsoltam a fokapcsolòt vagy hogy hivjàk, az ami le szokott csapòdni mikor valami gàz van az àrammal. De a kovetkezo kèt-hàrom òràban tobbszor kicsapta valami az àramot. Mindent kikapcsolva a vègèn ràjottunk, hogy a kazànunk csinàlja ezt, a termosztàt jelzi neki, hogy hideg van, akkor bekapcsol, ès abban a pillanatban ki is csapja az àramot. A szerelok szilveszteri bulijuk utàn èdesdeden fordultak a màsik oldalukra, sot, az internetrol kideritettuk, hogy ma van az elso hasznàlhatò nap, amikor kijohetnek ès megszerelhetik. Mèg szerencse, hogy a lakàs kicsi, odakint meleg ido volt, csak hetek òta esik az eso, màramikor nem havazik, igy kibirtuk ezt a hàrom napot, ès csak 16 fokig sullyedt vissza a lakàsban a homèrsèklet. Most aztàn kivasaltam mindent, ès tobb sutemènyt ès sutoben sult ètelt is kèszitettem, ez is segitett egy kicsit melegiteni.
Ma aztàn kijott a szerelo, ès az volt a baja, hogy belul a gàzkazànunk vizes (!) volt, de nem csak nedves, hanem àllt a viz. A kèmènyèn keresztul valami kondenzviz vagy mi belecsopogott, ès most ott àllt benne a hattyùk tava, csak nem tàncolt senki sem a partjàn. A sràc kitorolgette, ès most mèg majd ki kell hivnunk a vizszerelot is, aki valami csepegteto tartàlyt fog a csobe szerelni, ahovà belecsopog a viz.
Nekem van egy olyan èrdekes èrzèsem, hogy ilyen idiòta mòdon csak nekunk tud elromlani a kazànunk.
Szòval mi azzal toltottuk az elsejèt, hogy talàlgattuk, mi baja lehet a kazànnak, hivogattuk a szereloket, ès az ipari mennyisègu lencsesalàtàt ès csulok-voroskàposzta pàrositàst pròbàltuk eltuntetni. Az egèsz èvunk ilyen lesz? (Mondjuk, a csulok johet.)

Kèszülünk a karàcsonyra

2009-12-16T17:04:00.004+01:00

Van nektek olyan karàcsonyfàtok, amelyen a tavalyi (ès tavalyelotti, valamint azelotti) kèk-ezust diszek mellett a hùsvèti festett tojàsok ès csibèk is elfoglaltàk szerèny helyüket?
Nekunk van.
F. szerint tok jòl nèz igy ki. Es tènyleg, mert a kèkhez a narancsos-sàrgàs hùsvèti szinekben pompàzò diszek hangulatos tavaszi milliőt teremtenek. Ehhez màr csak a kinai villogòs szines làmpàcskàkat kell hozzàadni, ès kèsz a fìling.
Es ràadàsul a fa mèg műszàlas is!

Fura nap

2009-11-29T18:29:00.003+01:00

Firenzèben hagyomàny a maratonfutàs, èvente megrendezik, a befolyt osszeg termèszetesen jòtèkony cèlra megy. Ilyenkor lezàrjàk a fèl vàrost, a buszokat eltèritik, igy az a busz, ami a temetobe jàr, teljesen màs ùtvonalon halad, ès autòval is csak kerulovel lehet kijutni dèlelott nyolctòl kb. tizenegyig.
Reggel egy nèni, aki mindig hozzàm jàr viràgot venni, kozolte, hogy ma nem sokan fognak jonni, mert ma van a vàrosban a "Maradona". (Olaszul a maratont "marathona"-nak hivjàk.)
Attòl fuggetlenul ki kell nyitnunk, szerzodès szerint nyitva kell lennunk amikor a temeto nyitva van. Igy tengtunk-lengtunk, èn egyedul a kioszkban, a tobbiek benn az uzletben. Kijott hozzàm a kollèganom bentrol, felpròbàlta a lila shetland kendomet, tobbfèle mòdon is, a fejèn ès a nyakàban. Kàvèztunk. Atvàlogattam a ròzsàkat, àtrendezgettem a krizantèmokat ès mèg az orchideàkra is kitalàltam egy dekorativabb elhelyezèst. Tobbfèle csokrot kotottem, kipròbàltam a ròzsaszin krizantèmot a lilàs sòviràggal, aztàn gerberàval, aztàn àtkotottem az egèszet. Csinàltam egy szulinapi csokrot piros ròzsàbòl, jòl kicifràztam. Mèg a muviràgos rèszt is felsepregettem ès felmostam. Tobbszor àtszàmoltam a pènzt a kasszàban, de csak nem gyarapodott.
Dèl korul mèg felhok is ùsztak az ègen, ès nèhàny csepp eso is esett.
Ilyen egy lityi-lotyi napot!

Ertjük egymàst?

2009-11-28T18:46:00.005+01:00

1.
Fabrizio a fogàt mosta, èn zuhanyozni akartam. A kovetkezo pàrbeszèd hangzott el koztunk a furdoszobaajtòban. (a kèkkel irottak magyarul, a feketèvel pedig olaszul hangzottak el.)
En: -Jonnèk ide zuhanyozni.
F. : -Jò.
(A fèrfiak mindig a leheto legkevesebb szòval, de mèg èrthetoen pròbàljàk meg magukat kifejezni, ezt màr megfigyeltem.)
En: -Magyarul ùgy mondjàk a zuhanyt, hogy tus.
F. : -Nem. Magyarul ùgy mondjàk a zuhanyt, hogy zuhany.
Mindezt olyan onbizalommal, ès fesztelen termèszetessèggel, mintha o lenne a magyar, èn pedig az olasz.
En : -Ja, tènyleg, bocs.

2.
Csutortokon este vacsoràzni voltunk F. kozvetlen kollègàival, kilencen. Mellettem ult Francesca, akit nagyon csipek, szemben velem Valeria, mellette Andrea (aki neve ellenère pasi, ès aki friss nyugdijas, de èvekig egy irodàban dolgoztak vele). Valeria Nàpoly kornyèkèrol szàrmazik.
Andrea beszèlt, azt mesèlte èppen, hogy egy màsik kollègàjuk, aki èpp nem volt jelen, elozo nap nàla volt ebèdre, ès nahàt, semmit sem vàltozott, ugyanolyan szòrakozott, mint volt, mert mikor elment, akkor otthagyta a dzsekijèt nàla. Utànaszòlt a mobilon, hogy ottfelejtette a dzsekit, nem tunt fel neki? A kollèga azt mondta, hogy visszaszalad èrte. "Jò", mondta Andrea, "belerakom egy nylonzacskòba, ès egy madzagon leengedem a teraszròl, ès igy nem kell feljonnod a negyedikre". "Nem èrdekes, ràèrek", -mondta a kollèga - "visszamegyek èrte".
-Jè, -mondta Valeria, - nàlunk Nàpolyban mèg mindig az a szokàs, hogy kiskosarat rendszeresitenek, azt engedik le az ablakbòl, azon kozlekedik macska, liter tej, otthonhagyott kulcs, napilap. ( Tènyleg, a kifutòfiù kihordja az ùjsàgot, leengedik a kosàrban az àràt, az ùjsàgot meg felhùzzàk, ès hasonlòk. A nàpolyiak hiresek arròl, hogy bàrmilyen helyzetben brilliànsan feltalàljàk magukat.)
- "Egyszer èn leejtettem a mankòmat a Szent Pèter teraszàròl." -mondta Andrea. -"Nagyon megijedtem, mert fèmbol volt, ès ha agyonut valakit..."
Itt Andrea a gruccia=mankò szòt hasznàlta. A gruccia (gruccsà) szò valòjàban vàllfàt jelent, eddig èn is ùgy ismertem. Firenzèben -ki tudja, mi okbòl- mankòt is jelent. Ugyanigy, a vàllfàra hasznàljàk a stampella (azaz mankò) szòt is. Valòjàban az olasz nyelvben a stampella mankòt jelent, a gruccia pedig vàllfàt, ès se a kèt szònak, se a kèt tàrgynak semmi koze egymàshoz.
-"Ne mondd, tènyleg" - szornyulkodott Francesca - "de nem lett baja senkinek se, ugye?"
- "De mièrt volt nàlad vàllfa (azaz gruccia) a Szent Pèterben?" - kèrdezte Valeria, aki nàpolyi lèvèn a gruccia-ra vàllfàt èrtett.
- "Hàt akkor volt eltorve a làbam."- mondta Andrea.
Ha Francesca nem kapcsol ès nem magyaràzza el gyorsan ezt az èrdekes firenzei nyelvi kavarodàst, talàn mèg mindig ott ulunk Valeriàval, ès azon gondolkodunk, hogy mièrt màszkàl Andrea torott làbbal vàllfàval a kezèben....

Tartozom egy vallomàssal

2009-11-17T14:44:00.003+01:00

Kaptam egy ùjabb dìjat, bàr èn inkàbb tetszèsnyilvànìtàsnak hìvnàm, nem dìjnak. (Persze dìjnak is lehet.) Christine-tol èrkezett, ilyen helyes fotò is tartozik hozzà: A dìj lènyege a feliratban foglaltatik. Magyaràzgatni szerintem nem nagyon kell, bàr nem is tudom, most pontosan melyik blogomat is szereti Kriszti? De hàt mindketto èn lennèk, s ha gyokot vonnànk a kèt blogbòl, èn jonnèk ki vègeredmènynek.
Eloszor is nagyon szèpen koszonom, màsodszor is tovàbb is adom, harmadszor is pedig ezeknek a szemèlyeknek:
Christine-nek vissza
Nonènek
Erikànak
Timici nek
Ròzsaszìn Pottyok-nek
Melindànak
Fonalvaràzs Krisztànak
Marisnak.
Ennyi, de szivem szerint mindenkinek odaadnàm, aki a listàmon oldalt szerepel mindkèt blogon.

A bejegyzèsem cime azèrt lett az, ami lett, mert hònapok òta tartozom egy hàlaadàssal, ès pont azòta is gondolkodom rajta, hogy mièrt is vagyok èn hàlàs. Nem azèrt, mert semmièrt sem, hanem inkàbb mindenèrt, vagyis inkàbb ùgy fejeznèm èn ki magamat, hogy mindennap màsèrt.
Magdi hìvott meg erre a jàtèkra, ami jò jàtèk is, csak ne feszegetne ilyen egetvero kèrdèseket!
Tènyleg nagyon sokat gondolkodtam a dolgon, ès akkor most ideirom az eredmènyt, mindazt a sok banalitàst, amit az ember ùgyis èrez, ùgymint hàlàs vagyok a testi (elmebeli, lelki) egèszsègemèrt, a pàromèrt, van hol laknom, van mit ennem, csodaszèp helyen èlek, a szuleimèrt, hogy voltak ès vannak, hogy pont olyanok, amilyenek, hogy alapbòl kaptam egy ilyen klassz testvèrt, akit meg sem èrdemlek, hogy ùgy àltalàban az èletben mindent megkapok, amit csak megkivànok, ès azèrt is, mert nem kivàngatok meg olyan dolgokat, amiket nem kaphatok meg, valamint azèrt is, hogy elèg hamar tùlteszem magam rajta, ha mègis megkìvànom, ès mègsem kapom meg, remèlem èrtheto.
De amièrt a legeslegeslegesleghàlàsabb vagyok az èletben, az az, hogy mindig van (volt, lesz) egy màsodik esèly. Mindig ùjra lehet kezdeni, mindig bocsànatot lehet kèrni, ès meg lehet bocsàtani. Semmi sem àllandò, eldontott, màrvànyba faragott. Ha elrontom, elìrom, megbukom, osszebarmolom, valamilyen ùton-mòdon megpròbàlhatom helyrehozni, felèpiteni, megtanulni. Es ez ìgy lesz orokkon-orokkè, mìg a vilàg, s mèg egy nap.
Annyi gyonyoru lehetosèg van ebben a vilàgban, hogy a szivem beleremeg, ha belegondolok.
Olyanok vagyunk mint a kisgyermekek, pròbàlgatunk, nèzegetunk, tanulgatunk. Elrontunk, megjavìtunk. Mùlatjuk az idot. S ekozben a gondviselès, mint isteni èdesanyànk terelget bennunket, tanitgat, mutogat, ès sokszor az orrunkra koppint. Olyan erosen, amilyen gonoszul mi rontjuk el a màsok, a jàtszòtàrsaink dolgait. De ekozben soha nem unja meg, hogy odafigyeljen rànk, fogja a kezunket, ès vezetgessen a jobbà vàlàs ùtjàn. Egy èleten àt, ès ezer èleten keresztul.
Hàt ezèrt vagyok èn a leghàlàsabb.

A meccs visszhangja

2009-11-11T14:41:00.002+01:00

Melyik is az a fuszer, ami jò volt a krumplifozelèkhez - na jò, a babèrlevèlen kivul -, a majorànna? Vagy a tàrkony? Vagy kapros a krumplifozelèk tradicionàlisan? Nem emlèkszem rà. Annyi biztos, hogy nem oregano.
Pèldàul ez is magyarsàgunk egy mèlyen belènk rogzul tulajdonsàga, a krumplifozelèk, nemcsak a himnusz. Ma este krumplifozelèket akarok fozni, szedtem babèrt a sovènyrol, szèp, èrettebb, tiszta leveleket. Ilyen csiberopogòs-szeru kisutnivalòval, F. ùgy hivja az ilyet, hogy màrkàs csirkefasirt (ha mekis), vagy màrka nèlkuli csirkefasirt (ha sima, bolti).
Nagyon hideg lett reggelente, lefagy kezem-làbam, de nem baj, inkàbb ilyen legyen, mint az a nagy meleg. Hidegben mèg kimehet az utcàra az ember, ha jòl feloltozik, de nagyon nagy melegben màr nem tud mit levenni.
A meccs visszhangjàròl akartam irni, hogy viszonyult itt hozzànk a nèp. Azt mondtàk mindenhol (èrtsd: tèvè, ùjsàgok), hogy nagyon jò a tàmadò rèsz, vagy mi a csapatunkban, de nincs semmi vèdelem. Ezen kellene dolgozni, ès akkor nemzetkozi nagysàgù csapat lenne a Lokibòl. Plusz azt is mondtàk, hogy le a kalappal a Loki elott, hogy idàig eljutott, (ekkora koltsègvetèssel, ezt èn teszem hozzà), bàr tobben hozzàfuztèk, hogy akkor is csak egy "csapatocska", pont ezèrt volt nagy szàm az a kèt gòl.
Màr indulàskor tudtàk, hogy egyenlotlenek az eroviszonyok, mintha Hegeda (bocsànat, Hegedus tanàr ùr) a volt matektanàrom, aki fejben szàmolt logaritmust, ès a tàbla elott egy krètàval a kezèben olyan sokismeretlenes egyenleteket irt fel fèl perc alatt (ott helyben talàlta ki oket), hogy kèt, kinyithatòs szàrnyù tàblànyi levezetès utàn mindig nulla lett a vègeredmèny, mert elore visszafelè megoldotta, szòval ha o àllna ki versenyezni Einsteinnel. Jò, jò, nagyon tudott a tanàr ùr, de azèrt Einsten...
Szòval csak az idiòta kollègàim vigyorogtak màsnap, hogy biztos szomorù vagyok, mert jòl kikaptunk, de csak azèrt mondtak ilyet, mert semmit nem èrtenek a focihoz, az egyik no, a màsik meg a kerèkpàrsportèrt rajong, èn meg felhomàlyositottam oket, hogy egyàltalàn nem vagyok szomorù, sot, òriàsi dolog, hogy egy ekkora vàros, vidèki (!) vàros Magyarorszàgon bajnok csapatot termel ki, ès nem csak, de gòlt, mit gòlt, gòlokat rùg idegenben, ez fantasztikus eredmèny.
Ezt Fabrizio is ugyanigy gondolja, ès sajnàlta is, hogy nem szereztunk tobb pontot, mert megèrdemeltuk volna, ès elkuldene nèhàny Fiorentina jàtèkost a Debrecenbe edzeni ès foleg annyi fizetèsèrt, amennyit egy Loki jàtèkos keres, itt most neveket nem emlitenèk, de azt mondta, hogy majd megtanulnàk akkor, merre nyàvogjanak, hogy magyarra leforditsam, majd megtanulnàk akkor, mi a magyarok istene. Nahàt.
Mennyire nem vàltozik a vilàg, Apu meg a nagybàtyàm mindig azt mondtàk, hogy Szibèriàba, vagy szènbànyàba kellene a focistàkat kuldeni, mikor nagyon kikaptunk valami màsik csapattòl, sokszor csùnyàbbakat is mondtak, de azt inkàbb nem irnàm le ide.

Eletem filmje

2009-11-06T15:39:00.005+01:00

Szòval az van, hogy ha soha nem irok erre a blogra, akkor hogy lesz ez az èn izgalmasan kalandos èletem megorokitve az Utòkor szàmàra? Mert az is lehet, hogy az Utòkor aztàn majd megfilmesiti, ès hònapok kimaradnak a filmbol, mert èn nem irtam meg.
Szeretnèm, ha Woody Allen rendeznè, ès Minnie Driver jàtszana engem. Egy kicsit meghizna, levàgatnà a hajàt, ennyit mèg a Zellweger is megtett Bridget Jones-èrt.
Most kezdek istenigazàn visszaàllni az eredeti kerèkvàgàsba, kozben meccs is volt, itt voltak a tesòmèk, egyfolytàban zuhogott az eso, satobbi.
F. mesèlte tegnap este, hogy mivel ok Fabio nevu baràtjàval egyutt fenn a biròk tribunjèn nèztèk a meccset, egyutt jottek lefelè a vège utàn. Kozben a vendèg csapat elè lila szonyeget teritettek, ahol az ujsàiròk vagy kik vàrtàk oket, de a csapat csak nem jott, hanem beàlltak a magyar szurkolòk elè a pàlyàra egy sorban, vigyàzàllàs, jobb kèz a szivre, ès elènekeltèk a magyar himnuszt. Fabio megtorpant, megakadt benne a szò, ès csak annyit tudott kinyogni: "...ezek.... mit csinàlnak? "
-"Te mèg nem ismered ezeket. A himnuszukat èneklik. Magyarok." - vàlaszolta F. a szakèrtok bolcsessègèvel, ugyanis ot màr betanitottam magyarsàgra.
Errol az jutott eszembe, mikor èvekkel ezelott elvonultunk a hegyekbe szilveszterezni, valahova a Zemplènbe, olaszok ès magyarok, D. Zs. kollègàm szervezte az egèszet, nagyon jò bulikat tudott szervezni, mèg tuzijàtèk is volt. Mi mindig igy jàrtunk mindenhova, mindig volt valami olasz vendègmunkàs rànk akaszkodva. Szòval elèrkezett az èjfèl, 10...9...8..., satobbi, ahogy a nullàhoz èrtunk az olaszok elkezdtek ujjongani ès kiabàlni, meg egymàs kezèt ràztàk, hogy boldog ùj èvet, a magyarok egy emberkènt ènekeltèk komor arccal sìròs hangon: -"iiiisten ààààllllld meg a maaaaagyaaaaart...."
Ugyanezt a dobbenetet kèpzeltem èn most Fabio arcàra is, amit akkor làttam az olaszok arcàn. Szò megszakad, lehellet megszegik, kènyszeredett topogàs az èneklès vègèig.
Az olaszok nem tudjàk a sajàt himnuszukat. Igaz, hogy van neki vagy otven versszaka, de az elsot sem tudjàk, most az àtlagolaszròl beszèlek, fèlre ne èrtsètek, egy toritanàr biztos tudja. Viszont el tudjàk mondani a kedvenc focicsapatuk felàllàsàt èvekre visszamenoleg.
Ha a focistàkat nèzitek pl. a tèvèben egy meccs elott, biztos, hogy a kilencven szàzalèkuk tàtog.
Es ez itt igy termèszetes. Nem kapnak azonnal vègrehajtandò golyòàltali halàlt èrte, mint mi otthon.
A harisnyagyàr, amit màr otthon is jòl ismerunk, ès ahovà èn is beadtam màr tobbszor az onèletrajzomat, de nem nagyon akarnak tudni ròlam, egy reklàmspotjàban àtìratta az olasz himnuszt, ès egy kissè blues-os beutèsu dalt kreàlt belole. Az eredeti "fratelli d'Italia", azaz Olaszorszàg fivèrei helyett "sorelle d'Italia" (Olaszorszàg hùgai) hangzik el rogton a kezdèskor, ez nagy felhàborodàst keltett a nem kevèssè maszkiliszta Olaszoszorszàg fèrfilakossàga korèben.
Szerintem Giorgia ènekli, de nem tudom (kèrem, kapcsoljàk ki a kameràt). Iderakom, mert muvèszibb, mint az eredeti, ha nem is olyan felemelo, meg szèpek a kèpek, ès a harisnyàk is, bàr dràgàk, a piacon olcsòbbak. Vagy mèg leèrtèkelèsen èrdemes venni, nekem is van egy pàr, nem szaladnak fel egykonnyen, bàr èn nem vagyok jò tesztalany, nekem soha nem szalad fel harisnya, nem csapom fel magam esoben, csak a cipom orràt rugom le mindig az elso napon.

2009-10-26T20:33:00.002+01:00

Miutàn tegnap este negyedòràig kerestem a sotètkèk sokzsebes nadràgomat, ami - tisztàn emlèkszem rà - ki lett mosva, csak vasalni kellene, ès a vasalnivalò ruhàk kozt nem volt, aztàn negyedòra utàn megtalàltam a vasalnivalò ruhàk kozott, hivatalosan is fàradtnak nyilvànitom magam.
Ma este ki is vasaltam.

Na, cserèlünk miniszterelnököt?

2009-10-08T15:20:00.006+02:00

Miutàn Vittorio Emanuele di Savoia-t, azaz az olasz trònörököst 2006 jùniusàban letartòztattàk csalàsèrt, korrupciòèrt ès prostituciòèrt, ùgy gondoltam, hogy ez a csùcs, ennèl màr orszàgfő többet nem botolhat. De aztàn jott a mi "szeretve csodàlt" miniszterelnökunk, akit most hìvei bèke nobeldìjra is szeretnènek felterjeszteni.
Tegnap kimondta rà a legfelsobb bìròsàg az ìtèletet: nem èr a neve, nem fogja elmismàsolni az ügyeit a politikai mentelmi jogaira hivatkozva. Igy ùjraindul ellene a perek tömkelege.

Amit az utòbbi idoben alkotott, ha valaki nem követnè az olasz belpolitikàt:

Borsod on-line 2009 oktòber 8:
"Ismét Barack Obama megválasztott amerikai elnök "napbarnítottságát" emlegette Silvio Berlusconi olasz kormányfő vasárnap annak ellenére, hogy egy hasonló kijelentése két héttel ezelőtt nagy vihart kavart az olasz politikában."

Deluxe magazin 2009 màrcius 25:
"Szardínia új tartományi vezetője eltörli a dúsgazdagokat sújtó adót, amely eddig távol tartotta a napfényes szigettől a jómódú és sértett milliárdosokat. A luxusadó megszüntetéséből most többek között a szigeten nyaralóval rendelkező Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök is nagy hasznot húz. Az új költségvetési tervezetet Ugo Cappellacci, a sziget nemrégiben megválasztott kormányzója - és egyben Berlusconi adótanácsadójának fia - terjesztette elő. A tervezet értelmében visszavonható lesz a luxusadó, amely a kikötőkben horgonyzó luxushajókra, illetve a szigeten leszálló magánrepülőgépekre vonatkozik. Az intézkedéssel Berlusconi is jól fog járni, mert ő is rendelkezik nyaralóval a szigeten."

Naplò, 2009 jùlius 2:

"Róma - Ismét a bírálatok kereszttüzébe került Silvio Berlusconi olasz kormányfő; ezúttal egy alkotmánybíróval elköltött vacsora háborította fel a miniszterelnök ellenfeleit. Mint azt a L'Espresso baloldali hetilap e heti számában hírül adta, Luigi Mazzella alkotmánybíró május közepén a házában vacsorára vendégül látta a milliárdos médiamágnás-politikust és Angelino Alfano olasz igazságügy-minisztert. Az eset kérdéseket vet föl az alkotmánybíróság pártatlanságával kapcsolatban - mutatott rá az újság -, hiszen az olasz alkotmánybíróság éppen a közelmúltban kezdte vizsgálni annak a törvénynek az alkotmányosságát, amely mentességet biztosítana hivatali idejére a mindenkori kormányfőnek - továbbá az államfőnek és az olasz parlament mindkét háza elnökének - a büntetőeljárás alól. Az alkotmánybíróság döntéséig felfüggesztették a Berlusconi ellen a milánói bíróságon korrupciós vádakkal folyó pert."

Origo, 2009 augusztus 5:
"Silvio Berlusconi egyik lánya nyilvánosan elhatárolódott 72 éves apjától, miután az olasz miniszterelnököt egy fiatal modellel hozták hírbe. Barbara Berlusconi elsőként nyilatkozott a politikus gyerekei közül azóta, hogy anyja, Veronica Lario - Berlusconi második felesége - bejelentette: elválik férjétől. A családi botrány azután robbant ki, hogy a miniszterelnök elment a 18 éves modell, színésznő Noemi Letizia születésnapi bulijára. Állítólag komoly ajándékot is vitt: egy 6000 euró értékű nyakláncot."

Index, 2009 jùlius 7:

"Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök a meztelen fotóiról elhíresült Mara Carfagnát, kormányának eségyenlőségi miniszterét kérte fel, hogy helyettesítse válófélben lévő feleségét a szerdától péntekig tartó G8-csúcson. Az olasz sajtó azt találgatja, hogy vajon megússza-e újabb botrányok és bakik nélkül az Olaszországban rendezett találkozót az utóbbi időben pikáns fotói miatt támadott Berlusconi."

Gyongyos info 2009 szeptember 11:
"Újabb szereplők bukkantak fel Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök szexuális életében. A részletekre egy kokaint és lányokat egyaránt áruló férfi ügyének kivizsgálása kapcsán derült fény. A vallomást a 36 éves Gianpaolo Tarantini tette a kihallgatást végző nyomozónak. A férfi elmondta, több ízben szállított lányokat Silvio Berlusconinak, általában szexpartikra. Tarantini ... annyira be akart jutni Silvio Berlusconi köreibe, hogy arra is képes volt, hogy ő fizesse a politikus "fogyasztását". "Tudtam, mennyire szereti a nőket, ezért vittem hozzá lányokat, akiket a barátaimként mutattam be. Hallgattam arról, hogy fizettem a lányoknak, hogy vele legyenek" - vallotta be. A július 29-i meghallgatáson Tarantini arról beszélt, öt hónap alatt összesen 30 lányt szállított Berlusconinak."

Origo, 2009 szeptember 29:

"Silvio Berlusconi olasz kormányfő öccse, Paolo a tulajdonosa az Il Giornale című lapnak, amely vasárnap felszólította olvasóit, ne fizessék tovább az állami tévéadók fenntartását szolgáló díjat - írja a Guardian. A lap azért tiltakozott, mert az állami tévé, a Rai interjút közölt egy eszkorttal, aki állítólag korábban egy éjszakát kettesben töltött az olasz miniszterelnökkel."

Es itt egy mai cikk, ha màst nem, ezt olvassàtok el, jobb mint egy kabarè, hàt csoda, hogy egèsz Euròpa rajtunk röhög?

Origo, 2009 oktòber 8 :
Beletùrnak Berlusconi szennyesèbe

Termèszetesen a teljessèg igènye nèlkul.
Lehet, hogy ezek versenyeznek Sàrközyvel, hogy kinek van több botrànya?

Rongyràzàs van minàlunk

2009-10-02T16:46:00.002+02:00

Lila rongyok ràzàsa, meg hurràzàs, meg hangoskodàs, meg oromujjongàs ès effèle. Merthogy van mostanàban ez a Bajnokok ligàja, vagy "toszkànul" csempijonsz, ès kedden volt a Fiorentina-Liverpool, ès az a stadionban nèzodott meg, èjjelre èrt haza, èn meg azt nèztem este a tèvèben, amit akartam, ès tudtam is, hogy kèt gòlt rùgott a Fiorentina, mert a montelupo-i dobbent csendben, amiben a lègy zummogèsèt is, na abba beleuvoltott kètszer hurrikànszeruen a tomeg, egèsz Montelupo fèrfilakossàga egyszerre kiabàlt, felugràlt ès az oklèt ràzta, de èn ebbol csak az elsot èrzèkeltem.
Màsnap reggel a tèvè le volt teritve egy lila-fekete Fiorentina-s sàllal, este gòlosszefoglalòkat nèztunk a tèvèben (csoda, hogy ennyit olvasok?!), tegnap este pedig ùjranèzte a meccset felvètelrol. Rendkivul izgult ekozben, ès megkèrdeztem tole, hogy fèl-e, hogy a Liverpool nyer, erre vigyorgott, hogy akàr hiszem, akàr nem, tènyleg egy kicsit fèl, bàr a meccs felvètelrol ment, ès tudtuk, hogy ketto-nulla a vègeredmèny.
Mèg a szurkolòkkal is kàntàlta azokat a szurkolòverseket, amiket szoktak kiabàlni, èn meg rohogtem rajta, mert nèmelyik annyira idiòta, csak egy agyament talàlhatta ki.
Szerintem nem sok esèlyunk van itt nekunk, ùgyis mint Debrecen, vagy ahogy itt mondjàk "toszkànul": debrecsenyi.
Règebben tortènt, de mindig meg akartam irni, hàt most ide irom, hogy megmaradjon a tortènetìràsnak: kitettek egy ùjszulottet az egyik templom kapujàba Firenzèben. Ebben mèg nincs is semmi ùjdonsàg, ilyen sokszor megesik, a kozèpkorban a nagy kerèkre raktàk rà a Spedale degl'Innocenti elott, ès ott csak egy nap mùlva vettèk be, addig meg lehetett gondolni magunkat, de utàna màr nem, mert utàna beforgattàk a kereken a gyereket (mèg rimel is), de mostanàban is tortènik ilyen, hogy valaki templom lèpcsojère teszi ki, vagy egyszeruen benn hagyja a kòrhàzban. Azèrt èrdekes ez az eset, mert az apa nagy erokkel kereste a gyereket, ès meg is talàlta. Azt tortènt ugyanis, hogy egy amerikai fekete sràc ès egy mexikòi làny (mindketten Amerikàban) gyermeket vàrt. A làny a kilencedik hònapban volt, ès az anyjàval elutaztak nyaralni Toszkànàba (màr ez is elèg furcsa), kozben a làny megszult, majd kitette a gyereket a templom elè, ès mikor visszarepult az Usàba, azt mondta a gyerek apjànak, hogy a gyerek meghalt. Az apa egy percig sem hitte el. Elkezdett az interneten kutakodni, kikeresgèlte az osszes kòrhàz cimèt ès telefonszàmàt ès felhivogatta oket. Nem nagyon tudtak mondani neki semmit, olyan nèven senki sem szult, meg nem is nagyon èrtettek angolul. Erre vègighivogatta az àrvahàzakat, aztàn az olyan intèzmènyeket, ahol apàcàk vannak. Az anglikàn templomba is telefonàlt, ès ez volt a szerencsèje, egy angol holgy kozolte vele, hogy pont mostanàban talàltak egy szinesboru csecsemot az ikszipszilon templom elott, a rendorsèg keresi a tettest, mert ugye buncselekmèny.
A làny gazdag csalàdbòl valò, ès sokàig el is titkolta a szulei elott, hogy terhes. A szulok soha nem akartàk, hogy ezzel a sràccal jàrjon, tiltottàk is tole, mert a sràc nèger ès szegèny, eladò egy àruhàzban, a làny pedig fehèr, gazdag ès tanult.
A sràc e-mailt kuldott a rendoroknek, vèrvizsgàlatot ès Dns-vizsgàlatot vègzett ott Houston-ban, itt meg a gyereken, ès kiderult, hogy az ovè. Mèg telefonos interjùt is adott a tèvènek (jòl fel is jelentette rogton a - mostmàr - volt baràtnojèt). Azt is nyilatkozta, hogy alig vàrja màr, hogy lezajlòdjon minden hivatalos dolog, tàrgyalàs, gyàmugy, satobbi, hogy johessen a fiàèrt.

Semmi èrdekes

2009-09-15T17:35:00.002+02:00

Nem sok minden tortènik mostanàban, hosiesen jàrunk dolgozni, apòsomèk meg lementem Sziciliàba, rokonlàtogatòba, egy hònapig maradnak. Tegnap òta esik az eso, ami nagy szò, mert junius òta egy csepp nem sok, annyi sem esett. De most esik rendesen, remèlem hamar megtelik majd a folyò medre, a kacsàknak kell a vìz, meg a mùltkor felfedeztuk, hogy nutriàk is èlnek benne.
Az utòbbi hetek legèrdekesebb esemènye az, hogy vettunk egy kenyèrsuto gèpet, ezzel èn màr hàrom-nègy naponta sutok, nèha kenyeret, nèha kalàcsot. Most èpp mazsolàs sul. Leginkàbb èn eszem, F.-nek àllitòlag nem tesz jòt, mondjuk nem is szereti nagyon a kenyeret meg a fajtàjàt.
Feltoltottem az olvasott konyvek listàjàt, osszeszedtem, mi az, amit kiolvastam, ès majdnem a feledès homàlyàba merult, de tudtam èn, hogy ez lesz, majd egy darabig irom, aztàn majd nem, de most osszeszedtem magam, ès rendesen irni fogom. Kivàncsi vagyok, mennyit olvasok ki mèg èv vègère. Mèg itt vannak azok, amiket a szomszèdtòl kaptunk kolcson, meg amit otthonròl hoztam el, egy nagy làdànyi konyvem van szòval.
A màsik blogot is rendbe kène szedni, mert ugyan csinàltam azòta egy pàr dolgot, de se fotò, se leìràs... na majd.

Kiràndulàs

2009-09-03T15:19:00.006+02:00

Vasàrnap kiràndulni voltunk, a kozeli Cerreto Guidi-ben ès a tole nem messze fekvo Fucecchio-ban.
Ezt szombat este talàltuk ki, merthogy vasàrnap nem kellett mennem dolgozni. Meg amùgy annyira hosèg van, amit màr ùtàlok annyiszor mondani, de tènyleg, hogy legalàbb a termèszetben toltsuk el egy rèszèt a napnak, ne itt a nègy felforrt fal kozott.
Szòval nekiindultunk egynapi hideg èlelemmel, nègy fèlliteres uveg vìzzel, az utikonyvunkkel ès a navigàciòval. A navinak valami baja lett, idonkènt magàtòl teljesen felhangosodik, ès olyan, mintha nyomnà valaki a hangositò gombjàt oldalt, de mivel ezt senki sem nyomja szemmel làthatòan, ezèrt vagy a szellemek nyomkodjàk vagy tènyleg elromlott.

Megèrkezvèn vettuk èszre, hogy az egèsz Cerreto Guidi-t kidiszitettèk, mivel itt is contrada-kbòl, azaz keruletekbol àll a vàroska, minden kerulet minden hàzàt a contrada zàszlajàval èkesìtettek. Ez azt a gyanut keltette bennunk, hogy Palio lesz itt is, ès tènyleg, ezen a hèten fogjàk megrendezni.
Nem tartozik ugyan konkrètan a tàrgyhoz, csak mellèkesen jegyzem meg, hogy itt Toszkànàban nagyon szeretik ès husègesen meg is rendezik minden èvben az adott falura-vàrosra jellemzo hagyomànyos versenyt. Van, ahol hordògurìtò-verseny van, van ahol a sajtformàkat dobàljàk ès igy versengenek, van ahol lòverseny a meno. Meglàtszik, hogy a latinok leszàrmazottai, azokè a ròmaiakè, akik a gladiàtorversenyeken orjongtek a Colosseumban kètezer ève.
Szòval Cerreto Guidi elèg kicsi helysèg, konnyen megtalàltuk a kastèlyt. 1556-ban èpittette I. Cosimo, a kozeli mocsaras ès erdos teruletek miatt vadàszkastèlynak. A Medici-ek mindig is szerettek vadàszni. (Fènykèpezogèpet nem vittunk, itt megtekintheto nèhàny kèp ròla.)

A kastèly, vagy inkàbb villa arròl lett hires-hirhedt, hogy itt olte meg Isabella Medici-t a fèrje, Paolo Giordano Orsini. Bàr hàzassàgtorès volt a hivatalos ok, de mègis - mint àltalàban mindig - pènzugyi ès hatalmi cselszovèsek àlltak a hàttèrben. Egy nagyon aranyos idegenvezeto nèni mesèlte el, hogyan is volt a tortènet, legalàbbis ami a leginkàbb feltètelezheto, mi is az igazsàg.
Isabellàt hèt èves koràban odaìgèrtèk az Orsini-knek, az eros ès hatalmas klàn Paolo nevu leszàrmazottjànak, igy pecsètelve meg a kèt csalàd kozossègèt. Isabella okos, olvasott, finom, èrzèkeny làny volt, nègy nyelven beszèlt, hangszereken jàtszott, ès àltalàban jellemzo rà a Mediciek muvelt humanizmusa ès reneszànsz sokszinusège. Ezt fèrjeuràròl ès annak csalàdjàròl màr nem lehetett elmondani, sot, èpp az ellenkezojèt, durva, gonosz, tanulatlan ember hirèben àllott, olyan, aki szòrakozàsbòl bànt màsokat, ès èrdekbol ol. A hàzassàg is èrdekbol kottetett, ez hamar ki is derul, a fèrj magàra hagyja a felesègèt, de ha nèha egyutt vannak, abban sincs koszonet, durva viselkedèse, gonosz viccei sèrtik Isabellàt. Mikor fèrje, Paolo Orsini èpp nincs otthon, az unokatestvèrère, Troilo Orsini-re bizza Isabella orzèsèt. Epp itt a baj, ezek ketten osszebaràtkoznak, jòl èrzik magukat egymàs tàrsasàgàban, jobban, mint Paoloèban.
Mikor I. Cosimo, Isabella apja meghal, Paolo elott szabad ùt nyilik arra, hogy eltegye làb alòl az asszonyt, ès igy hozzàjusson a nagy vagyonhoz, ès a becsuletèn esett csorbàt is kikoszorulje. Allitòlag a fèrj ùgy gyozodott meg Isabella hutlensègèrol, hogy csuhàs szerzetesnek oltozott, ès titokban vègighallgatta Isabella gyònàsàt a bunèrol.
Nèhàny nappal a buntèny elott Pietro de' Medici, Isabella testvère meggyilkolja a felesègèt, Leonora-t, aki egyben unokatestvèruk is anyai àgon. Amint meghallja ezt a hirt Isabella, tudja, hogy rajta a sor. Mindkèt làny, Isabella ès Leonora is I. Cosimo kedvencei voltak, az oreg vèdelmezte oket, most, hogy màr nem èl, mindkettot konnyen eltehetik làb alòl. Paolo a Cerreto Guidi-i vadàszkastèlyba indul, a felesègèt is magàval akarja vinni, ezt Isabella nyiltan megtagadja, de sajnos nem teheti meg, hogy ne menjen, a fèrjènek engedelmeskedni kell, ezt az udvarholgyek szemère is hànyjàk. A fèrj màr elokèszittetett mindent, a plafonba kisajtòt szereltek, azon àt engedik le a kotelet, mikor Isabella elalszik, a fèrj a nyakàra hurkolja, majd egy jelre fenn kèt bèrgyilkos addig hùzza, mig Isabellàbòl elszàll az èlet. Paolo biztosra mehetett, mert mèg meg is mèrgezte, a halàlt megàllapitò orvos (aki szerint rosszullèt okozta a halàlàt) leiràsàbòl leszurhetoek a mèrgezès tunetei is.
Ezutàn màr csak az unokatestvèrt, Troilio-t kellett felkajtatni, utol is èrtèk Pàrizsban, Caterina de' Medici udvaràban, ès sitty-sutty meggyilkoltàk ot is 300 akkori pènzèrt. A fèrj, Paolo Orsini pedig èlte vilàgàt, berendezett egy villàt szeretokkel, ès egyèb sotèt ugyei is voltak mèg kèsobb, de nagyjàbòl mindet megùszta.
A villa szèp, kozèpkori berendezèsènek egy rèsze mèg ott talàlhatò, rengeteg a kèp a falakon a csalàd sok tagjàròl. A foldszinti termeket fali festmènyek diszitik tromp d'oil stilusban, ami egy barokk talàlmàny, ès egy hires festo festette az osszeset, amikor mèg nem volt hires festo, ès az ott èloknèl nyaralt, ès hàlàbòl meg unalombòl kifestette a lenti termeket.
Az idegenvezeto mondta, hogy jò kis csalàd volt ez a Medici, vagy talàn az Orsini, aki aztàn ott vadàszgatott, miutàn eltette làb alòl az asszonyt, szòval àt akartàk èpiteni a mùlt szàzad vègèn az egyik termet, ès kibontottàk az egyik falat, ès a hàta mogott talàltak kèt ember csontvàzàt. Gyorsan visszaraktàk a falat (a csontokat persze kiszedtèk), ès azòta nem bontogatnak.Fucecchio màr a règi idokben hires zaràndokàllomàs volt, (mostanàban engem mindenhonnan zaràndokok zargatnak, mindenhonnan ez a Camino de Santiago bukkan elo), a neve pedig a fugefa nevèbol ered, eredetileg olyan hely, ahol fugeerdo volt. Felkutyagoltunk az òvàros rèszbe, ahol vàrni kellett, mert nègykor nyitott minden.
Megnèztuk a mùzeumot, most èpp egy Indro Montanelli kiàllitàs volt (hires ùjsàgirò volt, Fucecchio szulotte), ès az àllandò kiàllitàs, amely a kozeli mocsàr èlovilàgàt mutatta be, rengeteg kitomott madàr, na, ez nekem nagyon tetszett. Gyonyoru madarakat làttam, sokfèle kormorànt, sasokat, keselyuket, mindenfèle vizimadarakat, a kedvencemet, a baglyot, ès a hatalmas ès gyonyoru fakòkeselyut. Az Abbazia di San Salvadore-t ès a Collegiata di San Giovanni-t is csak kivulrol làttuk, biztos csak misèk alkalmàval nyitjàk ki oket.

Könyves jàtèk

2009-08-26T19:11:00.003+02:00

Ma dèlutàn felcsengetett egy fiù, hogy megmèrik a vizunket. Valami viztisztitò kèszulèkeket gyàrtò cègtol jott, egy fèl uvegcse vizet kellett neki adnom a csapbòl, ès majd jonnek èrtesiteni. Mondtam, hogy nekunk van szuronk, mert tènyleg van, aktiv szenes szuro van a csapon, abbòl isszuk a vizet, de kototte az ebet a karòhoz, igy adtam neki vizet. F. biztos mèrges lesz, mert majd nem szàllnak le a nyakunkròl, hogy vegyuk meg az ok hiper-szuper szurojuket.
Ma dèlben a buszmegàllòban is volt egy affèrom. Azon gondolkodtam, lesz-e idom felszaladni apòsomèkhoz, ahol a màsik tàskàmat hagytam, ès mèg elèrem az egyòràs buszt, vagy annyira nincs kedvem àtvàgni a fèl - izzò - vàroson, hogy hagyom azt a tàskàt a fenèbe ès majd elhozom pl. a jovo hèten. Elindultam a buszmegàllò felè, aztàn mègse, az ùttest kozepèn visszafordultam, ès elindultam a màsik buszmegàllò irànyàba, ami az utcasarkon van. A buszmegàllò padjàn ult egy nèger sràc, na rogton felkapta a vizet ès hangosan kiabàlni kezdett utànam, hogy mi van, budos a nèger, vagy csak fèlek tole? (A buszon is vigyàzni kell, nehogy feltunoen tàvol àllj nègertol vagy dèl-amerikaitòl, mert biztos hatalmas patàliàt csap, hogy mocskos fajgyulolo vagy) Mondtam neki, hogy dehogy, testvèr, csak nem tudom, melyik busz jon hamarabb, a hatos vagy a huszonhetes, mert idore oda kène èrnem a vàros màsik felère, èrted-e? Mondta, hogy èrti, kozben màr oda is mentem hozzà a buszmegàllòba, ne haragudj, mondta, tiszta ideg vagyok, lerobbant a kocsim, a dombròl gyalogoltam le a buszmegàllòba, munkàba megyek...
Nem mondtam neki, hogy azèrt nem kène leuvolteni a szegèny fehèr embert, de inkàbb nem szòltam be. Kozben befutott a busz, ami - vègàllomàs lèvèn - egy pàr percet vàrakozott a megàllòban. Felszàllok, mondtam neki, gyere te is! Jò, jò, mindjàrt, mondta, ès àtult a màsik padra. A buszon klassz lègkondi, jòl befurakodtam magam az ulèsbe ès elohùztam a konyvemet. A sofor egy-kèt perc utàn bezàrta az ajtòt ès elindult. A sràc felugrott a padròl, ès szaladt a busz utàn, èn meg szòltam a sofornek, hogy egy ember mèg fel akart szàllni, de a sofor ùgy nèzett vissza ràm, hogy inkàbb elhallgattam. Vègeredmènyben igaza volt, mièrt nem szàllt fel a sràc, mikor megèrkezett a busz? Szerintem nem volt teljesen komplett.
Vattacukor felkèrt egy jàtèkra, tok izgalmas, a legutòbb olvasott konyv 161. oldalàròl az 5. mondatot kell leìrnom ide.
Most a Skarlàt betut olvasom Nathaniel Hawthorne-tòl, de mèg nem èrtem el a 161. oldalra, igy abbòl a konyvbol fogok idèzni, amit otthon kezdtem el olvasni, ès az ùton fejeztem be.
Most mindenki kacagni fog, hogy miket olvasok, szòval a konyv:
Gerely Jolàn: A muvelt leàny
Kiadja: Korda R.T nyomdàja, Budapest, 1933 èvben. (Otthon talàltam a konyvespolcon, valòszinuleg az apukàm nagybàtyjàè lehetett, biztos, hogy valahonnan orokoltuk.)
Maga a kis konyvecske 156 oldalas, de èn tovàbbszàmoltam, ès a hetedik oldalròl idèzem az 5. mondatot: "Noblesse oblige, a nemessèg kotelez."
A konyv fiatal keresztèny leànyoknak iròdott, az hiszem a Katòlikus Egyhàz kiadàsàban, ès a "mai", modern lànyok illendo viselkedèsèt irja le. Illemkòdex, egy olyan korban, ahol egyre nehezebb volt a lànyokat a règi, komor, szigorù rendszerben felugyelni, ahol màr munkàt, hivatàst vàllalhattak, de mèg senki sem beszèlt istenigazàban emancipàciòròl, ès a Marlene Dietrich-en ès Greta Garbo-n felnott lànyok sem tudtàk igazàn, hogyan viselkedjenek, beszèljenek, oltozkodjenek, fessèk magukat. Lehet utazni, nyaralni, dolgozni, tanulni, de egy fiatal làny ugyanolyan vèdtelen marad egyedul, mint bàrmelyik korban, konnyu prèdàja a rosszakaratnak. Ettol szerette volna megvèdeni a szerzono a mai kor keresztèny leànyait.
Itt egy rèszlet, mely ma is megàllnà a helyèt nèmely konyvben:
"Lànyok egymàs kozott.
Most pedig gyere, Hugom, vegyuk magunkra a làthatatlansàg kopenyèt, uljunk le egy serdulo leànyokbòl àllò tàrsasàgba, s figyeljuk meg, mirol ès hogyan tàrsalognak:
- Làttad a Pucit a jègen? Sikk volt, de a kosztumje màr lejàrt. - Te, hogy micsoda borzasztò egy cuki volt az a...! Ugyan, kèrlek, az a vèn mustra! - Nèzd meg a Gucòt. Az egy igazi nagy nő! - Na hallod! Hiszen csak ùgy teszi magàt. Kulonben egy naiva. - De hogy èn hogy imàdom azt a Ramon Novarròt! Micsoda egy dràga! Rèm aranyos! ès igy tovàbb.
...
Beszèlj magyarul!
Nem tudom, mi a vèlemènyed az efajta tàrsalgàsròl, de èn a magam rèszèrol szeretnèm megkongatni az orszàg osszes vèszharangjait ès belekiàltani minden magyarember szìvèbe: Segìts, mert elpusztul a mi szèpen csengo, kifejezo, dràga magyar nyelvunk!
Kedves Hugom, bàrhogyan beszèltèl is eddig, fogadd meg most, hogy ezentùl nem veszel rèszt ebben a nyelvgyilkossàgban. Jò, ha idegen nyelveket is beszèlsz, de anyanyelvedbe ne keverj, szuksèg nèlkul, idegen szavakat. Es ne sulyeszd "cuki", "guszta" stb. szavakkal a gyerekszoba szintjère, erovel ès szèpsèggel teljes kifejezèseinket. A tùlzò jelzok (rèm, borzasztò, szornyu stb.) hasznàlatàval sem teszed szebbè tàrsalgàsodat. Kulonosen, ha valami szèpre, vagy jòra alkalmazod azokat. Ami jò, az nem lehet rettenetes ès a szèp, vagy a kedves sem lehet szornyu, vagy borzasztò. Imàdàs pedig csak Istennek jàr. Ne zavard ossze a fogalmakat!H
Ha ùgy èrzed, hogy a modern zsùrnyelv màr annyira befolyàsolta a nyelvedet, hogy elvesztetted a biztos tàjèkozàsodat a jò ès rossz kozott, vedd elo klasszikusainkat ès korunk legmagyarabb iròit (pl. Mikszàth, Gàrdonyi, Tomorkènyi, Mòra) kisèrd figyelemmel a ràdiò eloadàsait a helyes magyarsàgròl ès tanulj meg toluk ùjra magyarul!"
Hm. A mai celebek-tol zsùfolt trendi vilàgban mi persze màr nem gyotrodunk ilyen gondoktòl...

En ezt a jàtèkot most nem adnàm tovàbb senkinek, mert szerintem màr mindenki megcsinàlta. Aki akarja, az nyugodtan ìrhat ròla, ès hivatkozhat ràm, èn szivesen kuldok felszòlìtàst minden 161. oldal 5. mondatànak!

Ez normàlis?

2009-07-29T15:05:00.003+02:00

Ha valaki mesèlnè ezeket a dolgokat, azt mondanàm, kitalàlta. Ha filmen làtnàm, azt gondolnàm, hogy jò fantàziàjuk ès/vagy jò humorèrzèkuk volt az alkotòknak. Igy csak nèha "matrixèrzèsem " tàmad, ès ùgy gondolom, az "ugynokok" belebarmoltak a matrixomba.
1, Tegnap kaptam egy hivatalos, fejlèces, teljes nèvvel, cimmel, telefonszàmmal alàìrt szèpen megfogalmazott e-mailt, melyben az uram vacsoràra hìv engem ma estère a helyi (200 mèterre tolunk fekvo) kisvendèglobe, ès amelyet az irodàbòl ìrt (rengeteg dolga lehetett), egyben kedvesen kèri, hogy minden egyèb elfoglaltsàgot mondjak ez alkalombòl vissza, ès àlljak szìves rendelkezèsère.
Miutàn megkonzultàltam a hatàridonaplòmmal, igent mondtam neki.
2, Ma reggel a temetoben egy siron a kovetkezo neveket vèltem felfedezni:
Lapo Lapi ès felesège Flora Forti.
Nekem rogton a Brian èletèbol megismert Fikusz Kukisz ès neje, Fortissima Fingusz jutott az eszembe, nem tudom, ti hogy vagytok vele, halottakròl vagy jòt, vagy semmit.

A főzèsről

2009-07-26T17:58:00.006+02:00

Most az milyen màr, hogy az ember egèsz dèlelott foz, ès fèl òra alatt megesszuk, ès utàna csak nyavalygunk, hogy tùl sokat ettunk. Meg azèrt is mert tùl meleg van.
Szòval èn sem vagyok normàlis, sajàt kèszìtèsu hàzi tagliatelle hàzi gomba-feltèttel, ròmai tàlban sult rozmaringos csirke sult krumplival, fagyi, hàzi sutèsu kenyèr. Semmi ùjfajta èjszakai kelesztèses, vagy kovàszos-oregkenyeres vagy mi mòdszer, csak rendes kockaèlesztő, èlelmiszerboltos liszt, gyùràs, kelesztès, megint gyùràs, megint kelesztès, ès sutès.
A kenyèr ilyen lett:Most azèrt fèlretettem belole egy kicsit, ès ki akarom pròbàlni ezt a kovàsz mòdszert, hogy majd azt kell az ùj kenyèrbe belegyùrni, kìvàncsi leszek.
Azt mèg hadd tegyem hozzà, hogy a rozmaringot loptam, tegnap este sètàlàs kozben egy kertbol kiburjànzò rozmaringbokor nèhàny àgàt tortem le ès rejtettem el F. zsebèben, de sem a bokor nem sèrult, sem senki màs, èszre sem lehetett rajta venni, sot nèha megnyirhatnàk azt a bokrot, annyira kinőtt az utcàra, hàt, olyan gondatlan emberek vannak.
A rozmaringròl jutott eszembe, amit F. egyik baràtja mesèlt, a szuleinek zoldsèges àrudàjuk van a piacon, ès szokott nèha menni nekik segiteni szombaton, de egyèbkènt bankban dolgozik a sràc, nem is kisminősègben, elèg befolyàsos. Szòval ott ugykodott, mikor egy nèni fuszernovènyeket kèrt tole, ez itt bevett szokàs, a zoldsègesek tartanak mindenfèlèt, rozmaringot, bazsalikomot, zsàlyàt, petrezselyemzoldet, zellerlevelet, ès ebbol adnak neked egy csokrot, ha kèred. Van, ahol pènzbe kerul, de àltalàban a zoldsègesek ingyen adjàk, persze ha toluk vàsàrolsz. Ugy hivjàk itt, hogy "odori", azaz "szagok", apòsom ùgy hivja, hogy "droga", vagyis drog, de az fuszert is jelent, nem heroint (mondjuk onnan jon, hogy a fuszernovènyek jò rèsze "drog" is volt a règi idokben, ès a "drogàrusok", vagyis a drogeria-k àrultàk). Szòval a nèni kèrte ezt a csomag zoldet, ès a sràc megfogott mindbol egy-kèt szàlat, ès odaadta, ès mikor meglàtta az anyukàja, hogy milyen jelentèktelen mennyisèget ad oda a fia, aki èletèben nem fozott mèg hùslevest, nem tudja, hogy egy csokor petrezselyem az nem egy szàl, akkor odarobogott, belemarkolt a novènyekbe ès odaadta a nèninek, ezzel a bocsànatkèro szoveggel: "Jajj, ne haragudjon kedves, a fiam nem tudja, ő bankban dolgozik...", olyan sajnàlkozò-szègyenkezo arcot vàgva, mintha a banki irodavezetosèg minimum èrtelmi fogyatèkossàgot jelentene.
A sràc hètfon nevetgèlve mesèlte odabenn, hogy mennyire bèna, nem ismeri a zoldsègeket, inkàbb visszajon ide a milliòkkal dobàlòzni.

Nincs mese, Szahara

2009-07-16T16:09:00.003+02:00

Ezt most ùgy kell elkèpzelni, mintha egy befutott pèkkemence elott àcsorognàl, ès àradna ki a forròsàg. Ilyen menni az utcàn.
Ma volt benn Ceccarelli a temetoben, ès azt mondta, hogy tegnap a hàzànak az àrnyèkos teraszàn 37 fokot mutatott a homèro dèlutàn.

Idojàràsròl, kutyàkròl

2009-07-14T15:06:00.005+02:00

Ideèrt Afrikàbòl a meleg, gondolom otthon sem lehet lèlegezni, itt se sokkal jobb. Finnorszàgban az internet szerint 20 fok van, Dàniàban is, holnap meg ott esni is fog, lehetsèges ez? Kuldenèk nekik innen 5 fokot, mindjàrt jobban lennènk itt a harminccal mint a harmincottel. Mutogattàk tegnap az egyenruhàsok a tèvèben, hogy merrol jon a sirokkò. Elbànàl elkanyarodik, ès eljon erre.
Az olasz meteorològusoknak egyenruhàjuk van, olyan katonai, tokre ùgy nèznek ki, mint a tisztek. Meg lehet kulonboztetni oket, mert mikor civilruhàs mondja be az idot, akkor az csak egyszeru ùjsàgirò "weatherman", mikor meg tànyèrsapkàs, az a meteorològiai intèzettol van. Vagy egyszeruen csak Silviònk baràtnoje, ès akkor mèg fejbol sem kell megtanulni az idojàràst, elèg, ha felolvassa. A lènyeg a miniszoknya hossza.
Viszont koràn reggel nagyon jò huvos van, egy szàl pòlòban lehet mondjuk màszkàlni, annyira azèrt meleg van, de mèg nem forròsodott àt minden.
Nemsokàra kezdodik megint valami fesztivàl itt Montelupo-ban, az Ambrogiana parkjàban, de ahogy nèztem a programot, inkàbb gyerekeknek valò dolgok lesznek. Kozben Vinci is bulizik, ott is mennek a PD napok (partito democratico), ami a règi Festa dell' Unità-nak a tovàbbfejlesztett vàltozata.
Ja, megnèztem a Pink Floyd koncert plakàtjàt, ès tènyleg cover zenekar, persze ez csak icipici betukkel volt alul kiirva a hatalmas tehèn alatt.
A kiskutya, aki tavaly mellettunk lakott màr nem lakik itt règòta, most egy ùj csalàd koltozott oda, egy kisgyerekkel ès egy labradorral. De a labrador nem szokott az ablakban ucsorogni ès nem is simogattatja magàt, mint a règi kutya, a kisfiù viszont egyszer màr megszòlìtott, hogy hovà megyek (pont az àllomàsra mentem, ès meg is mondtam neki).

Barackfagyi

2009-07-09T14:51:00.003+02:00

Kovetkezik a tegnap kèszult jeges barackfagyi receptje ès kèszitèsi mòdja, "à là" èn:
Az elozo nap vàsàrolt ot oszibarack vizsgàlata alatt felfedezzuk, hogy barna foltok keletkeztek rajta, fel kell oket hasznàlni.
Meghàmozzuk a barackokat, kivàgjuk a barna foltokat, feldaraboljuk nagyobb darabokra, hogy a kozepèbol a belebetonozott magokat ki tudjuk vàgni.
Megkeressuk az interneten, hogy mi is lenne most ennek a receptnek a hivatalos vàltozata, kètszer elolvassuk, hogy jòl megjegyezzuk. Okè, szòval vizet kell cukorral felforralni, a barackokat osszeturmixolni, osszekeverni a cukorsziruppal, lehet egy tojàsfehèrjèt kemènyre verve hozzàkeverni, igy àllitòlag krèmesebb lesz.
Talàlunk egy jò kis olasz nyelvu gasztroblogot, Pàrizsban èl a csaj, kèzimunkàk is vannak a blogjàn, egy kicsit nèzegetjuk, aztàn elmentjuk a linket.
Felforraljuk a vizet (nagyjàbòl fèl liter, de lehet, hogy kevesebb, nincs mèrom), ès hozzàkeverunk 7 ès fèl dkg cukrot, aztàn kevèsnek talàljuk ès mèg hozzàontunk talàlomra.
Talàlunk a konyhapolcon egy fèl zacskò mazsolàt, az belezuditjuk a zubogò cukorszirupba.
Beletoltunk egy kupaknyi rumot is, az nem àrthat neki.
Elkezdjuk a barackokat turmixolni, folyton utàna kell kavarni kanàllal, mert fennakadnak a kis mocskosok, de a vègère purès lesz - èn gyoztem!
Felverjuk a tojàsfehèrjèt habnak. Ràjovunk, hogy nagyon meleg mèg a cukorszirup, ki tudja micsoda ràntotta lenne belole, ha osszekevernèm az egèszet, igy cukorszirup osszekever barackkal, ès minden be a hutobe.
Fèlòra mulva osszekeverjuk a barackot a tojàshabbal, a Komoly-tòi kiràndulàsra vàsàrolt muanyag poharakba beletoltjuk ès berakjuk a mèlyhutobe.
Mikor hazajon az urunk, kozoljuk vele, hogy fagyi hul a hutoben. Kivesszuk a kezèbol a fèlig megfagyott fagyit ès visszatesszuk mèg fagyni. Megigèrjuk, hogy holnap ehet belole.

A luxusùtròl

2009-07-07T15:51:00.004+02:00

Ha Triesztrol, a hotelrol, az ùtròl, az ellàtàsròl, a vendèglàtàsròl szeretnèk egy szòban irni, az ez a szò lenne: luxus.
Maga az ùt ùgy szuletett, hogy a hotellànc, ahol F. a rabigàt hùzza szurke irodistakènt hùsz ève egy sokszemèlyes irodàban, felùjitotta a trieszti hoteljèt. Nem mintha le lett volna strapàlva, ezt ùgy kell elkèpzelni, hogy kissè megkoptak az aranyozàsok, unalmas volt, àt akartàk èpiteni, na meg a hatodik emeletre jon majd egy spa, vagyis beauty center, vagy hogy hivjam, èn mèg a nevèt se tudom ezeknek a dolgoknak, szòval olyan emelet, ahol egyutt lètezik a konditerem, uszoda (a hatodikon!!!), masszàzs, koromàpolò, kozmetikus, fodràsz, szauna, szolàrium, torokfurdo, làbmasszor, hàtvakarò ès egyèb.
Szòval kèt èvig ùjitottàk, àtèpitettèk az egèszet, kivul ès belul. Kèt-hàrom hete nyitottàk meg, ès azòta, vagyis azelott màr agyba-fobe reklàmozzàk. Az osszes hotel ès a kozpont szemèlyi vezetoje kitalàlta, hogy jutalomkènt szervezzenek egy ilyen kiràndulàst Triesztbe ( hogy èletènek làngja orokkè ègjen). Szòval azok johettek, akik a kozpontban dolgoznak, plusz azok, akik rèszt vettek a felùjitàs munkàlataiban, olyanok mint pl. ott volt az egyik designer csaj, aki a hotelek berendezèseinek design-jèvel foglalkozik, kèpzelhetitek, mi meg a Bartolini meg a Francesca, akik F. munkatàrsai az irodàbòl szegèny rokonoknak tuntunk mellettuk.
Ugy ment a puccparàdè, hogy tisztàn làtszott egyes embereken, hogy az, hogy ok ilyen hotelekben szàllnak meg, ezer euròs Gucci tàskàval ès otszàz euròs farmernadràgban szaladgàlnak, ez a mindennapjaik rèsze. Le a kalappal elottuk, mindegyik rendkivul kedves, jòlnevelt, ès pl. a szemèlyzeti vezeto pali hozzàm is odajott ès bemutatkozott. Ugy megdobbentem, hogy majdnem a nevemet is elfelejtettem.
Mi leginkàbb az F. kozvetlen kollègàival voltunk, bàr vàrost egyedul nèztunk, mert mindenki màst akart nèzni, egyszer vita is volt belole, ki hol ès mikor talàlkozzèk, na mi ebbol jòl kimaradtunk.
Trieszt valami gyonyoru, a vàros teljesen kètnyelvu, szlovèn ès olasz, jobban mondva hàrom, mert ott van mèg a trieszti tàjszòlàs. Megnèztuk a San Giusto kastèlyt meg a bazilikàt, a hosok emlèkparkjàt, a San Spridione gorog-szlàv bazilikàt, a Piazza Unità d'Italia-t, a Canal Grande-t, sètàltunk a tengerparton, kergettuk a mindenhova odaszemtelenkedo siràlyokat, etettunk macskàt szalàmival, ettunk fagyit, megkerestuk James Joyce hàzàt, az emlèktàblàjàt ès a szobràt, làttuk a huszas èvekbol valò mai napig mukodo villamost, de F. nem engedte, hogy elmenjunk vele Villa Opicina-ba, vacsoràztunk egy ismèt csudaluxus ètteremben, ahova csapatostul vittek, ès csak nekunk volt luxus, s nagyon finomakat ettunk, mert nem olasz konyha volt, hanem trieszti, ami teljesen osztràk, kenyèrtèsztàban kemencèben sult sonka reszelt tormàval, bazsalikomos palacsinta, sult csulok spenòttal ès màlnafagyi. Ez mind szombaton. Aztàn vasàrnap dèlelott megnèztuk a Miramare kastèlyt, olyat ti mèg nem làttatok, valami gyonyoru, a tenger partjàn fekszik, de kozvetlen a sziklàkra èpult, egy hatalmas park van mellette, tele van Habsburg osok kèpeivel, ès az egèsz osztràk mòdira van berendezve, olyan mint egy mesekastèly a Niebelung lengendàkbòl.
Szombaton este korbevittèk a csoportot a szàllodàban ès megmutogattàk a termeket, a luxuslakosztàlyokat, mivel nemrèg volt ott egy G8, megmutattàk hol lakott Tony Blair meg hol lakott volna a Hillary Clinton, de eltorte a karjàt ès valakit kuldott maga helyett. Volt olyan lakosztàly, ami egy egèsz lakàs volt konyhàval egyebekkel, ebbol ketto van, egyet màr ki is bèreltek egyenlore ot hònapra de valòszinuleg egy èv lesz belole, egy multicèg bèreli az igazgatònak, ès màr eladtak kèt eskuvot is a kulonteremben. Minden csupa bàrsony ès puha szonyeg, ès baldachinos àgy meg pihe-puha pàrnàk, a furdoszobàk teljesen màrvànnyal vannak beboritva ès a zuhanyròzsa egy nagyobb serpenyo nagysàgàval vetekszik ès langyos eso esik belole. Ha kinyitod a melegvizcsapot, rogton (!) jon belole a meleg viz, nem kell vàrni mig megmelegszik, ezt hogy csinàljàk?
Szòval itt meg lehet tekinteni a hotelt, ha valakinek gusztusa tàmadna rà, mi nem hiszem, hogy mèg egyszer eljutunk oda, mert mèg a dolgozòi leèrtèkelt àrèrt is egy hètvège kb. egy havi fizetèsembe kerul. Ja, ès a kèpeken azok a kulonbozo viràgkompoziciòk, azok tènyleg ott vannak, nem csak a fènykèpezès kedvèèrt! Mielott visszaindultunk vasàrnap dèlutàn elmentem a foldszinten mèg vècèbe, mert ugye ki tudja mikor legkozelebb, mert a buszon nem lehet, ès a foldszinti vècèben ami a hallhoz tartozik egy vàza volt a kèzmosò mellett a màrvànypulton hòfehèr ròzsàkkal tele!
Nem sorolom fel egyenkènt, milyen làtnivalòk vannak Triesztben, mindent ki lehet nèzni az internetrol, magyarul is, itt van egy pàr link:
Tudnivalòk Triesztrol
Trieszt kèpekben
Cikk Triesztrol
Trieszt visszatèrt Olaszorszàghoz
Szerb Antal vèlemènye Triesztrol

Trieszt

2009-07-06T10:05:00.002+02:00

Visszaèrkeztunk Triesztbol, annyira gyonyoru volt, hogy szavakban ki sem lehet fejezni, rèszletes beszàmolò is kovetkezik majd, egyenlore itt vannak a fotòk:
Fotok slideshow
Fotòk egyenkènt.

Megyünk a tengerhez

2009-07-02T14:39:00.003+02:00

Holnap este kiràndulni megyunk Triesztbe, az nekem majdnem olyan, mintha hazamennèk, na jò, nagyon àtvitt èrtelemben, Osztràk-magyar monarchia volt valamikor, nem az èn èletemben, vagy legalàbbis ha akkor tortènt, èn nem emlèkszem rà.
F. munkahelyèn szerveztèk ezt a buszos utat, holnap este indulunk, èjszaka èrkezunk meg, vasàrnap este indulunk vissza, lesz benne egy szervezett kastèlynèzès, a tobbi nagyjàbòl szabadprogram. Jò benne, hogy nagy rèsze ingyen van, a cèg àllja, meg hogy nagyon szèp helyre megyunk, hàztòl hàzig visz a busz, ami a szàlloda hiper-szuper busza, de az F. kollègàival megyunk, ami elèg egy flinces-flancos tàrsasàg, nem lesz pàlinkàs jò reggelt, se fasìrt a szatyorbòl a buszon. De hangos danolàszàs sem.
A hèten F.-nek vettunk jobb ruhadarabokat, hàrom nadràgot ès kèt pòlòt kapott, ez mèg mindig a szulinap utòcsengèse, ja, ès egy cipo. Igy màr johet Triesztbe, nem fog kilògni a rongyràzòs kollègài kozul, èn meg majd a hàta mogè bùjok...
Pakolok ma, borondoket, valamint tàskàkat, ès vasalni is kell, de minek, ùgyis gyurodik a borondben, de azèrt màs formàja van annak, ami vasalva volt, ès a borondben gyurodott ossze, mint ami nem volt vasalva, ès a borondben gyurodott ossze.
Itt egy kis zene, valami filmnek a zenèje, gyanitom, de ezt a filmet mèg sose làttam, de nem bànnàm, mert a szinèsznot szeretem, aki jàtszik benne. A szàmot csak azèrt rakom ide, mert konnyed, levegos, tejszinhab van a tetejèn ès kiskanàllal lehet enni. Pont csutortok dèlutànra jò.
Giorgia: Per fare a meno di te

Ui. Amig ezt irtam, tiz màsodperc alatt (nem tùlzok!) beborult az èg, ès elkezdett zuhogni az eso, de annyira, hogy màr olmik is le a viz a Via della Croce-n, ami lejtos. Meg villàmlik ès mennydorog.

Jelentem, èlünk.

2009-06-30T17:13:00.002+02:00

Ne ijedjen meg senki, nincs semmi bajunk, Viareggio bàr kozel van, mègis elèg messze ahhoz, hogy ide ne èrjen el se a gàz, se a robbanàs.
Hogy mi tortènt? Itt olvashatò.
Azèrt jòl ràjàr ezekre az olaszokra mostanàban a rùd. Beprotezsàlhatnà egy kicsit oket a pàpa odafenn, ha màr ilyen szoros kapcsolatban àllnak, meg kozvetlen szomszèdok is.

Hèt dolog ròlam

2009-06-29T14:12:00.003+02:00

Tartozom egy vallomàssal, azaz hèt dologgal ròlam. Magdalèna kedves felhivàsàra mondom nèktek a kovetkezot:
1. Imàdom az èdessègeket, szivesen ebèdelnèk tortàt, fagyit, sutemènyt mindig.
2. Szeretek fozni, ès enni is, ès mindig irigyeltem azokat az embereket, akik "jòllaknak az ètel szagàval". Nekem ehhez sokkal tobb kell.
3. Naponta hèt-nyolc òra alvàsra van szuksègem, ennèl se kevesebb, se tobb. Bàrhol, bàrmikor, bàrmilyen korulmènyek kozott el tudok aludni, ha àlmos vagyok. Tok ciki, mint a gyerekek, mikor bealszanak a babakocsiban, èn is be tudok aludni bàrhol. Ezèrt szoktam kàvèzni.
4. Apropò kàvè. Imàdom a kàvè illatàt, jò lenne szerintem parfumnek. Egyszer hallottam itt egy kàvèporkolo-vàllalkozòtòl, hogy soha nem ittak kàvèt, porkolès kozben az illatàtòl olyan felporogve èreztèk magukat, mintha folyamatosan kàvèznànak. Mikor eladtàk a vàllalkozàst, sokàig elvonàsi tuneteik voltak.
5. Nagyon szeretem az esot. Bàr gyerekkoromban nagyon fèltem tole, ès ha ràm esett egy csepp is èn màr sirtam is, mostmàr imàdom, szeretek esoben sètàlni, vagy bentrol nèzni hogy esik kinn.
6. Mindig is csodàltam a cèlirànyos embereket. Eldontik, mit akarnak, ès azzal foglalkoznak, amig meg nem valòsitjàk. En ezzel szemben rengeteg mindenbe belekapok, osszevissza. Szeretnèk osszeszedettebben, àtgondoltabban èlni.
7. A kedvenc szinem a kèk volt sokàig, foleg a szurkèskèk. Aztàn egyszer valaki, akinek nagyon adtam a vèlemènyère, azt mondta, hogy mièrt hordok folyton kèket, mikor nem àll jòl. Akkor èvekig nem hordtam tobbè kèket, onnantòl zold lett a kedvenc szinem. Most megint a kèk, mert a kèkben ismèt nagyon jòl èrzem magam.
Nekem is tovàbb kell adnom a jàtèkszabàly szerint a stafètabotot, ès tovàbb is adnàm a kovetkezo szemèlyeknek:
Mmama
Zsupszi
Anice
Kati (Kotott pulcsi ès tàrsai)
Termèszetesen, ha van kedvetek hozzà! En szivesen vennèm.

Firenzuola utàn

2009-06-29T11:59:00.004+02:00

Itt vagyok ès irok, mostanàban olyan lassan megy ez a dolog. Csatàk folynak a szàmitògèp megszerzèsèèrt, vèrtelen de konyortelen kozelharcok. Folyamatos letoltèsek folynak, innen-onnan, filmrèszletek, zenèk, nagy rèszuk politikai ès hàborùs tèmàjù, gondolhatjàtok, kinek toltodnek. Jò, èn sem panaszkodhatok, a dèlutàn az enyèm.
Keràmiaunnep volt a mùlt hèten Montelupoban, azèrt kisebb felhajtàs volt, mint tavaly. Az ido is kozrejàtszott, esos, szeles, kozben fulladt-nedves. Hàlistennek èjszaka be lehetett csukni az ablakot, volt annyira huvos, igy nem szenvedtunk az ablakunk alatt folyò rendezvènyektol. Kètszer gondolkodtam el erosen azon, mièrt is ide koltoztunk, mikor a rezesbanda jàtszott az elottunk fekvo jàrdaszegèlyen, valamint tegnap èjjel a felettunk fekvo San Lorenzo kolostorbòl szervezett tuzijàtèk vègighallgatàsa alatt.
Dehàt csak egy hèt az egèsz, vannak akik egèsz èletukben igy èlnek, mondjuk akik a Dòm mellett laknak. Nekik mèg a konyhaablakon is befènykèpeznek a japànok.
Szombat este elmentunk Firenzuolàba, senki sincs mèg ott, csak apòsomèk. Ezen a hèten kell megèrkeznie Zia Marisa-nak Londonbòl, vagyis Wimbledonbòl, Jane ès Richard màr voltak egy hètig, de mèg majd jonnek egy hètre. Nicky nem jon, termèszetesen, egy huszonèves fiatal làny nem màszkàljon a nagyanyjàval Toszkànàba, menjen hàtizsàkos utakra meg kempingezni. Mark jon majd àllitòlag, a kisfiàval, mert elèg nagy màr a gyerek, hogy lehessen cipelgetni ossze-vissza.
(Magyaràzat: Zia Marisa F. nagynènje, aki Londonba ment fèrjhez. Jane ès Mark a gyerekei, Richard a veje, Nicky az unokàja, Jane lànya. )
Giovannival talàlkoztunk ossze, Niccolò cuccait pakolta kifelè a kocsibòl, biciklit meg vizipisztolyt ès hasonlò jòkat. Csak azèrt jott le, hogy lehozzon egy csomò holmit, az anyja mèg otthon van Pontederaban, fàj a làba, valami baja volt vele. Giovanni ès Cristina el is hùztak a Cristina anyjàèkhoz, valami csalàdi osszeroffenès volt, jott Cristina bàtyja is.
(Magyaràzat: Giovanni F. unokatestvère, de kb. ùgy nèznek ki, mintha ikrek lennènek. Cristina az èlettàrsa. Giovanni anyja Zia Marcella, aki èrtelemszeruen F. nagynènje. Giovanni elso hàzassàgàbòl szàrmazik egy nyolc èves fiùgyermek, Niccolò, akit az anyja nyàrra kegyesen odapaterol Giovanninak. )
Firenzuola semmit nem vàltozott az elmùlt egy èvben, szerintem szeptember vègèn spirituszba rakjàk azt a telepulèst, hogy àprilisban elohùzzàk ugyanolyannak, mint volt.
Vasàrnap Jolandànàl ebèdeltunk, apòsom mindenkit meghivott, hàrom szuletèsnapot unnepeltunk, F.-èt, Gaia-èt, ès Paolàèt, bàr utòbbi kettonek majd augusztusban lesz, de ki tudja mi lesz mèg itt augusztusban, mi biztos otthon leszunk, igy most unnepeltunk. Szokàsos nagy zabàlàs.
Kaptunk a szomszèdunktòl kolcson egy szatyor konyvet, mind regèny, van mit olvasni. F. rogton lestoppolt egy Umberto Eco konyvet belole, èn meg làttam, hogy kozte van a Tovismadarak is.
Van mit olvasnunk egy ideig.

Ti miben gondolkodtok?

2009-06-24T15:15:00.003+02:00

Az ùgy volt, hogy F. megkèrdezte, hogy milyen nyelven gondolkodom. Az autòval jottunk hazafelè, ès nem is tudom, honnan jott ez a kèrdès, de abbòl egyenesen kovetkezett, amirol beszèltunk, ebben nincs is hiba. Rà is vàgtam, hogy èrzèsekben. Meg tapintàsban, pl. mikor fonalakon meg anyagokon gondolkodom. Szagokban meg izekben mikor az evèsen ès a fozèsen. Hangokban, mikor beszèlgetèseken, zenèn, szinekben mikor olvasmànyèlmènyeken, vagy emlèkeken. Torokszoritàsban vagy mosolyban mikor hazagondolok.
De ùgy àltalàban azt mondhatom, hogy èrzèsekben ès szinekben.
Mikor konkrèt beszèlgetèseket idèzek fel, akkor azon a nyelven, amelyen elhangzott. Ha àlmodom, akkor attòl fugg. Ha otthonròl àlmodom, akkor magyarul, ha ittenrol, akkor olaszul. De csak ha beszèd is van az àlomban, mert pèldàul ha repulok, ahhoz nem kell szò.
"Mièrt, te milyen nyelven gondolkodsz," - kèrdeztem èn tole, - "lengyelul," - felelte, - "nèha afrikai tàjszòlàsban is, micsoda hulye kèrdès ez, hàt persze, hogy olaszul."
Aha! - mondom èn, - te csak azt gondolod, de nem mindig szavakban gondolkodsz. A gondolat, legalàbbis az enyèm, nemcsak szavakbòl àll, hanem mindenbol, nèha mèg arcmimikàbòl is.
Sokszor csak egy èrzelemfoszlàny, amihez egy illatfoszlàny tartozik. Attòl fuggoen, hogy megragadom, vagy hagyom elùszni, lesz erosebb, szinesebb, izesebb ès testesebb, vagy halvànyabb, ès sikamlòsan kicsùszik a kezeim kozul.
Ja, ha olyat làtok, amirol valami az eszembe jut, ès ùgy èrzem, meg kellene irni a blogon, akkor el is kezdem fogalmazni, ès akkor szavakban gondolkodom. Aztàn ezeket jòl el is felejtem àltalàban.
Ti miben gondolkodtok?

Proletàrok, egyesüljünk az Úrban!

2009-06-15T08:55:00.008+02:00

Megèrkezett az afrikai meleg, egyenesen a sivatagbòl. Nincs mese, ehhez alakitjuk szokàsainkat, reggel nyolctòl este hètig csukott zsalugàterek, gyakori csuklòvizezès, 50-es faktorszàmù naptej, kalap-sapka, litervizek citromlèvel. En igy is csak pihegek. Vasalni csak hajnalban vagy èjszaka van erom, legszivesebben bebùjnèk a mosògèpbe a mosòdò ruhàk kozè, ès èjszaka szàritom oket, igy nem szivja ki a szinuket a nap. Kerulovel megyek ki a buszmegàllòig dèlben, hogy àrnyèkban tudjak menni.
Tegnap este fèl tizenegykor harminc fokot mutatott a szobahomèro.
Mindenesetre tegnap itthon voltunk mindketten, ès erosen gondolkodtunk azon, milyen program lenne jò, hogy ne kelljen itthon ulni. Tengerhez nem, messze van, sokan vannak, hulye tomeg, inkàbb àtmentunk Empoliba, mert ott màr megkezdodott a szoci-unnep, a Festa del'Unità, vagyis mostmàr Festa del PD-nek hivjàk (PD=Partito Democratico).
F. szerint dèlutàn nègykor el kell indulni. A kocsiban lefottunk, navigàciòval talàltunk oda, de ùgy, hogy F. vègig szidta a navit, hogy nem is erre kell menni (nem tudta, merre kell menni, de biztos, hogy nem arra, meg melege volt), aztàn egy korforgalomban, mikor a navis no kozolte, hogy a màsodik kijàròn menjuk ki, F. kiment az elson. Bekavarodtunk egy lakòtelepre, 30-as tàblàk, biciklizo gyerekek. Mivel làtta, hogy bizonytalan, hogy innen kijutunk mèg èlve, ezèrt ràbizta magàt a navigàciòra, ami visszavezetett ugyanabba a korforgalomba, mostmàr a màsodik kijàraton kihajtva elègedetten konstatàlta, hogy kb. otszàz mèterre voltunk a cèltòl. Kozben az is eszèbe jutott - èrdekes -, hogy màr vezetett le meccset egyszer azon a focipàlyàn.
A sàtrak kozott dobbent csend, hullaszag, legyek zummognek, szàraz faleveleket hord a forrò, sirokkòszeru szèl.
Felmentunk ezèrt a vàrosba, Empoliba. A nagykonyvtàr elott làtjuk, hogy egy rezesbanda gyulekezik, hangolnak, viccelodnek, elèg nagyszàmban. A zàszlòjukròl làttuk, hogy a montelupoi Nardini zenekar, kicsi a vilàg. Ucsorogtunk egy kicsit a fàk alatt a padon, kozben rengeteg ember osszegyult, kicicomàzott oregek. Osszepròbàlt a zenekar, màr ekozben rohogcsèltem egy kicsit, mert ilyeneket mondott a vezeto-karmesteruk rendkivuli professzionalitàssal: "legyen szives mindenki azt jàtszani, ami oda van irva, improvizàlni majd otthon lehet".
Aztàn làttuk, hogy a szomszèdos kapualjbòl rengeteg csuhàba oltozott szerzetes jon ki nagy zàszlòkkal, ès egy nagyon règi, nagyon nagy, nagyon csicsàs Jèzussal a kereszten. Jèzus nagyobb volt tolem is, ès ràadàsul egy màsfèl mèter magas bot tetejèn volt a kereszt, amin lògott, igy tobb mèterrel az emberek feje folè magasodott poros arca. Egy hatalmas ember cipelte, magassàgàban ès szèlessègèben is hatalmas, izzadva-nyogve. A zenekar elindult ezek utàn, majd mi is àtsètàltunk a templom elotti tèrre, ès megàlltunk elotte a kis utca vègèn. Ott vonult el elottunk az Urnapja kormenet, ès akkor jottunk rà, hogy az van, pedig csutortok este màr elvonultak a montelupoiak, ès elottunk a templomban nagy vigassàg volt èjfèlig.
Szòval elindultak, elol ezek a szerzetesek, fàklyàkkal, mogotte sok-sok nèp. Kettes sorban mentek, egymàstòl a kèt libasor kb. egy mèterre volt. Aztàn csak ozonlott ki a rengeteg nèp a templombòl, azok mind beàlltak a sorba. Jottek papok fehèr szerzetesi ruhàba oltozott gyerekekkel, emberek, akik mozgò hangosbeszèloket cipeltek, amibol folyton szòlt az ima, amit mondani kellett a sorban àllò embereknek.
F. azt mondta, hogy nonszensz, mennyi ember jon ki ebbol a templombòl, hova fèrtek ezek, valòszinuleg ùgy àlltak benn mint a heringek. Mondtam neki, hogy vagy belul a templomban van egy fekete lyuk. Erre azt mondta F., hogy szerinte meg ezt a jelenetet a Monty Python rendezte, teljesen olyan èrzèse van, mint mikor egy picike kivàgott templombòl hatalmas kivàgott tomeg jon ki egyszerre zsibongva. Csak ott mèg jon utànuk egy gumicsirkès lovag, aki uti a fejuket.
Làttam egy papot, komolyan mondom, ùgy nèzett ki mint egy spanyol tangòtàncos, valòszinuleg dèl-amerikai lehetett, de papi ruhàban. Aztàn megèrkezett a zenekar, pont elottunk àlltak meg jàtszani, ès a klarinètos sràc kottàjàbòl làttam, hogy a zenèt, amit jàtszanak, ùgy hivjàk, hogy az Apàca nagynèni, vagyis La zia monaca. Ezen hangtalanul nevetogorcsot kaptam, Isten bocsàssa meg ezt nekem, tobb percig zokogott bennem hangtompitòval a nevetès. Ezutàn kovetkezett a diszes-himzett sàtor alatt, amit hat ember cipelt, ez alatt vitte a pap a szent ostyàt az ostyatartòban, kèt oldalt pedig csendorok mentek diszegyenruhàban, mèg meg is jegyeztem F.-nek, hogy nèzd, Napòleon is rèszt vesz a kormeneten.
Mikor elhaladt mindenki, mi àtslattyogtunk a kocsihoz, amit az àllomàsnàl hagytunk, vagyis eloszor mèg megàlltunk a Via Curtatone e Montanara-n, ès vègignèztuk majdnem mèg egyszer, mert mèg hamar volt.
Aztàn àtmentunk a szoci-unnepre. Mikor megèrkeztunk, màr javàban tàncolt a nèp, a szinpadon zenekar ènekesnovel, szalontàncot tàncoltak, de mind oreg pàrok. Ilyen "csiki-csuki àllapot" zenère. Szèpen feloltozott selyemkosztumos hatvanas holgyek èlèrevasaltnadràgos hòfehèr-hosszùujjùinges-vàllàravetettpulòveres oszhalàntèku szemuveges urakkal. Egy-egy tànc kozott szunet volt, ekkor az urak a holgyeket visszakisèrtèk az asztalhoz, hogy szusszanjanak egyet, ès rendeltek kèt deci voroset.
Mi beàlltunk a pizzeria soràba, a hatalmas sàtor kèt rèszre volt osztva, bal oldalt a pizzèria jobb oldalt az ètterem, mindenfèle politikai beàllitottsàgtòl mentesen. Elotte egy nagy tàblàn filctollal kifirkàlva a menu, abbòl kellett vàlasztani. Amikor a kis iskolai pad mogott ulo ember elè èrtèl, akkor mondani kellett, hogy mit vàlasztottàl, italokkal egyutt, kifizetted, adtak egy a4-es nyomtatott papirt, ès azzal helyet lehetett foglalni, majd egy gimnazista onkèntes làny elvitte a papirt, ès kihozta a kajàt. Tengergyumolcse salàtàt ettem ès sonkàs-gombàs pizzàt.
Odajott az asztalunkhoz egy ember, farmerdzseki, oszes haj. Kaparòs sorsjegyet àrult. Ahàny PD-jelkèp volt a lekapart cucc alatt, olyat nyertèl. Fodij egy kètszemèlyes utazàs Barcellonàba. Erre hajtottunk F.-el, vagy a nègy PD-jelkèpes bicikli is jòl jott volna, igy kèt biciklivel tudunk menni kiràndulni. Sajnos egy PD-jelkèp sem volt a mi sorsjegyunkon, pedig egy jelkèppel màr egy kàvèt, kettovel egy sutemènyt nyertunk volna.
Annyira teleettuk magunkat, merthogy utàna mèg odamentunk a Mukki sàtràhoz is (Mukki az itteni tejvàllalat), ahol yoghurtot, yoghurtfagyit, tejszinhabot vagy tejet lehetett kapni, èn egy gofrit ettem tejszinhabbal, F. pedig tejszinhabot pohàrban eperlekvàrral leontve.
Ezutàn sètànak korbejàrtuk a sàtrakat, mindenhol àrultak valamit, a szinpadon koncertet kèszitettek elo, a tànc màr befejezodott kozben. Ekkorra megèrkezett màr a kormenet osszes rèsztvevoje is, a pizzèria elott nagyon hosszu sor àllt, ès sokan adakoztak a Demokratapàrt kitett kasszàjàba is, ami egy hatalmas kartondoboz volt.
A konyvessàtorban idoztunk legtobbet, sok konyvet kinèztem, de valamilyen oknàl fogva ùgy èreztem, csak egy konyvet vehetek maximum, a vègèn màr forgott a vilàg velem, igy megvettem a Titok sorozat egy konyvèt, mert nekem egyik sincs mèg meg, ès ùgy èrzem le vagyok maradva. De làttam Terry Pratchett-et, ès mostmàr nagyon sajnàlom, hogy azt nem, sot, hàrom Doris Lessinget, az egyik az onèletrajzi, amire règ fàj a fogam, ès nincs meg itt a konyvtàrban, igaz ez is csak az elso rèsze volt. Làttam mèg Proust Eltunt ido nyomàban osszest egy kotetben, kiszsàmolynak lehetne hasznàlni, ès egy jò holland krimit, aminek nagyon izgalmas volt a fulszovege, ès mostmàr soha nem fogom megtudni ki olte meg egyenkènt a hat holland turistàt a tengerparton.
Hazaèrve belezuhantam az àgyba, ès semmire sem emlèkszem onnan, csak arra, hogy ma reggel felèbredtem, ès iszonyat meleg van megint.
Ha valakit èrdekli, hogy mi az a kormenet ès a tortènete: Kormenet a Wikirol.
Ha valakit az èrdekel, milyen az olasz kormenet, ès hogy zajlott le a tegnapi, itt egy video, nem az empoli-i, de nagyon-nagyon hasonlò.
Mult heti amator tànctanfolyam vègzoseinek tàncbemutatòja az empoli-i PD-unneprol. Es ez a kezdo csoport! Lehet, hogy ide nekunk is jàrni kène?

2009-06-11T16:45:00.002+02:00

Szabó Lőrinc : Varázskert

Szemeim fáradtak, de tiszták,
ragyogva nézik; lelkem erejét
egy egész kert virágai, hogy isszák.

Én vagyok az a kert; virágok, ágak
nőnek körém és fölém lombosodnak
élő lugasnak, gyümölcskoronának.

Örök kertemben, napfényes lugasban,
álmodó kertész, nézek szanaszét;
kint ősz és tél, itt bent mégis tavasz van.

Ellenségem irigy viharok vad
rohamai, rázzátok fáimat;
hulljon a férges, kell a rovaroknak.

Hulljon friss rügy is, hulljon dús virág - raj;
a sebekből új hajtás tör ki, és
ki baltás küzd meg ennyi izmos ággal?

Szemeim fáradtak, de tiszták,
ragyogva nézik; növekvő csodáim
már az egész láthatárt beborítják.

Szavazz, olasz!

2009-06-08T11:23:00.003+02:00

Egy pàr hònapja kikerultek màr az utcàkra a hatalmas-hosszù plakàttartò tàblafalak. Ezek bàdog- vagy farostlemez transzparensek, szinte mindegyik tobb èvtizedes, nèmelyiken felirat is van, amelyrol vilàgosan kitunik, hogy a hatvanas èvekbol szàrmazik. Csak erre lehet kiragasztani plakàtot - elmèletben. Gyakorlatban mindenhova. Az ezekre kiragasztott ellensèges pàrt plakàtjait jòl le is lehet tèpkedni, ez màr benne van a pakliban. Vagy osszefirkàlni, kommentàrt fuzni hozzà, leonteni kàvèval - kòlàval, bajuszt ès szakàllt rajzolni az azon szereplo fènykèpekre. Ezekre mind làttam pèldàt.
Azok a plakàtok, melyeket a tàblàkra ragasztanak, sem mindegyik engedèlyezett, erre az onkormànyzat kiragasztott èrtesitoje hivta fel a figyelmunket, àtragasztottàk figyelmeztetoleg egy A4-es, szàmitògèppel nyomtatott papirral a Lega-sok indiàn torzsfonokot àbràzolò plakàtjàt melyen a kovetkezo szoveggel virit a vèn indiàn szàjàbòl: Ok is elszenvedtèk az idegenek bevàndorlàsàt ès most rezervàtumokban èlnek. Takaritsuk ki az orszàgunkat az idegen invàziòtòl! (Hogy az "orszàg" csak Padania vagy egèsz Olaszorszàgra vonatkozik, ez nincs pontositva.)
A fal kozvetlenul a temetoi hirdeto mellett lett felàllitva, ossze is kevertem az elhunytak nevèt a jeloltek nevèvel. Itt ùgy szokàs, hogy ha meghal valaki, akkor egy A3-as, vagy mèg nagyobb, kicicomàzott plakàtot nyomtatnak az esemèny kozlèsère, ès a temetoi hirdetore kiragasztjàk. Semmi visszafogott gyàszkeret vagy fekete-fehèr megrendult szoveg, minden szines, viràgmintàs, a betuket szàz mèterrol is el tudod olvasni. Itt, nem lèvèn se kàlvinista se lutherànus, ilyen templomot sem talàltam mèg soha, csak anglikànt nèha, az is az Angliàbòl idetelepultek miatt èpult, a puritanizmust, a cèlszerusèget, komor cicomanèlkulisèget hirdeto kemèny szabàlyokat sem ismerik, a gyàsz szine a lila ès a tompazold, de azokbòl is egy bizonyos àrnyalat, nem osszekeverendo a Fiorentina lilàjàval!
A plakàt hirdetèse szerint Filumena Cavaciocchi-t szuletett Panerai èletènek 99 esztendejèben elragadta tolunk a korai kegyetlen halàl. Temetèse ekkor ès ekkor, ès mèg alàirjàk, ne hozzanak viràgot, inkàbb adakozzanak abbòl a pènzbol (a katolikus egyhàznak, evidens). Ehhez kèpest tobb szàz euròs csokrokat hoznak a temetèsekre, az a szokàs, hogy viràgkompoziciòkkal boritjàk be a koporsò egèsz feluletèt a krizis ellenère. De nem errol akartam irni.
En nem nagyon èrtek a szavazàsokhoz, nem is mentem (minek adjam a szavazatom egy olasznak, ràadàsul egy olyannak, akiben nem igazàn bizok, ès mert olyat nem talàltam az indulòk kozott, akiben megbiznèk, igy nem szavaztam), bàr mondjuk a nevettetès kulondijàt nèhànyan megèrdemeltèk volna.
Szavazni a szavazò-konyvecskèvel lehet, ès egy igazolvànnyal. A szavazòkonyvecske egyetlen, àllandò, minden àllampolgàr megkapja 18 èves koràban, ezzel egèsz èletèben elvan aztàn.
Szavazni csak azzal az iròszerszàmmal lehet, amit ott adnak. Ezt nem egèszen èrtettem, mièrt is, mig F. el nem mesèlte, hogy Szardiniàn egy ember szombaton dèlutàn szavazott, ès becsempèszett egy darab papirt ès egy radirt. Mikor a szavazòfulkèbe kerult, a papirra irt a ceruzàval (!) amit adtak neki, majd kiradirozta. Ki lehetett radirozni. Ezutàn kiment, ès kozolte a bizottsàggal, hogy adjanak neki màsik tollat, mert ezt ki lehet radirozni, bàrmikor, milyen szavazàs ez, itt csalàst szimatol. Ahelyett, hogy megvizsgàltàk volna a ceruzàt, a helyzetet, bàrmit, az embert kirugtàk. Es tovàbb folyt a szavazàs a ceruzàcskàval.
Ha most bàrki azt gondolnà, hogy mindenki tisztessèges, ès nem nyùlnak hozzà a szavazatokhoz, ilyen nem tortènhet meg, hogy miutàn mindenki elment ès kibontjàk az urnàt, szuksèg szerint àtjavitjàk a szavazatokat, annak azt uzenem, hogy de. Olaszorszàg ilyen.
Tobb hete a szombati piacon bòdèt àllitanak fel korteskedni a kulonfèle pàrtok, aztàn sokfèle talàlmànnyal csalogatjàk az embereket a bòdèhoz. Itt, Montelupoban is a kormàny pàrt alkalmilag kialakitott irodàjàban (amit egy ingatlankozvetito irodàbòl alakitottak àt) minden dèlutàn ès este diszkòzene szòlt a legùjabb slàgerekkel, ès gyakran szerveztek bulikat. Frissen sult fànkot ès uditot osztogattak. A fiatalok ott tàncoltak a Garibaldi utca kozepèn, alig tudtam magam àtfurakodni a nagy szatyorral, mikor bevàsàrolni voltam. De ott uzsonnàztak a csendorok is (alig szàz mèterre van a kaszàrnya) ès a mentosok is, akik azòta màr elkoltoztek alòlunk, de csak a szomszèd utcàig mentek.
Az olaszok is, mint Euròpa tobbi nèpe, kevesen jelentek meg az urnàknàl, ebbe az is kozrejàtszhatott, hogy màjustòl szeptemberig az olaszra ne szàmits hètvègèn. A tengernèl van. Hatalmas konvojokban indulnak pèntek dèlutàn, szombat hajnalban, eldugitjàk az autòpàlyàt, òràkat àllnak a kocsisorban, hogy aztàn ugyanazt visszafelè megjàtsszàk vasàrnap este-hètfo hajnalban. Ezèrt sokszor a szavazàsok hètfon is folytatòdnak, az emberek nagy rèsze hètfon szavaz. Most nem, meg is làtszik az eredmèny, legalàbbis a tèvèben ezt mondtàk.

Zene

2009-06-06T21:12:00.002+02:00

71-es szuletèsu ènekes, milànòi, egyik este adtàk Pieraccioni filmjèt a tèvèben, aminek a zenèjèt Tricarico ìrta, ès ìgy eszembe jutott, hogy mennyire tetszett nekem règebben, de màr règen nem vettem elo, hàt most itt van.
A dal arròl szòl, hogy kiskoràban osszezavarodott, nem talàlta a helyèt, ès a zene , a zenehallgatàs mentette meg. A dalròl kèszult videoklip is fenn van, de ott egy màsik vàltozat hallatszik, ami nekem nem nagyon tetszik, inkàbb berakom ezt, a film egy rèszletèt. Legalàbb esemèny is van a zenehallgatàs alatt.
Francesco Tricarico: Musica
(A filmrèszlet Leonardo Pieraccioni: Ti amo in tutte le lingue del mondo, azaz Szeretlek a vilàg minden nyelvèn c. filmjèbol van)

Olaszsàgaink

2009-06-04T18:13:00.002+02:00

Imàdod a napfènyt, a meleget, a tengert? Szereted a dallamos nyelveket, az andalìtò zenèt? Kedveled a divatos, feltuno oltozkodèst? Hangosan, vidàman udvozlod baràtaidat, akikkel vègigbulizod az egèsz èjszakàt?
Lehet, hogy olasz vagy, ès nem is tudsz ròla?
Ime, itt egy teszt, ami elàrulja, hàny szàzalèkig van benned taljàn vèr. Mindenesetre igyekezz, talàn mèg mentheto az àllapotod.
Az oldalt is ajànlom melegen mindenkinek, nagyon èrdekes.

A civilizàciò bölcsőjèről

2009-06-03T20:21:00.002+02:00

Ennèl jobban èn sem ìrhatnàm le, nekem nem hiszi el senki, milyen mòdon kàosz az egèsz ès ebben a hatalmas kàoszban mennyire otthon èrzik magukat az olaszok, talàn neki elhiszitek.
Mindenesetre szètrohogtem rajta az agyam.

A festèsről

2009-06-02T17:58:00.003+02:00

Festettunk tegnap, mivel ma van Olaszorszàg nemzeti unnepe, a koztàrsasàg napja, ezèrt ma munkaszuneti nap volt, F.-nek tegnap is (nekem is, a hètfo az szokott lenni).
Mivel hàrom napja esik az eso, nem sok helyre lehetett menni, igy elhatàroztuk, hogy lefestjuk a falat, ami màr lassan egy ève vàr festèsre, miòta a komuvesek kibontottak egy falrèszt, hogy szellozot èpitsenek a kazànnak. Pont az a falrèsz halvànysàrga, igy a dolog nem volt olyan egyszeru, vagy pont olyan szint keveruk, vagy fehèrre festunk mindent, vagy hàrom falat festunk àt egy màs szinre, ami addig sàrga volt. Ez utòbbit vàlasztottuk.
Elhùzogattuk a bùtorokat a faltòl, elobb le kellett pakolni a konyveket a konyvespolcròl, most àlljon elènk az, aki megvetette velunk ezt a sok konyvet ès segitsen pakolni, vagy hallgasson orokre. F. kikeverte a szint a meglevo fehèrbol, sàrgàbòl ès narancsszinbol. Kozolte, hogy kell mèg sàrga. Lementem a hàztartàsi boltba sàrgàèrt, szerencsère nyitva volt, meg akkor màr az èlelmiszerben vettem kenyeret meg tojàst is. Mire visszamentem F. kikevert egy jò kis lazacszint, ès azt mondta, hogy ez pont jò lesz, igy nekikezdtunk festeni.
F. mèg soha èletèben nem festett, a kreativitàs - a magyar talpraesettsèget èrtem ez alatt - tàvol àll az olaszoktòl, igy F. elkezdett ossze-vissza festeni. Ekkor majdnem vèr folyt nàlunk, mivel beleszòltam, o is beleszòlt, de megoldottuk a dolgot rendorok beavatkozàsa nèlkul.
Amig az ebèdre szànt tèsztaètelt fozte F. addig mèg egyszer àtmentem a màr megfestett falrèszen, igy nem lett annyira csikos.
Az utolsò falrèszre nem jutott elèg festèk, igy F. bekevert mèg lazacszinut. Ekkor ő ment le narancsèrt a hàztartàsi boltba, ès - làssatok csodàt - F. majdnem teljesen ugyanolyan szinu lazacot kevert be, mint az elso kèt falrèsz! Dèlutàn fèl otre lettunk kèsz a festèssel, takaritàssal, a butorokat is visszatologattunk, ugysem tàmaszkodik semmi sem a falhoz. Ma màr nem is làtszik, hogy itt tegnap festve volt, a falnak pedig nagyon jò szine lett. Megkèrdeztem F.-et, hogy kell azt csinàlni, hogy ugyanolyan festèket kever be màsodik alkalommal is mint elsore. Azt mondta, azèrt, mert Leonardo da Vinci ès Giotto vàrosàban szuletett, valòszinuleg màr az anyatejjel magàba szivta.
De akkor mièrt lett belole konyvelo?

Nosztalgia-ömleny màsodik rèsz

2009-05-27T15:53:00.019+02:00

Mèg ìgèrtem èn a konyvekrol ìrni, ès gondolkodtam is sokat rajta, ès sok minden eszembe is jutott. De nem (csak) a konyvekrol.
Nekem a szuleim nem mesèltek. Na jò, mèg mielott Anyàm felhordul, hogy dehogynem, elàrulom, hogy tènyleg, mesèltek, de èn nem emlèkszem rà. Annyira kicsi voltam, mikor megtanultam olvasni, ès attòl a ponttòl kezdve annyira èn akartam mindent elolvasni, hogy erre emlèkszem: olvasok. Es arra is, hogy rengeteg konyv megfordult a kezeim kozott, nemcsak gyerekeknek valò, hanem ùgy mindenfèle, amit nem èrtettem, azt eloszor csak nèzegettem, forgattam, kaput, palotàt, babaàgyat èpìtettem beloluk, aztàn màr bizonyos rèszeket is èrtettem belole, kèsobb az egèszet. Van egy konyvunk, az a cime, hogy a Csendes halàl dèmona, ès nagyon-nagyon sokàig ùgy gondoltam, hogy ebben a konyvben valami csodàlatos titkokat mesèlhetnek el, csakis beavatottaknak, hiszen mèg a cìme is kòdolva van, mert ennek ìgy, ebben a formàban semmi èrtelme. Olyan lehet ez, gondoltam, mint mikor a kèmek bekopognak valahovà, ès azt mondjàk a kikèrdezonek, hogy "A kutyànak nincs esernyoje", ès erre bentrol kisusogjàk, hogy "De esokabàtja sincs", ès erre beengedik a kèmet, mert ez volt a jelszò. Ez a cìm is ilyen jelszò lehetett, ès majd csak kamaszkoromban esett le egyszer, mègis mit akarhat mondani ez a cìm.
En viszont mesèltem, mindenkinek ès sokat, Anyukàm gyakran mesèli, hogy kerekeztunk mi ketten az ovodàba, o tekerte a biciklit, èn a hàta mogott lòbàltam a làbam a gyerekulèsben, ès egyfolytàban csacsogtam, mindenkit ismertem, az ismeroseim kozè tartoztak termèszetesen a kutyàk ès a macskàk is, ismertem a rokoni szàlakat (de honnan?), ès mindent elmesèltem. Aztàn otthon, dèlutàn Anyu mellè hùztam a kis zsàmolyt, ràkucorodtam egy mesèskonyvvel ès hangosan felolvastam belole mesèt - Anyunak.
Szerettem hallgatni a meselemezeket. Biztos mindenkinek voltak, ezek szerintem nagyon jò talàlmànyok, megvolt a Susu, az Oz a nagy varàzslò, a Kis herceg, ezeket termèszetesen ronggyà hallgattam. Ugyanùgy a Toldit, ès a ràdiòkabarès lemezeket.
Apropò, ràdiò. Nagy ràdiòhallgatò voltam/voltunk mindig is, èn egèszen addig, mìg be nem jott ez a kereskedelmi ràdiòzàs, akkor az ùjdonsàg nagyon tetszett, aztàn ràjottem, hogy csak fejfàjàst kapok tole, ideges leszek a porgèsètol, kultùràt akarok inkàbb. A csutortoki ràdiòkabarèt mindig meghallgattuk, Apuval ketten, ha otthon volt, de èn egyedul is. Aztàn vettunk kabarèlemezt, kabarèkazettàt, amit ùjra lehetett hallgatni, ès ìgy is tettunk; èn a tizen-huszadik alkalom utàn is tudtam rajta nevetni, foleg Hofin.
Aztàn persze ott volt a szilveszteri ràdiòkabarè, ami olyan volt mint a csutortoki, csak sokkal-sokkal èrdekesebb! Ezekre tartogattàk a legjobb gegeket, jeleneteket, Csala Zsuzsa ès Gàlvolgyi ezekben mòkàztak a legtobbet. Ebben voltak a legbolondabbak a Markos-Nàdas, ès itt konferàlt a legvàlasztèkosabban Antal Imre. A legeslegelso szilveszteri èlmènyem egy otthoni buli - hàrmasban. Apu, vasutas lèvèn szolgàlatban volt, valòszinuleg otthon volt karàcsonykor, igy behivtàk szilveszterre, hàrman voltuk Anyuval meg a tesòmmal. A nappali asztalàt telepakoltuk finomsàgokkal, pogàcsàval ès virslis mindenfèlèvel, nem vacsoràztunk, hanem osszevissza csipegettunk, ès sokàig fennmaradtunk! A ràdiòt hallgattuk, ès èn a - valòszinuleg a karàcsonyra kapott - ùj pongyolàmban az àgy tetejèn tàncoltam a zenère. Korulbelul hàrom-nègy èves lehettem.
Volt egy - szàmomra csodàlatos - mufaja a ràdiònak, nèvszerint a ràdiòjàtèk. Mostmàr tudom, hogy a dràma egyik modernebb fajtàja, de akkoriban csak a mesèlès izgalmasabb formàjànak tudtam be. Jobbnàl jobb ràdiòjàtèkok mentek a ràdiòban gyermek- ès kamaszkoromban, kezdve a Szìriusz kapitànyon ès a Szabò csalàdon befejezve. Rengeteg regènyfeldolgozàs, zenès-pàrbeszèdes formàban. Hètfonkènt este, mikor a tèvèben nem volt adàs, akkor ràdiòztunk, Anyuval mi a fotelben kotottunk-horgoltunk, a fiùk pedig elfoglaltàk magukat valamivel, Apunàl boszen ment a rejtvènyfejtès, a bàtyàm meg olvasott vagy ìrt, mindkettot nagy eloszeretettel muvelte, a màsodikhoz sok tehetsège is van, foleg a versekhez, egèsz jòkat ìrt fiatalabb korunkban. De sokszor hètkoznap is, este elvonultam a szobàmba, màr amikor majd kamaszkoromban lett sajàt szobàm, bekapcsoltam a ràdiòt a sotètben ès az àgyban fekve hallgattam.
De jò kis musorokat lehetett hallgatni a ràdiòban! A bàtyàmat leginkàbb a zene èrdekelte, egèsz lemezeket adtak le szàmonkènt, ès orszàgunk - azt hiszem - akkor egyetlen lemezlovasa rèszletesen ès intelligensen elmesèlte a banda ès a lemez tortènetèt. Ha tetszett a zene, fel is lehetett venni, direkt megismèteltèk. Igy ismerkedtem meg a Beatles-el, a jazz ènekesekkel, a rockbandàkkal.
Es emlèkeztek mèg a szìnhàzi kozvetìtèsekre? Nèha volt a tèvèben is, de ott leginkàbb csak a mesekozvetitèsek èrdekeltek, a Bors nèni èvekig a kedvencem volt. A ràdiòban komplett szolgàltatàst kapott az ember lànya, a kozvetitès elott felsoroltàk a szereploket ès a szereposztàst. Beszèltek a szerzorol, a korròl, ha hìres dràma volt, akkor valaki - szintèn okos ember - elemezte. Aztàn elindult az eloadàs. "Felmegy a fuggony"- suttogta egy hang, ès rèszletesen leìrta a szinpad berendezèsèt. Belèp az elso szereplo, vagy màr benn voltak, ekkor ùjabb sugdosàs: "Jobbròl belèp Juli, àlmos arccal, hàlòkontosben". A nèzotèren kràkogàs, Juli megszòlal. Elindul a darab.
Talàn az volt a legjobb benne, hogy rengeteg mindent bele lehetett kèpzelni. Hogy megadtàk a mòdjàt. Hogy nem kapkodott senki, de nem is hùztàk-vontàk, mert ki kellett tolteni a musoridot. Nyugalmat, biztonsàgot sugàrzott, mindennek megvolt a maga ideje. Ahogy dèlben a vizàllàsjelentèsnek, ès mikor eloszor meglàttam èletemben Rahòt màr felnottkènt, ùgy èreztem, hogy a baràtom, hiszen èvek òta pajtàsok vagyunk mi ketten a vizàllàsjelentès kozvetitèsèvel.
Olyannyira bele lehetett kèpzelni mindent ès èn bele is kèpzeltem, hogy tisztàn làttam magam elott a szereploket. Mintha egy filmet nèznèk. Az agyam kiegèszitette azt amit nem làttam, megcsinàlta a maga kis filmjèt. Ennek sokàig nem is voltam tudatàban, ès emlèkszem arra az esetre is, mikor jottem rà a turpissàgra, akkor tortènt, mikor a szomszèdunk szines tèvèt vett. Nekunk csak fekete-fehèr volt, azon vaklàltuk a musorokat, ès a szomszèd nèni, akivel sokszor kibeszèltuk az elozo esti filmet, ha romantikus volt, akkor annàl inkàbb, kijavitott, mikor azt mondtam, hogy gyonyoru volt a foszereplo abban a csodàlatos vèrvoros bàrsonyruhàban a bàlon. "Milyen voros bàrsonyruhàban? Az egy kèk ruha volt."- mondta, ès ekkor belèmnyillalt a megvilàgosodàs: csak èn làttam vorosnek a bàrsonyruhàt.
A fantàziàbòl sose volt nàlunk hiàny, a bàtyàm ès az unokatestvèrunk, akik korban kb. egyidosok voltak, kitalàltak egy orszàgot, cakkompùder, nèppel, hegy- ès vìzvonulattal, idojàràssal ès nyelvvel, tortènelemmel ès politikai formàval, alkotmànnyal ès parlamenttel. Azt hiszem, pènznemuk is volt. Ezt precizen dokumentàltàk is egy hatalmas fuzetben, ami eredetileg valaminek a konyvelèsère szolgàlt volna, de megkaptuk mi, ès abba irhattunk-rajzolhattunk. (Remèlem, nem haragszik meg, hogy ezt ide leirtam.)
Nekem is volt egy falum, lakosokkal ès esemènyekkel, az èn falumban nem volt fontos se a nyelv se a domborzat, de mèg a hàzak sem, itt a lakosok egymàshoz kotodo viszonyai ès az unnepek kaptak foszerepet, szureti bàlok ès lakodalmak, ès az azokon felsorakozò ruhàk. A falvam nem dokumentàlòdott sehol, csak a fejemben lètezett, ott sem sokàig, àtvettèk a helyèt egyèb esemènyek, pèldàul az egyiptomi birodalom, arròl sok konyvet olvastam, ès szerettem volna az ìràsukat is megtanulni, az osszeset ami lètezett. Arthur kiràly kora, az Egy jenki Arthur kiràly udvaràban olvasàsa utàn, ezen sokàig gondolkodtam, hogyan lehet oda visszakerulni, de ràjottem, hogy veszèlyes, mert lehet, hogy nem tudok majd visszajonni.
Gyerekkènt a tèvèbol leginkàbb a rajzfilmek èrdekeltek. Sokàig, nagyon sokàig csak az esti mese volt, az az ot-tiz perc este, a tèvètorna utàn. Kisvakond ès Lolka Bolka, a "Nupagagyì" nyuszija ès farkasa, ès az abszolùt kedvenc: a Varàzsceruza. Egy olyan varàzsceruzàt èn is szàndèkoztam vàsàrolni magamnak, majd ha nagyobb leszek ès lesz pènzem, ès megtudom, hogy hol àruljàk. Valòszìnuleg Lengyelorszàgban, ahonnan a mese szàrmazott, de aztàn mikor Lengyelorszàgban nyaraltunk, akkor elfelejtettem utànanèzni.
Kèsobb jottek a Kockàsfulu nyùl, a Pom-pom, a Magyar nèpmesèk, Fehèrlòfia, Jànos vitèz, Mèzgàèk, Mikrobi, Vuk... a rajzfilmeket mai napig szeretem. Nemcsak a gyerekeknek szòlòt, hanem a felnotteset is, az animàciòs filmeket, a keserèdes mesèket, Chihiro-t, a Vàndorlò palotàt, Tim Burton fantàziavilàgàt, Peter Lord ès Nick Park csirkèit ès Wallace-t ès Gromit-ot.
S hogy mennyi minden lakozik a dolgokban, amit nem làt a szem, azt gyerekkorunkban tanuljuk meg.

Vendèg a hàznàl, öröm a hàznàl

2009-05-26T21:34:00.003+02:00

Igaz, hogy hìvatlan, de nem zavart.

Kerèkpàrverseny

2009-05-22T15:41:00.003+02:00

Teljesen elfelejtettem, most vonult el Montelupoban a Giro d'Italia, ki akartam menni, megnèzni oket, de elfelejtettem, csak az ablakbòl làttam egy-kèt piros hàtat gornyedni, meg hallottam a dudàlàst ès a kurjongatàst. Na, hàtha adjàk a tèvèben, ott majd jòl megnèzem.
Pedig emiatt vonattal kellett hazajonnom, mert lezàrtàk az utat Montelupo ès Lastra a Signa kozott, egèszen hatig nem jàr a busz, meg semmi.
Ja, ès ha valaki mèg nem làtta a Belleville randevùt, akkor itt az ideje, hogy megnèzze, csak ajànlani tudom, na.

A Komoly tònàl

2009-05-22T15:12:00.004+02:00

Visszaèrkeztunk a comoi-tòtòl, vagy ahogy inkàbb hìvni kellene, a komoly tòtòl. Azòta ùgy fàj a derekam, hogy le akar szakadni. Visszafelè az ùt egy szàguldàshoz hasonlìtott egy tùlfutott kemencèvel, orjongo kamionok akartak minket szèttaposni, foleg ùgy Bologna magassàgàban, de hàlistennek, senkinek sem sikerult.
Hogy lehet hàrom nap alatt ennyi ruhàt osszekoszolni? Azòta màr kètszer mostam, ès ìgy lett tele a szennyeskosàr, azelott kibuggyant az oldalàn.
Domaso-ban voltunk egyèbkènt, ès visszafelè megnèztuk Como-t. Szèp kis vàros, ude, àpolt, tiszta ès rendkivul dràga. A tò maga pedig gyonyoru.
Mivel tobb napon keresztul a mèrtèktelen evès ès ivàs èlvezeteinek adòztunk, ezèrt most kisebb megszoritàsokat eszkozolunk, ùgymint salàtàs vacsoràk ès tiszta ivòviz fogyasztàsa (F. szerint kèt hètig szàraz kenyèren ès vizen kellene èlni).
A Komoly tònàl termèszetes lègkondi van a tò korul. Mindig kellemes szello fùjdogàl ès nagyon szèp napos ido az àltalànos. Eszre sem veszed, ès szèpen, kènyelmesen lebarnulsz, nekem egèsz jò szinem lett.
Itthon harminc fok van àrnyèkban ès àll a levego vigyàzzàllàsban.
Tegnap dèlutàn aztàn eljott hozzànk a kazàn technikus, az egèsz èvi ellenorzèst megejteni. Allitòlag jò a kazàn, a csoveket kellene kicserèlni, mert alul enged egy kis vizet. Plusz mèg azt mondta, hogy ha ki szeretnènk cserèlni ùjabbra-jobbra (mondtam neki a szàndèkunkat), akkor azt is èrdeklodjem meg az onkormànyzatnàl, hogy a lakàsunk is energiatakarèkos kategòriàba tartozik-e, mert az nem elèg, hogy a kazàn energiatakarèkos lesz, a hàz pedig nagyon règi, nem felel meg az eko-normàknak, akkor igènyelhetjuk mink majd ott azt az euròpajiunijòs tàmogatàst a kazànunkra, majd jòl nem adjàk meg.
Erre mèrgemben a ruhàsszekrènyembol kipakoltam az osszes olyan ruhàmat, amit kihìztam mostanàban, ès elvittem az adakozòskontènerbe, ès nekiadakoztam a Szent Màrtonèknak.

Trükkös napok

2009-05-13T21:16:00.005+02:00

Vezettem ma (autòt), ès bizonyosan àllithatom, hogy ha az ember sokàig nem vezet, akkor fennàll a veszèlye annak, hogy ordogfiòkàk bùjnak az autò kulonbozo rèszeibe. Nàlam foleg a kuplungba ès a vàltòba bùjkàltak, rosszalkodtak, nekifeszultek a kuplungnak, visszafogtàk a vàltòt, nèha mèg a volànba is belenyùltak. Mèg a kuncogàsukat is hallottam. Egyszer, indexelès kozben bekapcsoltàk a kodlàmpàt is.
Egyèb trükkos dolgok is tortènnek, pèldàul kàrtyàk, amik vàltogatjàk a szinunket, vasàrnap làttam ezt a jelenetet a tèvèben, ès màr megnèztem a neten is. Ha vègignèzitek, itt is lehet hallani a szinek kuncogàsàt a hàttèrben.
Vigyàzz, nagyon trükkos, de csak ha megnèzed a vègèig! Ne izguljon, aki nem èrti, a szövegelès csak fèlrevezetèsnek van ùgyis.
La Gaia Scienza: Le carte che cambiano colore (a szinvàltòs kàrtyàk)

Varàzslòkörök

2009-05-12T16:25:00.003+02:00

Van, aki termèkenysèg-varàzslatkènt joghurttal onti fel a màgikus helyeit (lakàsàt), èn szerencsehozò talizmànkènt az ùjonnan vàsàrolt vilàgoskèk pòlòt csorgattam ma le az ebèdemre szànt szendvics paprikàs levèvel, ne kèrdezzètek, hogy tortènt, csak ettem a szendvicset ami a jobb kezemben volt, a bal kezemmel vittem a nylonzacskòt, amiben alul a fonalak, azon rèzsùt a pòlò fekudt, ès egyszercsak minden paprikàs lèben ùszott, csak azt sajnàlom, hogy varàzsszavakat nem mormoltam hozzà, csak a vègèn, ès kicsit csùnyàkat.

önkèntes fogsàg

2009-05-11T13:18:00.007+02:00

Itt vagyok màr, irok màr, hogy jòl el tudjàtok majd olvasni, mert ùgy kèpzelem, hogy mindenki izgatottan rohan haza a mindenfèle dolga utàn, ès mèg a kabàtjàt (cipojèt, òràjàt) sem veti le de màr kapcsolja a gèpet, csak hogy megtudja, irtam-e. (Ehhez kèpest napokkal kèsobb közlik, hogy "ja, azt mèg nem olvastam, mi volt, mesèld el".) De èn ùgy szeretem kèpzelni, hogy mindenki izgatottan, szaladva, szavaimat cseppenkènt, mint a mannàt, ès ennèl is maradok.
Itt ulok a meleg nyàrban, huszonkèt fok, F. ràmtelefonàlt dèlelott, hogy hol voltam, mondom sehol, mert most olyan van, hogy örulok, ha nem kell kilèpni a lakàsbòl, inkàbb sütök egy kenyeret, minthogy lemenjek a boltba kenyèrèrt, hallottatok màr ilyet? A legjobb idoben, mikor hètàgròl sut a nap. Erre F. meg mindenfèle programokat akar nekem szervezni, ès nem èrti meg, mièrt nem akarok elmenni mindenfelè (kivève Como-ba), aztàn meg majd mikor olyanom lesz, hogy folyton mehetnèkem van, ès haza se jovok, csak aludni, akkor meg nyuszog, hogy minek kell folyton màszkàlni.
Apropò, megyunk a como-i tòhoz hètvègèn, ne keressetek.
Tartozom egy vallomàssal, Christine kedvesen felkèrt, hogy irjak a gyerekkori olvasmànyaimròl, errol irtam màr, de most mèg irok. Sokat gondolkodtam mostanàban ezen, meg azon is, hogy mit nem irtam oda le, ès mèg eszembe jutott nagyon sok gyerekkonyv, pl. a Kèt Lotti, meg a Màjus 35, meg a Kètèltu ember, meg a Fantasztikus nagynèni, aki az argentin Pampàkròl tèr haza ès fèltèglàt tart a kocsiban, de nem verekedni akar vele, hanem azt teszi a gàzpedàlra, hogy ne kelljen mindig nyomni. Ja, ès a tizenegy testvèr, akikbol focicsapat lesz.
Nagyon tetszettek egy idoben a Lorinc L. Làszlò konyvek, èn is imàdtam Szilvàsit, a kotelezoket àltalàban èvekkel azelott kiolvastam, mint amikor kèrtèk, ès ùjraolvasni meg lusta voltam, igy azt hittèk sokszor, hogy èn csak immel-àmmal, pedig èn rendesen, csak nem megfeleloen volt idozitve. Aztàn pèldàul nagyobb koromban, èrtsd 16-18, minden nagy orosz regènyt elolvastam ès a sok depressziòs francia realistàt, pèldàul Zolàt, Flaubert, Tolsztojt, Dosztojevszkijt. Akkor ès ott nagyon tetszett, szinte faltam oket, most nem tudnèk egyet sem elolvasni beloluk, de nèmelyiknek mèg a tortènetère sem emlèkszem.
Nagy kedvencem volt az Elfùjta a szèl, ès emlèkszem, milyen csalòdàs volt a màsodik meg a harmadik rèsz, melyeket àtlàtszò nyerèszkedèsi szàndèkkal ìrtak, hogy mèg egy bőrt lenyùzzanak ròla. De ugyanigy a Buszkesèg ès balìtèlet folytatàsa is, amelyet a felènèl vàgtam be a sarokba. Azt sem tudom, ki irta, csak arra emlèkszem, hogy Giorgiana szerelmi kalandjairòl szòlt. Azt hiszem.
Nem emlèkszem rà, mikor tanultam meg olvasni, szerintem èn mindig is tudtam, az biztos, hogy màr az iskolàba is ùgy mentem. Nem is nèztèk jò szemmel. Mert ahelyett, hogy szèpen megultem volna a babèrjaimon, mindig mindenkinek elàrultam a megoldàst, hangosan felolvastam amit nem kellett volna, vagy làtvànyosan unatkoztam. Szabotàltam az oktatàst.
Rengeteget jàtszottam a fantàziàval, egyik nap èn voltam Tuthankamon, màsik nap Sancho Panza. Apàca, szobalàny, rakodòmunkàs. Altalàban mindig felnott voltam, èn màr kiskoromban is felnott voltam, ès alig vàrtam, hogy elmùljon ròlam ez a rontàs, hogy egy gyerek testèben kell èlnem gyerekkènt, gyerekekkel kell jàtszanom, ès megtiltanak dolgokat. Nagyon jòl bele tudtam magam kèpzelni komoly felnottszerepekbe, gyerekèbe màr annàl nehezebben. Es èrdekes mòdon màr egèszen kisgyerekkènt jobban àt tudtam èrezni a "felnottèrzèseket", halàlt, megalàztatàst, örömöt, hàborùt, fèlelmet, meggazdagodàst ès elszegènyedèst, turèst ès önfelàldozàst, mint afelett valò sìrbakolàst, hogy valaki elveszitette a mackòjàt. Nagyon szerettem a legendàkat, az òkori gorogoket, a germàn mondàkat, az ezeregyèjszakàt. Fèlreèrthetetlenul meg voltam (ès meg vagyok) gyozodve arròl, hogy valamilyen ùton-mòdon azok a vilàgok, azok az emberek, azok a lènyek èltek valahol, a valòsàgot mesèltèk el, talàn nekunk mesès formàban adtàk elo, de a valòsàgalapjuk vitathatatlan. Errol aztàn bizonyitàst is kaptam egyszer, mikor azt olvastam valahol, hogy kideritettèk, hogy minden Grimm mesènek az alapja egy igaz tortènet, konkrètan arra emlèkszem, hogy Jancsi ès Juliska, akik elvesznek az erdoben ès a mèzeskalàcs-hàzban megègetik a boszorkànyt a kemencèben, egy olyan ùjsàgcikkbol szuletett, ahol azt mesèltèk el, hogy valami szènègetok vagy kik egy eldugott erdei hàzban a bùboskemencèben egy megègett asszony csontvàzàt talàltàk meg. Akkor az Odusszeus tortènetek mièrt ne lennènek igazak pèldàul? Ha elhisszuk a Bibliàt, akkor ezeket mièrt nem?
Viselkedèsmintàkat tanul az ember gyerekkoràban a konyvekbol (is), èn leginkàbb èrzelemmintàkat tanultam, a viselkedèst nem tudtam igazàn a valòsàgba àtvinni. Megmaradtak a fantàzia szintjèn.
Hàt jò, ennyi jut most az eszembe, elèg lesz?

Most mi van?

2009-05-08T17:48:00.002+02:00

Az meg milyen màr, hogy a buszsoforunk, aki minden nap vezeti a buszt hazafelè Montelupoig, teljesen ùgy nèz ki, mint Sergio Castellitto, de totàlisan, minden, a mozgàsa, a beszède, a nèzèse, csak egy kicsit fiatalabb kiadàsban. Meg egy kicsit helyesebb. Meg kell orulni!!!!
Aki nem tudnà, ki az a Sergio Castellitto, itt megnèzheti.
Es mèg annyit akartam megirni, hogy jò, hogy a baràtnom mindig azzal viccelodik, hogy indonèz vagyok, de hogy most mèg annak is nèztek tènyleg... az indiai boltban az indiai eladò megkèrdezte, hogy èn honnan is valò vagyok most, Azsia melyik rèszèrol, aztàn az "Ungheria"-n erosen elgondolkodott, valòszinuleg azt latolgatta, melyik indiai règiò is az.
Az biztos, hogy magyarnak mèg sose nèztek, milyen gàz màr.

Bemutatom Marlene-t

2009-05-04T09:26:00.002+02:00

Nem Dietrich-et, hanem Kuntz-ot. Ez a Cuneo-bòl szàrmazò csapat 1987 òta àll fenn, de most nem sajàt szàmukkal rukkoltatom oket elo, ez egy hires, règebbre datàlt csapat szàma. Lehet tippelni, kinek a zenèjèt jàtszàk!
Marlene Kuntz: Impressioni di settembre

Itt van màjus elseje, ènekszò ès tànc köszöntse

2009-05-01T10:11:00.003+02:00

Befejeztem az őzet, ès belekezdtem a Disznòtorba. Nem tudom, hogy az őz-e a főmuve Szabò Magdànak, de ha mèg ennèl is jobbat tudott irni, akkor Nobel dijat èrdemelne.
A munkahelyemen a nagy felbuzdulàs ellenère, hogy lecsokkentik a munkaidomet, mèg mindig ugyanolyan szerzodèssel dolgozom mint règen. Hàlistennek az elmaradozott fizetèseimet elkezdtèk fizetgetni, igy màr csak kèt hònappal tartoznak. Kozben a màsik làny elutazott hàrom hètre szabadsàgra, igy mèg tùlòràzni is kellett nèha. Nem tudom, hogy mi lesz, nem mondanak semmit, a mùltkor màr nekiàlltam a fonok fiànak, az egyetlen akivel èrtelmesen lehet beszèlni, ès koveteltem, hogy mondjon valamit. Azt mondta, hogy o se tudja, mit akar az anyja, de foleg a novère, ès èn csak be beszèljek sokat, ne emlegessem nekik a szerzodèst, vègezzem jòl a munkàmat ès minden elrendezodik. Erre mèg jobban bedurrant az agyam, hàt hol vagyunk, egy dèl-amerikai rabszolgatelepen? Ha tùl sokat beszèlsz megkorbàcsolnak? Es az emberi jogok? Persze, nekik az a legkènyelmesebb, hogy ne dumàljak, szòtlanul mindent megcsinàljak ès remegjek a munkàmèrt.
Aztàn ràjottem, hogy tok felesleges tènyleg itt acsarkodni, majd lecsokkentik a munkaidomet, ha ùgy akarjàk, vagy megtartjàk ezt, ha ùgy akarjàk, majd talàlok valami màst. Mikor kijottem ide, ùgyis tudtam, hogy milyen helyzet van itt, tudom ès tudtam, hogy itt nem ùgy van mint otthon. Ahhoz, hogy normàlis munkàja legyen az embernek, ùgyis itt kellene hagyni Olaszorszàgot, mert itt màr babèr nem terem.
Tegnap egèsznapoztam, este hatkor vègeztem, kikutyagoltam a buszmegàllòba, mert sztràjkoltak egèsz nap a buszsoforok. A firenzeiek, mert a mieink, a montelupoiak dolgoztak, ùgyhogy pl. az àllomàsra nem tudtam volna kimenni a vonathoz, de ùgy gondoltam a montelupoi busz jàr. Kozben F. telefonàlt, hogy lèpèsben araszol a forgalomban az autòval, mert minden àll, olyan, mintha bomba robbant volna, vagy egyszerre felbontottak volna minden utat. Igen, mivel sztràjk volt, mindenki autòval kozlekedett, mert munkàba csak kell menni, a gyereket az iskolàba csak kell vinni. En a buszmegàllòban vàrtam màsfèl òra hosszàt, minden lèpèsben araszolt ott is, ideges emberek az autòkban, a vègèn màr leultem a jàrdaszegèlyre. Koteleznèm a buszmegàllòèpitoket, hogy egy padot minden buszmegàllòba èpitsenek bele. Nyolckor jott a hat òra huszonhetes busz, nyolc negyvenre itthon is voltam. F. csak kilenc utàn èrt haza az autòval. Tobb mint hàrom òràt araszolt, ma meg ùgy kelt fel reggel, hogy fàj a feje.
Erdekes, hogy a buszsoforok mindig pènteken sztràjkolnak. Ha pèntekre esik egy nagy munkaszuneti nap, akkor meg csutortokon. Merthogy itt ùgy kell sztràjkolni, hogy nem mennek be dolgozni. Ja ès havonta egyszer sztràjk van.
Kozben meg ilyen èrdekes ido lett nàlunk, duhkitorèsei vannak az idojàràsnak. Szèp, csendes napos idot egyszercsak megtor egy hirtelen zàpor, de kèt perc mùlva màr sut is a nap. Vagy ugyanùgy a csendes, napos idobe belezùg egy hatalmas szèllokès, lelok a làbadròl, de mèg fel sem ocsùdtàl, hogy ez mi volt, mire korbenèzel, lesimitod a hajad ès a kabàtod, màr minden megint csendes.
Hisztèriàs az ido.
Na ennyit a panaszkodàsròl, ès most azon gondolkodtam, milyen vidàm dolgot is mesèlhetnèk el.... eszembe jutott a miniszterelnokunk felesège. Miniszterelnokunkrol tudni kell, hogy rendkivul szeret dicsekedni a hòditàsaival, kètèrtelmu utalàsokat tesz rà, hogy o milyen nagy dongiovanni, ot imàdjàk a nok, mèg mikor egy olyan ugyben nyilatkozott, mikor egy lànyt megeroszakoltak tomegesen ès ebbol majdnem megint romànlincselès lett, akkor azt mondta nagyon "finoman ès elegànsan", hogy sajnos nem tudnak minden olasz no mellè rendort àllitani, pedig azt kellene, mert tudvalevoleg az olasz nok annyira szèpek, a legszebbek a vilàgon, hogy ez lenne az egyetlen megoldàs. Es mèg vihogott is a sajàt viccèn a televiziòban.
F. azt szokta mondani, hogy az olaszok meg is èrdemlik, hogy ilyen miniszterelnokuk legyen.
Aztàn tobb alakitàsàt a youtubon is meg lehet tekinteni, mikor a G20-on a kiràlynonek kellett ràszòlni, hogy ne uvoltozzon (a fotòzàs vègèn o kiabàl, hogy "Miszter Obama", aztàn a kiràlyno hàtrafordul ès ràszòl, hogy minek kell uvoltozni), vagy mikor a kozos fènykèpezkedèsrol lemaradt, mert surgosen mobiltelefonàlnia kellett, vagy amikor elbùjt a szobor hàta mogè, majd kiugrott, hogy megviccelje Angela Merkelt.
De nem is ezeket akartam leirni, hanem azt, hogy az euròpai vàlasztàsok listàja tele van fiatal holgyek neveivel, huszonèves volt modellek, tèvès tàncos- ès ènekesnok. Miniszterelnokunk felesège tobbszor felkapta màr a vizet, ès kitàlalta fèrje mocskos szokàsait, ès most is nyilatkozott, mennyire sèrto, hogy magànugyeit osszekeveri a politikàval. A fèrj szerint az egèsz csak a baloldal trukkje, ok zavartàk ossze a felesègèt is. Veronika asszony szerint akkor borult ki a bili, mikor megtudta, hogy fèrje egy showgirl tizennyolcadik szuletèsnapjàt unnepelte a làny hàzàban Nàpolyban, mivel a gyerekei tizennyolcadik szuletèsnapi unnepsègère soha nem jelent meg, pedig mindig meghivtàk.
Ilyenkor F. mindig azt mondja, hogy nemsokàra belèpojegyet fognak àrusitani a kulfoldieknek Olaszorszàgba lèpèskor, mint a cirkuszban.

Emlèkek màs szemèvel

2009-04-17T16:30:00.000+02:00

Mottó Szabó Magda Ókútjához:

Elnyelnek, magukkal ragadnak
Ókútjai régi udvaroknak -
Ó, ha végre látnám
Rozsdás titkukat,
Óvilággá kürtölném:
Nincs új Napod alatt.
Ókútjai régi udvaroknak
Elnyelnek, magukkal ragadnak -

Az Ókutat olvasom Szabò Magdàtòl, a Tesòm rogton kiszùrta. Rendkivul nehèz olvasmàny nekem, (egyèbkènt nem nehèz, sot), de ugyanakkor gyonyoru ès szivbemarkolò is, èn kètfèlekèppen olvasom, mert ott van egyszer az amit az ìròno ìr le a papirlapokon, aztàn ott van az ami az èn fejemben jàtszòdik az olvasàs hatàsàra, ami ugyanolyan szìnes, emlèkezetes, meghatò.
Nèha sìrok is rajta, nem mintha sirni kellene, de tudjàtok, a katarzisèlmèny. Vajon Szabò Magda hànyszor sìrta el magàt, mìg megìrta?
Szòval a gyermekkoràròl szòl, ès a szulovàrosàròl, ami Debrecen, ès az èn szulovàrosom is. De ez ìgy leìrva nagyon snassz, mert nem is errol szòl, hanem arròl a tundèrvilàgròl, amit maga korè teremtett a szulei behatàsàra ès segìtsègèvel, ès amit mindannyian teremtunk gyerekkorunkban, csak aztàn elfelejtjuk vagy csak fèlrerakjuk oregkorunkra az unokàinknak. Debrecen a dìszlet, ès bàr az o Debrecene az nem ugyanaz, mint az enyèm, mert az ovè az èn nagyanyàm Debrecene lehetne kor szerint, de mègis az enyèm is, mert egy ilyen lassù, konok vàros nem vàltozik annyit otven èv alatt, hogy alapjaiban ne ugyanaz maradjon.
Visszakoszonnek a lapokròl a helyszinek, a Nagytemplom, az Emlèkpark, a Fuvèszkert, a Tòcòskert, a Nagyerdo, de nekem màs tartalommal toltodik meg, ràadàsul kèt Debrecenem is van, az egyik az egèszen kiskorombeli, az emlèkek, ahogy Anyu kezèt fogva vàsàrolunk, ezeknek diszletei a szocialista hetvenes èvek utcài, kirakatai, boltjai, a Dollàrbolt, a Vasudvar, a Nagytemplom melletti Csillag Csemege, ahol kolbàszt eszunk, az Aranybika fatànyèrosa vasàrnap, a kemèny gomb citromfagylalt, amit az alatta levo cukràszdàban mèrtek, a csònakàzòtò, a sàrga, zakatolò villamos a Nagyàllomàstòl ki a Nagyerdore, a Marika Turmixbàrja a Csapò utcàn, a Temeto, ahol nènik csodàlnak meg engem, Anyu volt kollèganoi, aztàn a Pèter sìrja, a szuk kis udvaros hàzak a Szent Anna kornyèkèn, vagyis a gorogtemplomnàl, ahol a kotodès nèni lakott, vagy ahol a babakòrhàz volt.
Aztàn van a màsik Debrecen, a gimis korombeli, a kiszes, a magànyos, a làzadòan szabad, a lefojtott dacoskodàsok, a vàltozàs szelètol izgalmas vàrakozàs, amitol az ùj vilàgot vàrtuk, amirol mèg akkor ùgy gondoltuk, hogy csak jobb lehet, mint a règi, a Hungària mozi dèlutàni eloadàsaival, a hatalmas csavargàsokkal, buszozàsokkal, villamosozàsokkal, a hajnali rohanàsok, a Szent Anna elso misèje vagy a Nagytemplom reggeli àhìtatja (a baràtnom reformàtus volt, a Reformàtus Kollègium ès Gimnàziumba jàrt, amit csak Refinek becèz mindenki, igy egy reggel èn kìsèrtem el a Nagytemplom kapujàig, màsnap o kìsèrt el engem a Szent Anna kapujàig). A Varga utca kèmènyseproi, akik mindig az osztàlytermunk ablaka alatt bicikliztek el, a Pèterfia utca, ahol az elso szerelmem lakott, a Kisàllomàs, koszos ès fustos, amit màr règen lebontottak, de èn mèg most is gyakran àlmodom vele, àlmaimban a Kisàllomàsròl indul a vonat Sienàba, Pisàba, de mèg Torinoba is.
Nemcsak a helyszìnek, a szemèlyek is ismerosek, a Swetits apàcài, pingvinruhàikban, a viràgpiacon a jàrdàn guggolò-ucsorgo nènikèk kis fonnyadt csokraikkal, a vàroshàza lobogòjànak bàrànya, vagy a cukràszdàs Kis bàcsi ès Kis nèni, dràga kedves Gizi nèni - Anyàm oreg baràtnoje - apòsa ès anyòsa, akiknek àllamosìtàs utàn Ludas Matyinak hivtàk màr a cukràszdàjukat.
Van egy harmadik Debrecen is, a mostani, a modern, ami talàn jobban hasonlit Szabò Magda vàrosàra, mint hetvenes èvekbeli onvalòjàra, mivel elèg sok mindent visszaèpìtettek ugyanùgy, ahogy akkor volt, a Piac utca is visszakapta règi nevèt, ès a Nagytemplom is ismèt sàrga.
De nem csak errol szòl a regèny, vagyis jobban mondva nem errol, hanem arròl a csodàròl, ami akkor tortènik, mikor egy gyermek èrtelme nyiladozik a vilàgra, hatalmas fantàziàval ès jàtèkossàggal megàldott szulok biztatàsàra, vèdo szàrnyaik alatt. Mindezt borzongatòan gyonyoru, szeretettel teli bàjos szavakba ontve teszi elènk. Ha most talàlkoznèk vele, biztos nem ròkàkròl ès nyulakròl beszèlgetnèk vele (bàr hàrom èvesen mèg ez èrdekelt jobban), hanem megkoszonnèm, hogy ìgy, ilyet tudott ès akart ìrni nekunk, hogy ìgy tud emlèkezni, èrezni, szeretni.
Azt hiszem, mèg egyszer el fogom olvasni, nem most rogton, majd kèsobb, mikor màr eltelt annyi ido, hogy ùj dolgokat tudjak felfedezni benne.
(A mottòt a Tesvèrem ìrta. )

Megint egy unnep

2009-04-14T15:41:00.005+02:00

Ebbol àllunk ki, unnep egymàs hegyèn-hàtàn, de ennek is vège. Csalàdban unnepeltuk, pedig az olaszoknak van egy olyan mondàsuk, hogy "Natale con i tuoi, Pasqua con chi vuoi", vagyis a Karàcsonyt jò lenne csalàdban unnepelni, Hùsvètkor meg oda mègy ahova csak akarsz.
Vasàrnap ebèd apòsomèknàl, tizen voltunk, ezt kb. ùgy kell elkèpzelni, mint a hùsvèt unneplèsèt a Bazi nagy gorog lagziban, csak annyiban vàltozott, hogy itt kissè szolidabb formàban ès nem ètteremben hanem magànhàznàl. A decibelek ès a felhordott ès megevett ètkek ugyanazok. Bàràny, minden formàjàban, spenòtos-tùròs ravioli, tizenot fèle sutemèny, eper tejszinhabbal.
Hètfon Paolàèk meghivtàk magukat hozzànk, F.-el beszèltek ossze, ès èn jò szokàsom szerint megint elbambultam, ès csak arra figyeltem fel, hogy Paola kèrdezi tolem, hogy holnap mit hozzon enni. Hàlistennek ùgy jottek, hogy hoztak kajàt, igy èn csak egy lasagne-t dobtam ossze dèlelott.
F. annyit segitett benne, hogy elment sètàlni.
Ebèd utàn vègigmentunk a Pesa partjàn egèszen a szomszèd faluig, ott a parkban leheveredtunk a fure, kinn volt egèsz Toszkàna, mert az olaszoknàl a hùsvèt hètfoi piknik szent ès sèrthetetlen, ok nem locsolkodnak ès hasonlòk. Francesco rogton beàllt egy teljesen idegen gyerekcsapatba focizni, csak annyit kèrdezett meg toluk, hogy montelupoiak-e, nem tudom mièrt volt ez fontos a foci szempontjàbòl. Talàn, ha jòl fociznak ès firenzeiek, akkor focizhatnak ezutàn egyutt?
Szòval hètàgròl sutott a nap, visszafelè is gyalog jottunk, pedig szivesen jottunk volna màr mindannyian taxival, de nem szàguldoztak mellettunk a Pesa partjàn.
Most lehet, hogy mindenki fel fog rajtam hàborodni, de nekem az furcsa, hogy azt unnepeljuk, hogy egy embert halàlra kinoztak, megalàztak ès megoltek. Vagy nem ezt unnepeljuk, hanem a tavaszt, a kikeletet? Akkor meg nem is keresztèny unnep, hanem pogàny. Es ha Jèzus Isten bàrànya, akkor mièrt esszuk meg a bàrànyokat? Vagy valami nekem ebben az egèszben zavaros, ès nem is emlèkszem hogy mondta Vince atya gyerekkoromban, valaki ezt meg tudja nekem magyaràzni?
Apòsomèk felè menet a kocsiban jò kis hatvanas-hetvenes èvekbeli vàlogatàs cd-t hallgattunk, ùgyhogy egèsz hùsvètkor a Equipe 84 egyuttes Angelo blu cimu szàmàt ènekeltem magamban kèt napon keresztul, iderakom, hogy nektek is màsszon a fuletekbe ès jòl ne tudjatok megszabadulni tole, ahogy èn sem birok.
Equipe 84: Angelo blu

Mai hìr

2009-04-07T17:56:00.003+02:00

Maria D'Antuono-t, a 98 èves nènikèt ma mentettèk ki a foldrengèsben jàrhatatlannà vàlt lakàsàbòl a tuzoltòk Tempera-ban. Ugy gondolta, nem èrkezett el mèg az ideje, igy megvàrta, mìg kimentik, addig is az àgyàban horgolgatott. Harminc òra utàn èpsègben hoztàk le, de mielott a kameràk elott nyilatkozott megkèrte az ùjsàgìròkat, engedjèk meg, hogy megfèsulkodjon.
Sajnos nem mindenki jàrt ilyen jòl, egyre tobb diàkot hùznak ki èlettelenul a diàkszàllò romjai alòl.

Fontosabb esemènyek, foldrengès ès diszpolgàrsàg

2009-04-06T19:56:00.003+02:00

Mèg most is remeg a fold Aquila kornyèkèn, mentik az embereket, most mondtàk be a tèvèben, hogy ne induljon neki senki csak ùgy menteni, mert ùgyis csak akadàlyozza a hivatàsos mentok munkàjàt (ezrèvel indultak emberek segiteni, csak ùgy, ès eltorlaszoltàk az autòpàlyàt). De talàlnak èloket is meg holtakat is a romok alatt, a leggàzabb talàn a diàkszàllò, ami maga alà temetett rengeteg huszonèves egyetemistàt.
Valamilyen szempontbòl azèrt megmaradtunk a fejetlensègnèl, akàrmennyire is maguk felett teljesitenek az olaszok szervezettsèg kèrdèsèben, na, azèrt nem csalòdtam bennuk.
Valaki viszont èszrevette a firenzei onkormànyzatnàl, hogy a negyvenes èvekben Firenze diszpolgàràvà vàlasztott Mussolini-t senki nem vàlasztotta le azòta, igy ma osszehivtàk gyorsan a tanàcsot, ès termèszetesen leszavaztàk, megnyugodhatunk, Mussolini nem dìszpolgàr màtòl kezdve Firenzèben.

A foldrengèsrol

2009-04-06T12:37:00.004+02:00

Mielott bàrki megijedne, nincs semmi bajunk, itt nem volt rengès, sot, èn àtaludtam az egèsz èjszakàt, bàr èn akkor is àt tudnàm aludni, ha bombàznànak.
Abruzzo-ban viszont sokan maradtak fedèl nèlkul a tegnap èjszakai foldrengès miatt, sok halott is van, ezt F.-tol tudom, mert èn nem nèzek tèvèt (vagyis hiradòt).

Minden relatìv

2009-04-04T14:23:00.003+02:00

Epp a tèvèt nèztuk, ès egy gàtőrt ès a csalàdjàt mutattàk be a tèvèben. A hàzuk a gàton a folyò közepèn van, csònakkal közlekednek. A gyerekek ott szulettek, ott nottek fel, a folyò zùgàsa nèlkul màr nem is tudnak aludni.
Erdeklodve nèztuk ezt a kulonleges èletformàt, mikor F. ràmnèz ès azt mondja: -Milyen èrdekes lehet egy folyò kozepèn lakni, ès igy èlni, biztos nem unatkoznak soha. Azèrt milyen lehet màr, el tudod kèpzelni?
-Az is milyen èrdekes lehet màr, Toszkànàban èlni olajfàkkal beultetett dombok kozott egy kis toszkàn faluban, egy XII. sz.-i kozèpkori vàrosfallal korulvett többszàzèves hàzakbòl àllò vàroskozpontban, egy szàzèves, felùjitott hàzban ősi gerendàk alatt ès öt percre tolunk egy közèpkori monostor? De jò lehet!!!! - vàlaszoltam.
-Ja, tènyleg, ha innen nèzzuk.....

Vàsàr elott

2009-04-03T16:07:00.002+02:00

Jò kis idonk lett, egy szàl pòlòban ucsorgok a nyitott ablak mellett, kinn hètàgròl sut a nap. Csak ne esne az eso hirtelen ès meglepetèsszeruen mindig.
Ma reggel egèsz Ponte a Mezzo-ig hàrman ultunk a buszon, ès mivel mi egèsz a Jòisten hàta megett lakunk, igy sokàig szlalomos utakon nyargal a busz az Arno partjàn, ahol a kodfoltok kozott a vizimadarak àlmos szemekkel nyùjtòzkodtak ès felraktàk foni a kàvèt, a tulparton a lankàs dombokon vidàmzolden integettek az olajfàk, ès ebben a szelid csendben a buszsofor - gondolom unatkozott - futyorèszett. Valami Morricone filmzene lehetett, de nagyon jòl tudott futyolni, mikor abbahagyta, azon gondolkodtam, hogy meg kellene tapsolni. Aztàn màr felszàltak az iskolàsok, ès elmùlt a hangulat.
Tegnap este egyedul voltam itthon, F. moziba ment, most az Amnestyben minden csutortok este (vagy csak kèthetenkènt?) ingyenes filmvetitès megy, szociàlisan politikai filmek az emberi jogokròl, ès kèt hete egyutt voltunk, Ken Loach filmjèt nèztuk meg, de most egyedul ment, mert ez a film engem nem kotott le, meg kulonben is èjfèl mire hazaèrunk.
Vasàrnap veterànautò felvonulàs lesz itt Montelupo-ban, ès agràrvàsàr is a piactèren, az onkormànyzattal szemben. A helyi termelok jonnek bemutatni a termèkeiket, olivaolaj, szalàmi, sajtok, meg gyumolcsok. Majd kinèzunk, ha dèlutàn is ott lesznek, bàr mi az olivaolajat nagy tètelben vesszuk az egèsz csalàdnak èvente egyszer (egyszerre Paolàèkkal ès apòsomèkkal), igy olcsòbb, sajtot esetleg, szalàmit jò lenne, ha nem, mert a dièta miatt, gyumolcs az johet. De milyen gyumolcs terem most?
Jò lenne ha lennènek mondjuk hàzi gyàrtàsù szappanok, egyszer vettem egy kecsketejes szappant Firenzèben egy ilyen vàsàrban, az isteni volt, csak F.-nek nem tetszett a szaga, szerinte kecskeszaga volt, szerintem meg tejszaga.
Megyek ès kipròbàlom a fonott kalàcsot az ùj sutocsoda làbasomban.

Az ùj sütő

2009-03-30T20:30:00.008+02:00

Pènteken hazatelefonàlt F., hogy kèsobb jon haza. Vennie kell valamit, ami meglepetès, nem àrulhatja el.
Hazaàllitott ezzel, a kollèganoje javasolta, àllitòlag nagyon jò:

Ugy hivjàk, hogy fornetto Versilia, ès az az èrdekessège, hogy a gàzon, azaz a felso làngon lehet vele sutni. Sutemènyeket, fasirtokat, sult csirkèt, bàrmit, amit a sutoben sutnènk egyèbkènt, de nem kell begyujtani a sutot, hanem a nyilt làngra kell ràtenni.
Nem hittem F. egy szavàt sem. Azt gondoltam, jòl àtvertèk, ilyen nincs, milyen marhasàg.
A netrol mèg le is toltott nekem recepteket, volt aki azt irta fòrumon, hogy nem sikerult neki, ezèrt berakta a kamràba, soha tobbè nem hasznàlja, de volt olyan, aki nagyon sikeres, ès szinte mindig ebben sut.
Mindent pontosan betartottam ès ez lett a vègeredmèny:

Az a kis kerek vasacska a lyukkal a kozepèn, az a sutohoz tartozik, azt kell a nyilt làngra tenni, ès arra a sutot.

Mivel a fòrumon sokan irtàk, hogy eleinte nyers maradt a teteje, èn ezèrt ot perccel tovàbb tartottam a tuzon, mint az eloirt ido, de ùgy làtom, nem kellett volna. Ez itt az alja:Letoltottem egy kenyèrreceptet is a netrol, legkozelebb az pròbàlom ki vele.
Szòval tènyleg igaza lett F.-nek.

Menjunk mindannyian a tengerhez!!!

2009-03-30T11:43:00.003+02:00

Kèt napig esett az eso, megàllàs nèlkul, de most a gyenge bàrànyfelhok mogul àtsut a nap. Ki is nyitottam az ablakot, melegebb van kinn, mint itt benn. Meg a falnak sem àrt, ha kiszellozik, folyton a penèsztol rettegek.
Az eso ès a szèl lehordta a viràgot a fàkròl, most rugyeznek, ès most vettem èszre, hogy a lombhullatò fàk is hoznak leveleket, de itt olyan kevès van beloluk, ès olyan sok az orokzold, hogy alig èszreveheto. Az olajfàk viszont nagyon beindultak, kis vilàgoszold rugyeket fejlesztenek az àgaik vègèn, amit majd jòl le kell metszeni, mert ha nem metszik meg istenesen az olajfàt, akkor nem hoz elèg olajbogyòt. Ezt most tudtam meg.
F. mostanàban mindig felvesz egy-kèt èrdekesebb sorozatot dvd-re apòsomèknàl, mert nekik van olyan tobbszàzcsatornàs parabolaantennàs csodatèvèjuk, a focimeccsek miatt, igy F. sok tortènelmi dokumentumfilmet ès nekem sok fozèsrol, lakberendezèsrol szòlò angol vagy amcsi sorozatot hord haza. Felvette az Uj èlet Toszkànàban cimu angol sorozatot, egy kisgyermekes csalàdròl szòl, akik valahol Collodi kozelèben vettek egy règi hàzat olajfaultetvènnyel, angolok, azt hiszem. Màr a tobbedik rèszt sikerult felvenni, itt màr berendezkedtek, felùjitottàk a rogyadozò hàzat, ès kiadtàk falusi turizmus keretèben. Az elso lakòjuk egy èszaka utàn elmenekult, ha jòl èrtettem, mert ràrogyott a fal. Most ebben a rèszben az volt a gondjuk, hogy minden pènzuk elfogyott, (ràadàsul a csaj terhes, mondta is F., hogy jò kovèr ez a no, mire kiderult, hogy 7 hònapos), igy meg akartak pàlyàzni egy euròpai uniòs alapitvànyi pènzt kistermelok rèszère. Egypàr szòt beszèlnek olaszul, de az kevès volt hozzà, igy mindig ismerost kell hivniuk forditani. Kijott az agronòmus az onkormànyzattòl, bevizsgàlta a farmot, ès kozolte, hogy a legeslegnagyobb jòindulattal sem tekintheti ezt az ultetvènyt igy gondozottnak. Ha nem metszik meg rendesen a fàkat (volt nekik tobb szàz) alig fog nekik teremni. Plusz tul kevès ahhoz, hogy meglegyen az èvi ledolgozott napok szàma, a minimum napokhoz mèg màsvalamibe is bele kell fogniuk, hogy kistermeloknek nevezhessèk magukat. A juhtartàst javasolta nekik, mert semmilyen elokèpzettsèguk ès gyakorlatunk nem volt, ès ez tunt a legegyszerubbnek. Igy most juhokat fognak venni a kovetkezo rèszben. Kozben a csajnak vizsgàlatra kellett menni a gyerek miatt, ès Firenzèbe, a Careggi-be (kòrhàz) mentek, arra az osztàlyra pont, ahol Rita szult tavalyelott karàcsony tàjàn, mèg a folyosòt is felismertuk, ahovà Ritàt ès a csopp gyermeket mentunk meglàtogatni.
Atszabtam a blogomat, a màsodikat, a kotoset. Ma dèlelott rengeteg idot ezzel toltottem, remèlem, nem hagytam ki senkit, nem irtam rossz helyre rossz dolgokat. Nekem jobban tetszik az ùj szabàsa igy a blognak, a màsik annyira lila volt. A kotos blogon vannak mostantòl a kotos-varròs linkek, a sima, hètkoznapi blogomon (azaz itt) hagytam az egyebet.
Felrakok egy kis zenèt, F. szerint o nem ègetnè vele magàt, de nekem tetszik. Tudom, kicsit tizenèveseknek valò zene, de szerintem nagyon vidàm, engem feldob.
A szovege arròl szòl, hogy szeretne egèsz nap a kàdban maradni, ott gondolkodni, feltoltodni az ènekes, csak akkor szeretne onnan kimàszni, mikor kèsz a vacsora. Sot, akkor màr ne is egyedul, jonnènek a baràtai, mind egyutt lubickolnànak a kàdban. De akkor a kàd kicsi lesz, talàn àtmennek egy medencèbe, sokat nevetnènek, frocskolnènek, ùszkàlnànak. De ha jonne tobb ismeros, rokon is (elvègre nem zàrtkoru a dolog), akkor jobb is lenne, ha kimennènek a tengerhez, gyùjtanànak egy nagy tuzet, naplementètol napfelkeltèig gitàroznànak, ènekelnènek, buliznànak, felàllitanànak egy nagy kivetitot, sokat jàtszanànak, aztàn hajnalban aludnànak egy kicsit a sàtorban, de èppen csak annyit, hogy egy kicsit kipihennèk magukat. Es annyit enni ès inni, amennyit csak akar, mindenfèle kovetkezmèny nèlkul. Es remèli az ènekes, hogy ez a fantàziàlàs nem marad utòpia, egyszer valaki feltalàlja a furdokàdat, mely szuksèg esetèn medencèveè vagy tengerrè vàltoztathatò. Igy egèsz èletèt a kàdban toltenè, ès csak akkor jonne ki belole, ha megkezdodott a tavasz.
Egèszen nekem valò èletèrzès.
Alex Britti: La vasca

Hìreket mondunk

2009-03-21T21:18:00.003+01:00

Tegnap mondtàk be ezt a kèt hìrt a helyi hiradòban:

Az első:
Robin Hood öltözetben nyìllal ès ijjal lövöldözott egy fiatal fèrfi Reggello-ban, az Arezzo-Firenze autòùthoz közel, a San Clemente nevu helysègben. Aki megitta a levèt - közölte a helyi csendorsèg kèpviselője - az a Tir kamion volt, amelyet meglőtt a fiatal nyìllövő. Az acèlhegyu nyìl nem sokkal a vezető kabinja mögött fùròdott be a kamion rakterèbe, nem kis ijedtsèget okozva a vezetőnek. A csendorsèg figline-i mobilcsoportja otthonàban fogta el a lövöldoző fiatalt, akit letartòztattàk sùlyos kàrokozàsèrt.
A màsodik:
Csoda Viareggio-ban. Februàr 20.-àn sùlyos balesetet szenvedett a munkahelyèn Claudio Fontana 45 èves gyàri munkàs, nős, egy gyermek apja. Elutötte egy munkagèp, sùlyos belső sèrulèseket szenvedett ès kòmàba esett. A több mutèten àtesett fèrfit a versiliai kòrhàzban az intenzìv osztàlyon helyeztèk el.
Liduina, a felesège nem nyugodott bele a dologba, ès mikor vèletlenul meglàtta Marcello Lippi-t, az olasz vàlogatott focicsapat edzőjèt, aki a viareggo-i villàjànak balkonjàn tartòzkodott, összeszedte a bàtorsàgàt ès becsengetett. Lippi rögtön lement hozzà a hàz elè, ès Liduina asszony nèhàny szòval elmondta a helyzetet. Claudio, a fèrje mindig is nagy Juventus szurkolò volt, ès kulönos kedvence a futballistàk közul Gigi Buffon ès Antonio Del Piero. Kèrte, szerezne-e neki egy-kèt hangfelvètelt tőluk, amelyet lejàtsznànak a beteg embernek a kòrhàzban. Lippinek nem kellett kètszer mondani, rögtön felkereste a focistàkat, ès egyutt elkèszitettek egy cd-t, melyen Buffon ès Del Piero biztatò szavakat mondanak Claudio-nak, megkèrik, làtogassa meg őket egy edzèsen, sőt, vegyen rèszt veluk a meccsen, mert szuksèguk van ilyen szurkolòkra, mint ő. Erre a hangra èbredt fel nemsokàra Claudio, aki mostanra màr gyògyulàsnak indult, ès nemsokàra az intenziv osztàlyròl is àthelyezhető lesz.
A hirt a La Reppubblica napilap kozolte le, akik levelet kaptak Liduina asszonytòl, melyben megköszöni Marcello Lippinek, a kèt jàtèkosnak ès Versilia orvosainak ès àpolòinak mindazt a segitsèget, melyben a fèrjèt rèszesitettèk, onnan vettèk a hìradòsok.
Egyèbkènt meg ma van a tavasz elso napja.

Kedd

2009-03-17T16:39:00.002+01:00

Visszatèrtem ide a nyàrba, mert a kèt hèt alatt, mìg otthon voltam, itt teljesen kitavaszodott, helyenkèt nyàr koszontott be. Igaz, reggel mèg csipos +4 fok van, de dèlben màr 18-20 korul. A gyumolcsfàk javàban viràgoznak, a madarak csiripelnek, a sòlymok is leraktàk màr a tojàsokat ès buszkèn koltik. Sot, az osszes olasz màr napszemuvegben jàr, ami a tavasz csalhatatlan jele.

Ismèt Zurichen keresztul repultem, most Firenzèig kèt csacsogò svàjci no ult mellettem, be nem àllt a szàjuk. A gèpen viszont feltunoen sok volt a francia, vagy a francia anyanyelvu svàjci.

Mèg mindig bejàrok dolgozni, mert jò szokàs szerint mèg mindig nem tudok semmit arròl, hogy mi lesz a sorsom, ès az az eros èrzèsem, hogy nekik nagyon jòl jonne az, ha èn tovàbbra is dogoznèk, csak fizetni ne kène, ès lassan màr nègy havi fizetèsemmel vannak elmaradva, ès ha ezt egyre gyakrabban megemlitem, akkor vàlasz helyett mindig eloràngatjàk a "nemsokàra àtirjuk a szerzodèsedet ès csak heti egy napra kell bejàrnod" sztorit. Mondjuk nem szeretnèm, ha a vègèn perelni kène a fizumat, mert odàig nem szeretnèk eljutni, de ha harc, hàt legyen harc!

Kozben ismèt diètàzni kell, kozolte Fabrizio, igy salàtàkat vacsoràzgatunk, de F. a salàta utàn mindig valami èdessègfèlèt hiànyol, ès tegnap este is nagyobb korgyuruket tettunk a huto korul, de hàlistennek nem sok nassolnivalò van benne.

De most szerintetek az milyen tornàzàsi mòdszer màr, mikor az ember az àgyon fekve csinàl tiz felulèst?!

En vègigcsinàltam a jògadvd-t, amit otthonròl hoztam, meg hoztam mèg egy hàt- ès gerinctornàt is, na az nagyon jò, de ettol a jògàtòl majd' kiugrott a szemem, annyira nehèz, kozben meg olyanokat mondanak, hogy aki hajlèkonyabb, az nehezitheti a feladatot a kovetkezo mòdon.... èn mèg a konnyebbet sem tudtam megcsinàlni. Viszont a munkahelyen gyakoroltam a lègzèst, amit tanitottak, csak elfelejtettem a nevèt ès ez teljesen màs lègzèsmòd mint a jògatanfolyamon èloben. Viszont nem fàj ùgy a nyakam, de a hàtam mèg mindig ugyanùgy. Biztosan hònapokon keresztul kell majd tornàzni, hogy megerosodjenek a hàtam izmai ès elmùljon a hàtfàjàsom.

Barátság-blog, azaz díjat kaptam

2009-03-11T16:06:00.010+01:00

Ezt úgy hívják, hogy Special Friends Awards, ami egy különleges barátság díj, és a következőt kell róla tudni:

"Ezek a blogok szerfelett bájosak, a blog íróknak az a céljuk, hogy barátok és barátságosak legyenek. Nem a pénz a mozgatórugó. Reményeink szerint ezen díj átadásakor több barátság keletkezik, a barátság elterjed, és több figyelmet kap a blogger. Amikor továbbadod, kérlek vedd figyelembe ezen elveket. Válassz nyolc embert."

Ezt a díjat kaptam Christine-től, ami már a díj jellegét tekintve is nagy megtiszteltetés, és nemcsak azért, mert a díj küldője barátjának tekint (már ezért is szívdobogtató), hanem azért is, mert a blogom bájos és barátságos! Ha a szem a lélek tükre, a blogot a személyiség tükrének lehet nevezni, így a blog írójának is bájosnak és barátságosnak kell lennie!

És rendkívül "szerénynek" is. :-)

Évek óta olvasok blogokat, teljesen véletlenül találtam rá erre a műfajra, egy sapka-kötésmintát

kerestem az interneten, így leltem rá egy amerikai kötős blogra. Onnan már másodpercek kérdése lett a blogolvasás-függőség kialakulása. Blogot csak később nyitottam, olyan szándékkal, hogy az otthoniak "egyenes adásban" értesüljenek rólam/rólunk. Úgy gondoltam, azon a pár emberen kívül, akik amúgy is ismernek, úgysem olvassa majd senki. Aztán ez az egész dolog kinőtte magát, az egy blogból két blog lett, és mostmár nagyon nehezen tudnék lemondani róla. Nekem a blogírás, de legfőképpen a hasonló blogok olvasása jelenti a kapcsolatot az otthonnal, a barátságot, ilyenkor úgy érzem, magamhoz hasonlók között vagyok, olyan emberek között akik megértenek és elfogadnak ilyennek, amilyen vagyok. Sokszor csak ennyi a kapcsolatom az anyanyelvemmel, a kultúrámmal, a népemmel.

Ezért is szeretek olyan blogokat olvasni, ahol a kreatív hobby bemutatása mellett a blog írója a hétköznapjairól is ír, nevetek vagy szomorkodom más emberek sorsán, igazán érdekel, hogy mi történik velük, sokszor F.-nek is elmesélem az érdekesebb történeteket, mutogatom az aranyos kutyás/macskás/kisgyerekes fényképeket.

Akiknek én szeretném továbbadni a díjat:

Esőként (nem tudom, hogy lehet-e ilyet) szeretnék rögtön díjat adni Christine-nek, aki friss, üde, barátságos, intelligens blogjával mindig jókedvre derít. Aztán rögtön Zazáleának egy díjat, a kedves-bölcs blogjáért, és egy kicsit szerencsehozó talizmánként is. Nönének is szeretnék küldeni egyet, akivel (majdnem) földik vagyunk, és aki rendkívüli ügyességgel forgatja a kötőtűket. Aztán egy díjat feltétlenül Zsupszinak, fiatal blogjáért, barátságos hangviteléért és nagyon aranyos, kreatív ötleteiért. És egyet Marcsinak, akit olyan olvasni, mintha egy gyönyörű, elegáns kiadású patchwork magazint lapozgatnék (de én néhol csak szótárral értem, bevallom töredelmesen).

És persze én mindenkinek küldenék díjat, aki a bloglistámon szerepel, azért is, merthogy pont azért raktam oda őket, hogy mindig olvashassam (régebben külön elmentettem a link-eket a számítógépbe, és onnan nyitogattam egyenként, de mostmár innen könnyebb.) Tudom, hogy ez így nagyon általános, de én tényleg úgy érzem, hogy ezek az emberekkel valamilyen módon csak össze vagyunk kapcsolódva. Valami láthatatlan szállal.

Végül, de nem utolsósorban szeretnék két díjat adni a két barátnőmnek, Gabónak és Katának, akik ugyan nagyon kreatívak és nagyon barátok, de nincs blogjuk (ó, minő szörnyűség!), így belinkelni sem tudom őket.

Mostmár csak azt kellene valahogy kitalálni, hogy kell ide oldalra kirakni a képet és a feliratot, hogy ilyen díjat kaptam....

Okmányirodás hétfő

2009-03-02T16:30:00.003+01:00

A személyi igazolványom januárban járt le. Az útlevelem áprilisban fog. Lakcimkártyám meg sose volt, legalábbis az állandó lakhelyemről, mert nekem még régi tipusú személyim volt. De volt egy az ideiglenesről, a Nyiregyháziról. Az meg már lejárt, különben sem lakom már ott.

Ez az alaphelyzet, innen indultam. Ma reggel egy húzással sikerült mindent elintézni. Bár már a múlt héten mind a három eseményre foglaltam időpontot az interneten, de nem is figyeltem, hogy az időpontok mindegyike egy helyre szólt. A néni nagyon kedvesen egyszerre elintézte mind a hármat, ráadásul én még bénáztam is, mert akkor jutott eszembe, hogy sürgősen kellene az útlevél, mikor már befizettem a csekket. Nagyon gyorsan a kezembe nyomott egy másik csekket, és igy kifizettem a sürgősségi dijat is. Mikor mindennel készen lettünk, a fényképet is megcsináltattam a szomszéd ablaknál (természetesen elfelejtettem kifesteni magam), alá is irtam mindent, akkor mondtam neki, hogy én lefoglaltam naivan még két időpontot mára. "Nem baj, kedves,"-mondta a néni-"töltse el a kis idejét valami másra."

Aztán sétáltam a városban, tocsogós, hóolvadós idő van. És soha nem süt ki a nap! Már úgy hozzászoktam, hogy odakint csak akkor nem süt a nap hétágról, ha esik az eső, mert akkor takarják a felhők. Egyébként hidegben is süt a nap. Csak hidegen süt, van ilyen?

Körbenéztem az antikváriumban, vettem egy kis kötős könyvecskét. 1949-es kiadás, csipkeblúzok vannak benne, nagyon szép csipkemintákkal, szigorúan csak rajzokkal. Sajnos nem tudom iderakni a fényképet, mert nem találom az elemet a fényképezőbe.

Aztán jártam fonalboltban is, ugyanis megigértem F.-nek, hogy kötök neki egy sapkát, mert a régi, amit pár éve kötöttem, nagyon rossz állapotban van már, mert mindig csak azt hordja, akkor is, ha van ezer másik polár sapkája. Mielőtt elindultam, megkérdeztem tőle, milyen szinű sapkát szeretne, és azt mondta, hogy pirosat. De nem pirosat vettem végül, hanem bordót.

Elmentem a másik antikváriumba, de az se szó, se beszéd, megszűnt. Ami egy csúnya dolog volt tőlük, mert ők több könyvet tartottak.

Aztán a Piac utcán végigböngésztem a Burda boltban az összes régi Burdát, mert ott mindig lehet régi Burdákat kapni, ha hármat vesz az ember, akkor van rá kedvezmény. De nem fogott meg egyik sem.

Olyan volt a városban sétálgatni, mintha lassitott felvételen mozogna minden, sőt, még a hangot is levették. Már a buszon feltűnt, hogy valami nagyon furcsa. Aztán rájöttem, hogy mindenki csendben van. Odakint a buszon az emberek fele mobiltelefon beszél, a másik fele egymással trécsel, és mindenki nagyon hangosan. Senki sem zavartatja magát, hangosan kifejti a tegnap estéjét a legintimebb részletekkel, szidja a főnökét, meséli a filmet, neveli a gyerekét. Itt - ahhoz képest - halálos csönd volt.

Hazafelé jövet a buszon az ablak mellett ültem, és az tűnt fel, hogy mi magyarok nem terpeszkedünk el. Az olaszok a buszon is, és a vonaton is, ahogy leülnek, a maguk melletti ülésre lerakják a csomagjukat, ez a minimum. Sokszor a vonaton egy négyüléses kis kabinban egy ember ül, és mind a három másik ülésen a csomagjai és az újságja foglal helyet. Mi hely- és energiatakarékosan foglalunk el mindent, csak úgy, hogy más is hozzáférjen.

Megyek, és keresek egy jó sapkamintát F.-nek, aztán ha meglesz az elem, és tudok fényképezni, akkor felrakom majd a másik blogra.

Az útról

2009-03-01T10:13:00.004+01:00

Csak jelzem, ez mostmár biztos tavasz, már három helyzen indult be a sólyom-megfigyelő web-cam.

Hazaérkeztem, itthon vagyok (s ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor...), egész jó utam volt. Mivel megszüntették a közvetlen repülőjáratot Firenze és Budapest között, igy keresgélve csak olyat találtunk, ahol át kell szállni. Zürichben. Juhéééé!

Az első repülőn én az ablak mellett ültem, ez általában nem szokott érdekelni, de most nagyon örültem neki. Végig az ablakban lógtam, és a kakaós-csokis piskótából megformált porcukorral vastagon megszórt hegyeket néztem. Csak néhol volt egy-két felhőpamacs az égen.

Mellettem egy norvég, dán vagy svéd srác ült, onnan tudom, hogy ezen nyelvek egyikén olvasott, méghozzá a Kis Herceget. Ő maga is kis hercegnek tűnt. Finom, szőke szakálla volt, szőkésbarna, puhaszálú haja, és rögtön indulás után elaludt. Ekkor jobban megnéztemezt a skandinávot, olyan koszos volt a ruhája, hogy megállt volna a padlón segitség nélkül, a pulóverén szakadt lyukak voltak, de nem olyan most divatos, hogy már szakadtan lehet venni a csili-vili üzletben nagyon sok pénzért, hanem olyan, ami divatjamúlt, széthordott, ócska. És ráadásul bűzlött, úgy, mint aki nem fürdött két hete. Mellette a másik oldalon egy firenzei középkorú fickó ült, azzal poénkodtunk egy kicsit rajta, de ő inkább az előttünk ülő olasz család négyévesforma kisfiával volt elfoglalva, azzal mókázott.

Ahogy közeledtünk Zürich-hez, egyre havasabb lett a táj, bár a repülőtéren nem volt hó. A zürichi repülőtér hatalmas, gyönyörű, patyolattiszta, jólszervezett. Az újságárusnál vettem egy kötős újságot, egy Verena-t, szép pulcsik vannak benne, meg vettem még egy tábla svájci csokit.

Svájcban minden olyan pontosan működik, mint egy svájci óra. Én, aki hozzászoktam már, hogy a repülők és általában minden plussz-minusz negyedóra/húsz perccel később indul, hogy az igéreteket nem kell komolyan venni, hogy a szervezésnek hire-hamva sincs, illetve annak helyét betölti a szabad improvizáció az élet minden területén úgy a komolyabb dolgokban mint a szórakozásban, ez a tény, hogy percre, mit percre, másodpercre pontosan minden rendben halad, szóval ez nekem üditő változatosságnak tetszett.

Visszagondoltam régebbi utaimra, mikor Rómában leállt több órára az egész repülőtér számitógépes rendszere, igy az egész személyzet kedélyesen trécselt. Kérésemre mindenhol közölték halálos nyugalommal, hogy "sajnos leállt a rendszer, signora. Nem, nincs mit tenni. Már dolgoznak rajta, biztos, valaki, valahol. Nem, mi nem tudjuk, hogy hol és ki. Nem a mi dolgunk. " Aztán kézzel kezdték el megirogatni a beszállókártyákat, igy másfél órás késéssel el is indultunk. Az biztos, hogy Zürich egy más világ.

A második repülőn, Pest felé aztán egy moldáv nő ült előttem két gyerekkel, egészen kicsi gyerekekkel. A kisebbik gyerek végigüvöltötte az utat, magas fejhangon visitott. A stuardess már plüssállatkákat is hozott neki, de semmi, csak sirt. Aztán jobb játékot talált ki, felállt az ülésre és a feje felett a gombokat nyomogatta. Igy sikerült megnyomnia az én vészhivómat, amiről nem is tudtam, hogy létezik. Egyszercsak kirobog a stuardess és mosolyogva megáll előttem. Én meg visszamosolyogtam rá, kérdőn, hogy mit akar. Mutatja a gombot és mondta is angolul. Ekkor már közbeszólt a gyerek anyja és megmagyarázta, hogy a gyerek nyomta meg.

Aztán ugyanezt tiz perccel később úgyanigy eljátszottuk, mert a gyerek még egyszer megnyomta a gombot.

Másodpercre pontosan szálltunk le, és még a poggyászom is hiánytalanul megvolt, gyorsan, fürgén, precizen hozzájutottam a kis szürke bőröndömhöz. Nem tudom, hogy ezt ugyanigy le tudnám-e irni egy Firenze-Nápoly-Palermo úton.

Ezután következett a két és fél óra kocsikázás Debrecen felé, szombat lévén alig volt forgalom, hálistennek nem voltak kamionok sem.

Hazaérkezve a bugyuta kutyánk szagról megimert ugyan, de arcról nem. Körbeugrált, de leginkább annak örült, hogy a tesóm nem hagyta őt el örökre, és visszatért hozzá. Aztán ma reggel előttem rendetlenkedve egyszercsak megmerevedett, rámbámult és kirobbant belőle a jókedv. Ugrált rám, a nyakamba próbált mászni, nyalogatott, harapott... szóval megismert. Aztán elaludt a hátam mögött a konyhában a lócán, nekemdőlt és horkolt. Végeredményben tavaly nyár óta nem látott, és senki sem mondta meg neki, hogy jövök haza.

Mèg mindig karnevàl

2009-02-24T21:02:00.002+01:00

Megèrkeztek az ùjabb fotòk, Ildikò nagyon kedvesen àtkuldte, felpakoltam a Flickr-re. Mindegyiken borzasztò vagyok, de ez ellen màr nehèz tenni valamit.
Egy kis zenei utòrezgès:
Dead Can Dance: The Carnival is Over

Karnevàl utàn

2009-02-24T09:19:00.003+01:00

Itthon vagyok, tegnap is meg ma is, ès valami rendszert kellene ezekbe a napokba vinni, mert csak ùgy àtfolyok egyik tevèkenysègbol a màsikba. Hogy csinàljàk ezt a hàziasszonyok, van valami napirendjuk, vagy azt a dolgot csinàljàk meg eloszor, amelyik halaszthatatlanabbnak tunik? Plusz mèg kèszulodok is, azon gondolkodtam, hogy pakoljak-e be borondot màr, mert szombaton indulok haza, vagy majd csutortok ès pèntek este. Szerintem màr most elkezdem bepakolni, ki ne felejtsek valamit.

Kitakaritom a hàzat is meg mindent kimosok, mert itt kèt hètig senki sem fog takarìtani, ez ezer szàzalèk. F. majd bevàsàrol magànak, màr elore làtom, mindenfèle olyan dolgot fog megvenni, amirol èn mindig lebeszèlem, mert tùl dràga vagy mert àrt, vagy mindketto egyszerre. Es ezen a hèten felhasznàlom fozèshez az osszes zoldsègkèszletemet, mert F. biztos, hogy nem fog hozzàjuk nyùlni.

Talàn, ha foznèk neki elore, adagokban, ès lefagyasztanàm? Ugyis hùst sutne, ès az egèszet ott talàlnàm a fagyasztòban ùgy, ahogy betettem.

Tegnap elmentem a munkaugyibe megint, àtnèztem az ajànlatokat, talàltam egyet, amire meg is tudnèk felelni, arra beadtam az onèletrajzomat interneten. Szàmìtògèpes ismereteket kèrnek (az nekem van) meg gyakorlatot ugyfelek kezelèsèben (az meg bosègesen van). De elotte megnèzettem a munkaugyis novel, nehogy olyan munkakor legyen, hogy nekem majd telefonàlgatni kelljen a telefonkonyvbol kipècèzett lehetsèges ugyfeleknek ès ajànlgatni a teljesen felesleges termèkunket. A no nem mondhatta meg, melyik cèg, de azt mondta, hogy nem telemarketinges, vagy hogy hìvjàk ezeket, hanem valami ruhakèszìtèssel foglalkozò cèg, tehàt ez igy teljesen klappol.

Aztàn kiderult, hogy akàr be is iratkozhatnèk a munkaugyi irodàba, ùgy mintha munkanèlkuli lennèk, mert a jovedelmem nem èri el az èvi 8500 euròt (mondjuk ezutàn mèg utàna kell szàmolnom), ami meg azèrt lenne jò, mert ìgy jogom van ingyenes àtkèpzèsi tanfolyamokra. Ezekbe most bele is nèztem, egy olyan indul most màrciusban, hogy konyvelo-titkàrno, csak egy pàr hònapos, ezalatt megtanìtjàk a konyvelès legalapabb dolgait, meg nèhàny titkàrnoi fogàst, de ehhez màr munkanèlkulinek kellene lennem, mert nappal tartjàk ès kotelezo bejàrni. De szokott lenni esti angol, meg esti szàmìtògèpes is, engem most leginkàbb az As400-as szàmìtògèpes tanfolyam èrdekelne, mert itt azt hasznàljàk mindenhol a gyàrakban, ès azt kèrik az osszes divatszakmàval foglalkozò cègnèl.

Aztàn tegnap este kèszìtettem kapros-sajtos tùròkrèmmel toltott paradicsomokat, mert F. belebotlott aranyàrèrt vesztegetett koktèlparadicsomokba, ès kèpes volt megvenni mikor egyszer nem figyeltem oda, engem egyszer megorjìt ez az ember, szòval ha màr itt voltak a paradicsomok, akkor megtoltottem ezzel a krèmmel, ès finom is lett, de ràjottem, hogy az emèsztorendszeremnek a tejtermèkekkel van a baja, mert valahànyszor tùròt, joghurtot, tejszìnt, nagy mennyisègben tejet eszek/iszok nyersen, olyankor tuntet az emèsztèsem. Vagy jòl àt kell foznom mindent, vagy nem enni/inni. Mostmàr nem szedem az Enterogerminàt, amiben kètmilliàrd aprò baktèrium virgonckodik, de mèg van nèhàny kapszulàval, viszont szerettem volna kikìsèrletezni, mi lehet az oka a gyomor- ès bèlgorcseimnek, hàt valòszìnuleg ez.

Egy csapat komikus ès szìnèsz minden èvben kihoz egy vìgjàtèkot, àltalàban karàcsony elott. A filmek mindegyike konnyed, felszìnes, csak ès kizàròlag a nevettetèsre hajt. Mindegyik film ugyanarra a sèmàra kèszult, kèt csalàd elutazik nyaralni/telelni àltalàban az èppen divatos udulohelyre, ès ott mindenfèle kalandokba keverednek. A fèrjek - Christian De Sica, aki Vittorio De Sica fia, ès Massimo Boldi - àltalàban màr csaljàk a felesèguket, vagy kèszulnek oket megcsalni. A fiak / lànyok szerelembe keverednek, a felesègek pedig ràjonnek mindenre ès hatalmas patàliàt csapnak. Tegnap este adtàk a tèvèben a màsodik rèszèt annak a filmnek (A spasso nel tempo), melyben a kèt fèrj vèletlenul belekeveredik egy idogèpbe ès ugràlnak az idoben ès tèrben komikus kalandokba keveredve, a felesègek pedig mindenfèle mòdszerekkel megpròbàljàk visszahozni oket. Christian De Sica ebben a filmben ùjraforgatta az apja nagyon hìres tàncos jelenetèt Sophia Lorennel a "Pane, amore e gelosia" c.1955-os filmbol, ahol Vittorio De Sica egy Nàpoly melletti kis faluban csendor, Sophia Loren pedig halàrus a piacon. Christian De Sica - gondolom jutalomjàtèkkènt sajàt magànak - ùjrajàtszotta sajàt apjàt. Engem az kapott meg a jelenetben (ami magàban elèg idètlen), hogy Christian De Sica mennyire hasonlìt az apjàra. Szinte teljesen ugyanaz, a mozgàsa, a beszède, ès itt nem az apjàt utànozza a jelenet miatt, hanem amùgy is ìgy jàtszik, màs filmekben is. Rà nem lehet mondani, hogy csak azèrt szìnèsz, mert az apja hìres szìnèsz volt, de èszreveheto mennyi komikusi vèr szorult bele. Sajnos itt meg is àll, a komikus szerepeknèl, ès nem èri el soha az apja szìnvonalàt.

Kis dalocska

2009-02-23T09:35:00.003+01:00

Nem tudom, tudjàtok-e, hogy most zajlik a Sanremo-i dalfesztivàl. Nem szoktuk nèzni, nekunk nem megy az ilyen csillogò-villogò showmusor fèlmeztelen tànckarral, kikent-kifent musorvezetokkel, de a nyertes dalokat szìvesen meghallgatom. Sok èrtèkes fiatal ènekes/zenèsz indult a fesztivàl segìtsègèvel.

A fiatal tehetsègek kategoriàjàt Arisa nyerte meg Sincerità (oszintesèg) cìmu dalocskàjàval. A negyvenes èvek szalonzenèjènek stìlusàban.

Erdekes egyènisèg ez az Arisa, ahol az èrdekes jelzo kissè kètèrtelmu. Beszèd kozben a stìlusàt, hanghordozàsàt figyelve nem tudom eldonteni, hogy gyengèn èrtelmi fogyatèkos-e vagy csak nagyon naiv. A mondanivalòjàt viszont rendkìvul vàlasztèkosan, èrtelmes, kerek mondatokban fejezi ki, ès van veleje is annak, amit mond.

Egy intelligens kamasz felnottnek oltoztetve.
Arisa: Sincerità

Karnevàl

2009-02-22T20:10:00.003+01:00

Ma volt a karnevàl, vègigtàncoltuk a Piazza Ognisanti-tòl a Piazza Signoria-ig az utat ami vagy hàrom kilòmèter, ès le akar szakadni a hàtam.

Nevetgèltunk a lengyelekkel, beszèlgettunk a finnekkel, fènykèpezkedtunk a japànokkal, megdobàltak konfettivel, ès tàncoltunk, tàncoltunk, tàncoltunk. Mindenki, ahogy tudott. Karcsi ès Ildikò nagyon jòl, nèpitàncosok, a tobbiek csak olyan lakodalmasan, mint èn.

Nèhàny fotò itt, majd lesz mèg, ha megkapom a tobbit.

A kalàcs

2009-02-19T16:11:00.006+01:00

F. nem ismeri a kalàcsot. Nem tudom, hogy az olaszok ismerik-e, de az biztos, hogy itt mèg nem làttam soha igazi kalàcsot.

Igy elhatàroztam, hogy kalàcsot fogok sutni. Rà is kerestem az interneten, le is toltottem egy csili-vili receptet egy nagyon meno gasztroblogròl. Direkt nem irom ide, hogy melyikrol, mert biztos, hogy a hiba nem a receptben volt, hanem bennem.

Szètterult, osszefolyt, lapos, nyamvad ìzu .... valami lett belole, kalàcsnak nem lehetett nevezni, de màsnak sem. Eloszor arra gondoltam, hogy felszeletelve megpiritom piritòsnak, de aztàn kenyèrpudingot kèszitettem belole, ìgy elfogyott.

De nem torodtem bele a kudarcomba, tegnap ùjra megpròbàltam a fonott kalàcsot. F.-nek meg kell ismernie ezt a finomsàgot, lekvàrosan, vajas-mèzesen, kakaòval.... mmmm.

Eloszedtem Anyukàm (vagy Nagymamàm?) nagyon règi recepteskonyvèt, szèteso, megbarnult oldalakkal, gyerekrajzokkal osszefirkàlva (a tesòm ès èn korai szubjektìv muvèszi àbràzolàsainkkal van tele a konyv), ès onnan megsutottem a kalàcsot. Nem mondom azt, hogy tokèletes lett, biztos nem nyernèk vele elso dijat sehol, de nagyon finom, foszlòs, igazi hàzikalàcs lett. Felul a fonat egy kicsit osszeolvadt, pedig liszteztem, mint àllat. De biztos, hogy legkozelebb finomabb lesz. Gyonyoruen feljott, ès igazi kalàcsìze van!

Itt a recept:

Fonott kalàcs, hozzàvalòk: 60 dkg liszt, 10 dkg vaj, 12 dkg cukor, 3 db tojàs, 2,5 dkg èleszto, 3-4 dl tej, csipetnyi sò.

Az èlesztot elkeverjuk 1,5 dl langyos tejjel, 2 db kockacukorral ès kevès liszttel, majd a kovàszt langyos helyre àllìtjuk. A gyùròdeszkàra hamozott lisztbe mèlyedèst csinàlunk, beletesszuk a megkelt kovàszt, 10 dkg cukrot, csipetnyi sòt, kèt tojàst. A szuksèges mennyisègu langyos tej hozzàadàsa utàn a tèsztàt kèzzel jòl kidolgozzuk. Hozzàadunk 10 dkg megolvasztott vajat, kissè eldolgozzuk, azutàn lisztezett edènyben letakarva kelesztjuk. Lisztezett deszkàra kiborìtva egyenlo darabokra osztjuk, kisodorjuk, befonjuk ès a megkent tepsibe belehelyezve, tojàssal megkenjuk. Ha elèggè megkelt, ùjbòl megkenjuk ès szèp pirosra sutjuk. Fontos, hogy a kalàcsot szakszeruen fonjuk. Fonàs elott a kisodort darabokat jòl meg kell lisztezni, hogy sutès kozben egybe ne olvadjanak. Mèrsèkelt hofoku sutoben sutjuk. ( A vajat beletehetjuk mindjàrt a tèszta osszeàllitàsànàl.)

En kb. olyan otven percig sutottem. Màr egèsz piros volt a teteje, mikor hazaèrkezett F. Mondtam neki, hogy kalàcsot sutok, nèzze meg, milyen szèp. Odarobogott a sutohoz, felràntotta az ajtajàt ès benèzett. Hàla Istennek semmi baja nem lett a kalàcsnak, màr elèg jòl àt volt sulve ahhoz, hogy ne essen ossze.

Es a kenyèrpuding receptje:

Maradèk kalàcs, fehèrkenyèr vagy szendvicskenyèr szeleteknek levàgjuk a hèjàt.

Kb. 1 kg almàt meghàmozunk, kimagozunk ès lereszelunk. Cukorral, mazsolàval ès fahèjjal addig fozzuk, mig nem marad leve ès a mazsolàk is megdagadtak egy kicsit. Tehetunk bele rumot is, èn tettem bele pàr szem ànizst is.

Egy tojàst habosra keverunk cukorral, felontjuk egy nagy csupor tejjel, beleàztatjuk a kalàcs- vagy kenyèrszeleteket, ès kirakunk vele egy kivajazott tepsit. Ràhalmozzuk egyenletesen az almàt, majd a tetejèt is kirakjuk az àztatott kenyèrrel. A maradèk tojàsos tejet ràontjuk a tetejère. Kb. otven perc sutoben. Szèpen vàgni lehet szeletekre, de kiskanàllal kell enni.

Helyzetjelentès

2009-02-18T13:53:00.003+01:00

Eloszor is mindenkinek nagyon koszonom a biztatò szavakat, az eddig elhangzottakat is, ès az ezutàn kovetkezoket is.
Amit intèztem: Voltam a munkakozvetito irodàban itt Montelupoban, tegnap nem volt nyitva igy ma mentem. Eloszor is be kell hivatalosan iratkoznom a kozponti irodàban Empoliban, ott szemrevètelezik az osszes papiromat, ès biztos kapok valami kòdot is. Aztàn vissza kell jonni ide Montelupoba, ès ettol kezdve màr csak ide kell majd jàrni. Nem vagyok munkanèlkuli, mert mèg van munkàm. De jogomban àll kèpzèsben rèszt venni, van ingyenes (nem tudom, mennyit èrnek, ès milyenek, lehet, hogy kazànfuto?), meg van fizetos is. Az, amit èn csinàltam (divatszakma, termelèsprogramozàs) kicsit most gàz, hacsak nem akarok kitelepulni Kìnàba vagy Indonèziàba. Mindenesetre nagyon kedvesek voltak, ès rogton el is faxoltàk az onèletrajzomat egy cèghez, ahol raktàrba keresnek adminisztràtor-raktàrost. Holnap megyek Empoliba beiratkozni, aztàn vissza a montelupoi irodàba, ha mèg visszaèrek zàràsra.
Voltam az autòsiskolàban is, de nem tudjàk megùjitani a lejàrt jogositvànyt, otthon kell megùjitani, aztàn ok csinàlnak annak alapjàn egy olasz jogosìtvànyt, azt meg majd màr tudjàk hosszabbìtgatni.
Egyenlore ennyit, majd mèg irok, termèszetesen, de most mindenfèle dolgom van, mosògèpberakàstòl kezdve hùslevesfozèsig.

A helyzet ès a hògolyò

2009-02-17T10:12:00.006+01:00

Helyzet van, az tortènt ugyanis, hogy a munkahelyemen szombaton kozoltèk, hogy lecsokkentik a màr amùgy is fèlnapos munkaidomet heti egy dèlelottre! Annyira nincs munka, hogy a kisegìtoket is elkuldik, sot, nekem gyanùs, hogy ez a heti egy dèlelott sem lesz màr sokàig meg. Igy most munkàt keresek, tessèk, a sors dontès elè àllìtott, mihez kezdjek?

Az egèsz hètvège ilyen borongòs hangulatban telt, engem sokszor a sìràs folytogatott, mindenfèle csùnya kèpek ùsztak el a szemeim elott, pl. hogy az utcasarkon fogunk kèregetni, a hìd alatt alszunk... Mindenesetre az F. munkahelye mèg megvan, ès o hordta haza a lèt, amibol èlunk, de az èn fizum nèlkul... hàt nehèz. Szòval egy pàr hònapon belul kell valami.

Beiratkoztam az osszes munkaugyi irodàba, Empoliba, Firenzèbe, mèg csak az interneten. De most megyek ès beszèlek a montelupoiakkal, ha nyitva vannak. Majd beszàmolok.

Ja, ès ki kell vennem az osszes szabimat is, ezen a hèten csak pènteken ès szombaton megyek be dolgozni. Igy most itthon ulok, ès gyozkodom magam, hogy minden szuperul el fog majd rendezodni, ez csak egy ùj, klassz elfoglaltsàg kezdete, azèrt veszìtem el a munkàm, mert biztos egy sokkal de sokkal jobban fogok talàlni. Mert az èn èletem filmje egy vìgjàtèk ès nem dràma.

Egèszen kedvet kaptam egy kis kèrdezz-felelekre, igy dobtam magamnak egy hògolyòt, csak ùgy, ajàndèkba. Itt van:

Horoszkòpod: Vìzonto, Ràk aszcendens. Fiatalabb koromban ezer szàzalèkig Vìzonto voltam (szabad, fuggetlen, nyughatatlan, làzadozò, mindig ùjìtani akarò), mostanra kezdek egyre inkàbb Ràk lenni (otthon ulo, csalàddal foglalkozò, harmòniàt kereso, passzìvabb, megfontoltabb). Nem tudom, mennyire lehet hinni a horoszkòpokban, de azt tudom, hogy egyszer nekem megmondta egy horoszkòpos nèni, hogy megismerkedek egy emberrel, nagy szerelem, ès elkoltozok jò messzire. Igy is lett. Most hogy ez azèrt, mert hittem benne ès igy intèztem, vagy tènyleg valami sors keze van benne, az màr talàny. Egy gyereket is mondott a nèni, ami màr furcsàbb, engem ismerve, ès mèg eddig utalàs sincs rà. Foleg most.

Egyèb esemèny azon a napon, amikor szulettèl: Ezen a pènteki napon szuletett Peter McDonalds, Csehov: A siràly bemutatòja a Madàch szìnhàzban. Kèt nappal kèsobb tortènt a Bloody Sunday.

Ha nyernèl a lottòn: Juhèèèè!!!!! Termèszetesen jò sokat. Beinditanèk egy vàllalkozàst, vagy vennèk egy hàztombot, kiadnàm a lakàsokat ès csak dozsolnèk a sok pènzben, vagy tanulnèk, elvègeznèm a divattervezo szakot.

Rossz szokàsod: Kotozkodok a hozzàm kozel àllòkkal, ha elègedetlen vagyok valamivel. Hullàmzò hangulataim vannak. Az akadàlyoktòl megijedek ès rogton bepànikolok. Aztàn visszatornàzom magam a jòkedèlyre, de sok munkàval.

Web bongèszo: Google

Ha koffein: nem igazàn fontos, hogy mibol van. Por alakù, tejes, tej nèlkuli, kàvèfozovel fozott, minden johet. Napi ketto, egy reggel, egy ebèd utàn, de nèha egy dèlelott, de nem jellemzo. Ha megvàlaszthatom, akkor cukros, nem forrò, èppenhogy langyos.

Szineid ruhàban: sotètek, èlènk szinekkel keverve. Nem àll jòl a vilàgos. Szeretem a zoldet ès a szurkèt.

Most mi van rajtad: Sotètkèk farmer, zold pòlò, barna vastag pulòver. Papucs.

A legutòbbi konyv amit kiolvastàl: Errol màr ìrtam, de tartozom egy bemutatàssal is mèg, Lucia Rizzi: Fate i bravi. Most èppen Thomas Mann Varàzshegyèt hallgatom hangoskonyvben, nem is tudom, hànyszor olvastam màr.

Ha hàziàllat: kutya, macska, plussàllatok

Amit soha nem vàlasztanàl hàziàllatnak: pòk

Amit a legjobban szeretsz magadban: jò nyelvèrzèk, nyelvi humor, jàtèkossàg. Jò fogalmazàskèszsèg. Rendszeretet, kotelessègtudat, felelossègèrzet. (Ugyanakkor ezek miatt nèha elegem is van sajàt magambòl).

Tiz èv mùlva ilyenkor hol làtod magad: Hàt.... magam sem tudom. A sajàt kreatìv varròlaboromat vezetem, vagy az otodik regènyemet ìrom, vagy gyonyoru magyar regènyeket fordìtok olaszra.

A legutòbbi nagyon jò èlmènyed: F. kivett egy szabadnapot, hogy itthon maradhasson velem, ès elmentunk sètàlni.

Ennek most nincs cìme

2009-02-13T15:02:00.006+01:00

Koszonom mindenkinek a biztatàst, kisutott a nap, a kedvem is jobb. Azt szeretnèm mèg leszogezni, hogy bàr nagyon hiànyzik a hazàm, ès szornyen hiànyzik a csalàdom ès a baràtaim, azèrt èlvezem èn, hogy itt lehetek, szeretem az olasz vidàmsàgot, konnyedsèget, ès màr nem is tudom, mit is kezdenèk nèlkuluk. Unatkoznèk, az biztos.
Miutàn komoly, felnott csalàdanya baràtnèm a mùltkor kozolte, hogy biztos azèrt nem làtszanak a madarak a web-cam-on, mert babakelengyèt mentek vàsàrolni, tegnap este ez a kis beszèlgetès hangzott el koztem ès pàrom kozt:
K.: "-Tobb napja folyamatosan rànèzek ezekre a madarakra, de eddig mèg egyet sem làttam. De ma dèlutàn az egyik csipore tett kèzzel, ill. szàrnnyal àcsorgott a fèszek sarkàban, ès nèzegetett befelè a fèszekbe. Szerintem az apa volt. "
F.: "-Biztos azon gondolkodott, hogy jàròlapoztasson, vagy inkàbb parkettàzzanak... "
Hogy is szoktàk mondani? Madarat tollàròl....
Uj olvasòm, Marcsi tiszteletère, aki Nàpolyban èlt, most pedig egy szèp nàpolyi dal kovetkezik, Massimo Ranieri, nàpolyi szàrmazàsù ènekes-szìnèsz, ès Giorgia jazz-soul ènekesno eloadàsàban.
Massimo Ranieri-Giorgia: Fenesta Vascia

Halàlròl, fèlelemről ès egyèb aprò, mindennapi dolgokròl

2009-02-12T15:46:00.005+01:00

Miutàn tobb napja fèlek, mostmàr kicsit jobban vagyok, koszonom. Nem valami kimondott dologtòl fèlek (mèg most is egy kicsit), hanem olyan àltalànossàgban. Olyan dolgok tortènnek itt, hogy lassan ràmjott ez az èrzès.

Az az igazsàg, hogy tùl sok tèvèhìradòt is nèzek, ezt is hozzà kell tenni. Plusz mèg ehhez az is hozzàjon, hogy a kollèganom is teledumàlja az agyam a munkahelyen, mert o jobban fèl mint èn, de neki lehet, hogy egy kicsit tobb oka is van rà. Ugyanis romàn.

Az tortènt mostanàban, vagyis hogy règebben màr, hogy miòta megnyitottàk a hatàrokat, itt tele van minden romànokkal. Lengyelekkel is, de leginkàbb romànokkal. Az olaszok ezt nagyon rossz nèven vettèk, ugyanis nem igazàn a nobel dijas tudòsok jonnek, diplomàs emberek kozul is csak nèhànyan, hanem inkàbb az egyszeru(-bb) emberek, ès sajnos legfokèppen a bunozok, vagy bunozo hajlamùak. Tobb betorès, nèhàny eroszakolàs, rèszegen vezetès ès halàlt okozò balesetek, ès egyèb ehhez hasonlò buntènyek vannak a rovàsukon. A mèdia termèszetesen felfùjja a dolgot, bàr sokat màr nem kell rajta fùjni, az emberek minden elègedetlensèguk okozòjànak a romànokat ès a keleti blokkbòl èrkezett kulfoldieket tekintik. Mivel pedig az àtlagolasz elèg muveletlen tèrkèpugyileg, igy a fantàziàjukban Lengyelorszàg, Ukrajna, Magyarorszàg ès Romània egyetlen hatalmas, sotèt folt. Ahonnan a bunozès èrkezik.

Nem tudjàk megkulonboztetni az akcentust sem. Tobbszor èszrevettem uzletekben, buszon, vonaton, ha megszòlalok, rogton letegeznek, furcsàn nèznek ràm, turelmetlenek lesznek, durvàbban vàlaszolnak. Atszàmoljàk a pènzt, ha fizetek. Foghegyrol felelgetnek. Ha felelnek.

Ijeszto jelenetnek voltam a tanùja egy pàr hònapja, zsùfolt busz, az ajtòban àll egy fiatal, jòloltozott, szoke sràc (oda szorult, màr csak a lèpcson jutott hely neki). Fellszàll egy magas, kozèpkorù, szakàllas urge, rànèzèsbol tìz èvet adtam volna neki. Majnem lesodorta a sràcot. A sràc ràszòlt: "Vigyàzzon màr. " Akcentussal. A pasinak egy pillanat alatt piros lett a feje ès màr uvoltott is, "Mit kèpzelsz te magadròl, mocskos romàn, fogd be a pofàd, neked nem is lenne jogod ide felszàllni, te fèreg, de majd kiirtunk mi benneteket, megtalàljuk, hogy hol laktok, ne fèlj, visszakuldunk a mocskos anyàtokba." A buszon az emberek dobbenten hallgattak, a sràc a rèmulettol lefehèredett, egy szòt sem mert szòlni. Aztàn leszàllt a pasi, a buszon àllòk elkezdtèk vigasztalni a sràcot, hogy ne izguljon, biztos rèszeg volt, meg hogy ne vegye magàra, nem vele volt baja, az ilyennek a vilàggal van baja. De csak bele kell illeszteni a szovegbe a romàn, zsidò, magyar, cigàny, szoke, barna, nèger kifejezèseket, ès màris mehetunk az ellen, aki èppen az utunkba kerul.

Aztàn nèhàny nappal ezelott felgyùjtottak egy indiait, hajlèktalant, a pad alatt aludt egy àllomàson, egy banda odament hozzà, lelocsoltàk benzinnel ès meggyùjtottàk, èlve elègett.

Aztàn egy romàn bolttulajdonosnak a boltjàt romboltàk szèjjel, ès fel akartàk gyùjtani.

Tegnap pedig megint fel akartak gyùjtani egy szinesborut (nem tudom, honnan valò), de jàròkelok èszrevettèk az utcàn ès megmentettèk.

F. szerint eltùlzom az egèszet, mint mindig (ebben van igazsàg), meg ha tènyleg nagyon csùnya lenne a helyzet, akkor elmegyunk innen, vagy felvonulunk a hegyekbe partizànnak (ezt o nagyon èlveznè).

Ja, meg volt mèg itt ez az eset is, ez is hozzàjàrult a komfortèrzèsemhez, hogy tobb hònapos vitàk ès veszekedèsek utàn lekapcsoltàk a gèpekrol az Eluana Englaro-t, aki tizenhèt ève van kòmàban, ès az apja màr èvek òta kèri, hogy ne tartsàk tovàbb èletben. Egyfolytàban uvoltoztek emberek egymàssal a tèvèben, meg tuntettek az utcàkon, hogy Eluanànak èlnie kell, meg hogy Eluanànak joga van meghalni, ès èn csak annyit akarok errol mondani, hogy ha ilyen balesetet szenvednèk, ès kòmàban lennèk, ès semmi de semmi remèny rà, hogy felèbredek ès mèg egyszer èrtelmes ember lesz belolem, akkor engedjetek, hagy tèrjek meg Uramhoz Teremtomhoz, mert tok ciki, hogy tizenhèt èvig ulok a vàròteremben, mert be nem mehetek, mert mèg nem vagyok meghalva, ès biztos nagyon az agyàra mennèk Szent Pèternek. Nem szeretnèk tizenhèt èvig angyalos Cosmopolitan-t olvasgatni.

Kozben meg talàltam nèhàny èrdekes blogot, olyan olaszok irjàk, akik Magyarorszàgon èlnek, vagy mert magyar baràtnojuk van, vagy mert ott dolgoznak. Nem linkelem ide, mert ugyse èrtitek mert olaszul irnak, de nagyon jòk, ès jòkat lehet rajtuk szòrakozni. Nekik mindaz furcsa, ami nekunk normàlis, nem èrtenek minket, ahogy mi sem èrtjuk oket. Az egyik sràc azt irta, hogy a magyarok halkan beszèlnek ès nem gesztikulàlnak, ès mèg a gyerekek is csak nagyon halkan sìrnak, hogy nehogy zavarjàk a korulottuk uloket. Az egyik sràcnak ez a mottòja a blogjàn: "hideg van!". A legdurvàbb mikor arròl ir, hogy kedves honfitàrsaim milyen "intelligens" kèrdèsekkel fordulnak hozzà:

-nem fèltek, hogy kitor a Vezùv?

-igaz, hogy Olaszorszàgban mindig meleg van ès mindig lehet a tengerben furodni?

-az olaszok olyan anyàsok, neked nem hiànyzik az anyukàd?

-igaz, hogy Olaszorszàgban kètszer esztek egy nap?

-mièrt nem Olaszorszàgban dolgozol, ott biztosan sokkal tobbet keresnèl.

Aki nem èrtenè, annak elàrulom, hogy a Vezùv nem szokott csak ùgy kitorni, tèlen Olaszorszàgban is hideg van (bàr a tenger soha nem fagy be, ezt meg tolem kèrdeztèk meg egyszer), egy 27 èves embernek nem szokott feltunoen hiànyozni az anyukàja, akkor sem, ha olasz, ès az olaszok is àlt. hàromszor esznek egy nap, kivève F.-et ès engem, mert mi tobbszor, valamint hogy Olaszorszàgban normàlis munkàhoz juss, ahhoz vègzett atomfizikusnak kell lenned, plusz mèrnoki diploma, kèt Nobel dìj, legyen bizonyitvànyod ròla, hogy jàrtàl a Holdon, ès hoztàl holdkovet, ès a te nagyapàd / nagybàtyàd / unokatestvèred / apàd a miniszter / polgàrmester / koztàrsasàgi elnok. A sràc tavaly jelentkezett egy àllami àllàsra ahol 500 helyre az orszàg tobb vàrosàban 15.000-en jelentkeztek. Nem utottem el, tizenotezren. Tehàt nem konnyebb itt munkàt talàlni mint otthon.

Aztàn talàltam itt èlo magyarok blogjàt is, de ezeket sem linkelem be, mert sokkal jobbak (humorosabbak, èrdekesebbek, intelligensebbek, osszeszedettebbek, irodalmiabbak, nyelvtanilag ès kulalakilag helyesebbek) mint az enyèm, ès mèg vèletlenul itthagyjàtok a blogomat ès oket olvassàtok tovàbb.

èdesfekete

2009-02-05T15:09:00.003+01:00

De hogy hallgassunk egy kis igazi zenèt is, itt van egy Fabrizio De Andrè szàm, a Dolcenera.
A genovai àrvìzrol szòl, a kòruslànyok genovai dialektusban ènekelnek, "nèzd, hogy jon a vìz, nèzd milyen".
Nem olyan a dal hangulata, mint a Szàz èv magànyè?
Fabrizio De Andrè: Dolcenera
Ha tetszett, lehet hagyni megjegyzèst.

Madarak

2009-02-05T10:31:00.003+01:00

Megjelent az elso madàrpàr Ròmàban, most takarìtottàk ki nekik a fèszket, ha minden jòl megy, nemsokàra kolteni fognak. A tobbiek mèg hallgatnak, a mieink itt Firenzèben, a Dòm tetejèn fèszkelnek, ès Giotto ill. Monna Tessa nevekre hallgatnak. A ròmaiak neve Aria (levego) ès Vento (szèl).
Kameràval figyelik oket a tudòsok (hogy hìvjàk ezt, ornitològus?). Itt lehet ràjuk kukucskàlni, vagy oldalt a Hasznos oldalak kozott van a madàrkukucskàlò.

Laura

2009-02-04T15:32:00.003+01:00

Egy òràja kutatok a jutyubon, Laura Pausini egy eloadhatò, nem tùl gagyi videòjàt keresek. Nehèz ugy.

Szegènyt folyton piszkàljàk itt Olaszorszàgban, sokkal nagyobb sikere van Spanyolorszàgban, sokàig szinte csak ott ènekelt. Ugyanakkor megnyerte a Grammy Awards-t, a hangja sem rossz, csak a dalai....

Na mindegy, itt van, Laura Pausini: Il mio sbaglio più grande.

Könyvekről, ismèt.

2009-02-03T10:28:00.029+01:00

Mivel mostanàban màst sem teszek csak plagizàlok, innen-onnan lopkodom az ötleteket (amùgy is mindig azt csinàlom), aztàn többől egyet csinàlok, (öt-let-ből egy lett, hihihi), ezèrt most megint màsolok, nyìltan, őszintèn. Amùgy meg a mùltkori sajàt kèszitèsu fotòmèrt terroristànak nèztek (ja ezt mèg nem is mesèltem), akkor meg nem is èri meg a kockàzatot, màsoljunk inkàbb.
Christine-nèl olvastam a jòmùltkoràban egy jò kis kèrdèssort, most azt jòl kitöltöm:

1. Mi volt eddig èleted legrosszabb könyvèlmènye?
Rossz könyveket valamilyen titokzatos hetedik èrzèk alapjàn el sem kezdek olvasni. Gagyi könyvet viszont annàl többet làttam. Unalmasat is. De nem jelenti azt, hogy rossz, màsoknak biztos jò, csak velem nem kompatibilis. Altalàban annyira egyutt èrzek az ìròval, èrtèkelem azt, hogy vette a fàradsàgot ès vègigìrt egy könyvet, aztàn meg a bàtorsàgot, hogy megpròbàlja kiadatni, hogy megbocsàtom neki az összes vètkèt.
Idegesìt viszont ha egy nagyon jò tèmavàlasztàsbòl nem hoz ki minden lehetosèget az ìrò, feluletesen, logikàtlanul kezeli a szereplőket, "kihagy helyzeteket", hogy futball-kifejezèssel èljek, ès az igèretes törtènetet kicsinyesen unalmas mòdon tàlalja. Ugy èrzem, sokszor fèlnek, hogy az olvasònak nem fog tetszeni, fèlnek, hogy fèlredobja, lecsiszoljàk az èleket, elmismàsoljàk a traumàkat. Pedig egy törtènetnek utnie kellene ahhoz, hogy megfogja az olvasòt. Kielègitetlen, nyugos marad az ember egy ilyen könyv elolvasàsa utàn.

Vannak olyan ìròk, hìresek is, akiknèl nem èrtem egyszeruen, hogyan lettek hìresek. Ezek nàlam egykönyves ìròk, ès azok is maradnak. Ugy èrtem, hogy egy könyvuket olvastam el, ès többet soha. Nem talàlok bennuk semmi èrdekeset, idegesìtenek vagy csak dögunalmasak. Ilyen nàlam Paolo Coelho, vagy pl. a vilàgirodalom nagy talànya (nekem) Saint-Exupèry Kis Hercege.

2. Mi volt az a könyv, ami eddig a legnagyobb hatàssal volt ràd?
Rengeteg könyv volt nagy hatàssal ràm, ezeket idonkènt ùjraolvasom. Nèha ràjövök, hogy ami tizennyolc èvesen nagy hatàssal volt ràm, az harmincöt èvesen felejthető. De az a nèhàny, ami fennmarad a rostàn, azok a vèremben keringenek tovàbb. A mùltkori vèrvètelen is talàltak nèhànyat.
Ilyen boldog könyvèlmènyem volt pl. Mika Waltari: Szinuhe, kb. hùszszor olvastam. Legutòbb nagyon règen, igy mostmàr esedèkes. Mann: Varàzshegy, jò, most hulyènek fogtok nèzni, de èn Hans Castorp-ba szerelmes is voltam. Hrabal: Ofelsège pincère voltam. Amùgy ùgy az összes Hrabal könyv. Imàdtam a Jane Eyre-t. A Szàz èv magàny. A Mester ès Margarita. A vörös oroszlàn. Woolf Orlando-ja. Az Ida regènye Gàrdonyitòl. Az összes Doris Lessing könyv, olvasott ès olvasatlan (feltètlen bizalmat helyeztem Doris Lessingbe az eddig olvasott muvek alapjàn).
Ja ès a Galaxis Utikalauz, màr ùgy is mint kalauz, egèszben, töredèkekben, mondatonkènt ès bekezdèsenkènt, az èlet (ès a humor) kvintesszenciàja.
Több hirtelen nem jut eszembe, pedig biztos van mèg jòpàr.
Ja, ès vannak olyan regènyek, amelyek bàr nagy hatàssal voltak ràm, de nem birnàm mèg egyszer vègigolvasni, annyira megràzòak. Pl. az Edes Anna.

3. Olvastàl màr olyan könyvet ami a fràszt hozta ràd ès fèlelmet keltett benned?
Most hirtelen filmet vagy tizet is fel tudnèk sorolni, de könyvet egyet sem. Pedig biztos, hogy van ilyen, Poe sötèt històriài, kegyetlen krimik, horrortörtènetek. Valòszinuleg a tudatalattim eltàvolìtotta a memòriàmbòl gyökerestől az ilyen emlèkeket, talàn hipnòzissal mèg fel lehetne idèzni.
Olyan emberrel èlek egy hàztartàsban, aki a horrorisztikus, sorozatgyilkosos, kegyetlenkedős, hàborùs törtèneteket imàdja. Tele van veluk a könyvespolc. En a közelukbe sem megyek, mèg a portörlèst is ràbìzom.

4. Mit hasznàlsz könyvjelzőnek?
Most èppen azt a nyomtatott kartoncsikot, amit a könyvtàrban adnak a könyv mellè, ràirjàk tollal, hogy mikor jàr le a kölcsönzès. De mikor mit. Buszjegyet, ceruzàt, karamella papirjàt, hasznàlt boritèkot, lekapart telefonkàrtyàt, kèpeslapot. Mivel àltalàban mindenhol olvasok, igy ami èppen a kezem ugyèbe akad, ès nem rongàlja a könyvet. Egyszer egy hajszàllal jelöltem meg, hogy hol jàrok. Egyszer az Anyukàm èppen olvasott könyvèben egy darab szàraz kenyèrhèjat talàltam könyvjelzonek.

5. Mikor szoktàl olvasni? Otthon, munkahelyen, reggel, dèlben, este, alvàs előtt.... hm?
Igy, ilyen sorrendben. :-)
Leginkàbb buszon, vonaton. Otthon, evès közben, ha egyedul vagyok, főzès közben, ha nèha kell csak kavargatni, àgyban fetrengve, fotelban ulve, amìg vàrom, hogy szàradjon a koromlakk, amig vàrom, hogy szellőzzon a szoba, amig melegszik az ètel a mikròban. Nèha az utcàn gyaloglàs közben. Egyszòval mindig, amikor van egy pàr ures perc.

6. Mi volt az első könyved, amit olvastàl?
Annyira koràn màr olvastam (az òvodàban), hogy nem igazàn emlèkszem rà. Emlèkszem viszont a gyerekkori kedvenc könyveimre. Bàlint Agnes Labdaròzsàja, aztàn volt egy kèpeskönyv, amit imàdtam, kislàny foszereplovel, akit ràadàsul Katànak hivtak, meg a Pottyos Pannik, az összeset elolvastam, a Kis Mukk, ès volt sokfèle nèpmesès könyvem, magyar nèpmesèk, francia nèpmesèk, ezeket is nagyon szerettem, ès mikor iskolàba mentem a kedvencem a mitològiai legendàk lettek. Ezek közul is imàdtam a görög mitològiàt.
A nagy kedvenc a Mary Poppins volt, ès a Micimackò (az eredeti, nem a Walt Disney-s).
Volt egy nagyon aranyos törtènet, egy kis regèny, kb. tiz èves lehettem, mikor olvastam, ès nagyon tetszett, többször elolvastam utàna. Egy boszorkànyròl szòl, aki egèrrè vàltozik. Vagy egy kisegèr, aki boszorkànnyà?... Ennek nem emlèkszem sem az ìròjàra, sem a cimère. Es volt egy màsik törtènet is, azt a könyvtàrbòl vettem ki, az a cime, hogy Fèlvaràzs, ès arròl szòl, hogy nèhàny gyerek talàl egy règi talizmànt, jobban mondva csak a felèt. A talizmàn varàzsereju, de mivel fèl, igy csak fèlig teljesiti a kivànsàgokat. Mire ràjönnek, màr olyan kalandokba bonyolòdnak, amibol aztàn alig tudnak kimàszni.
Imàdtam az összes gyerekkönyvet, de pont az elsőre nem emlèkszem. Szerintem olyasvalami lehetett, amiben sok kèp volt ès alul kevès felirat.

7. Puhakötèsu, vagy kemènyfedeles? (Ugy àltalàban, nem az elozo kèrdèshez kapcsolòdik.)
Mindketto. Nekem az a lènyeg, hogy mi van benne. Jò a nyomtatòval nyomtatott A4-es, de a kèzzel ìrt spiràlfuzet is.
Szeretem, ha rendesen kinyilik, ès ki lehet teriteni normàlisan az asztalra, ès nem kell mindig a kezemmel tartani, hogy be ne csukòdjon. A ragasztott könyvek nem hajtòdnak ki. A kötött könyvek könnyebben kezelhetok.

8. Mit olvasol most?
Olyan most ez a kèrdès, mintha visszamentem volna szàz èvet az idoben ès ùjra a gimnàzium padjaiban ulnèk, ès a magyartanàrom szegeznè nekem ezt a kèrdèst. A gimiben nekem volt Magyarorszàg, de talàn az egèsz vilàg legjobb magyartanàrja. Nem is tudom, hogy nem kapott mèg mindenfèle dijakat, minimum Nobelt. Ilyeneket csinàlt, hogy minket az olvasàsra ösztönözzön (engem nem nagyon kellett), hogy nèha valakinek nekiszegezte a kèrdèst: Mit olvasol most? Es tetszik? Mi tetszik benne? Ajànlanàd a többieknek, vagy inkàbb bele se kezdjenek?
Egyèbkènt pedig: Lucia Rizzi: Fate i bravi (Legyetek jòk). Majd irok ròla bovebben a blogomban, mert tetszett, mert ajànlom màsoknak is.

9. Es hànyadik oldalon jàrsz?
Nèzzem meg? Kb. a felènèl.

10. Rajta hagyod a "kezed nyomàt" a könyvön (belefirkàlsz, vèletlenul leeszed, leöntöd, vagy egyèb barbàrsàg?)
Nem szoktam belefirkàlni. Ha tankönyvszeru, ès az enyèm, akkor alàhùzom a fontos rèszeket, vonalzòval, szèpen. De soha nem irtam mèg bele. Ha könyvtàri könyv, vagy kölcsön kaptam valakitol, akkor bekötöm ùjsàgpapirba, mivel a tàskàban hordozom ès vonaton/buszon olvasom, lesulne a bor a pofàmròl, ha összegyurve, összekoszolva adnàm vissza.
Nemrègen làttam a vonaton egy not, aki egy cippzàros könyvtartòban tartotta a könyvet, olyan volt mint egy nagy tolltartò, hàrom oldalàt szèt lehetett cippzàrozni, gumiszalagok tartottàk benne a könyvet. Szövött szalag volt a tetejèhez erositve, az volt a könyvjelzo. Olyat akarok èn is varrni magamnak, igy minden könyvem vèdve van, ès senki sem bàmulja, hogy mit olvasok.

Ja, dehogy, most jut az eszembe, az èn sajàt könyveimbe beleirom a nevem az elso oldalra, a jobb felso sarokba, tollat. Kicsi betukkel.

11. Befolyàsol a könyv boritòja ès/vagy cime, hogy elolvasod-e az adott könyvet?
Az iròja, a boritòja ès a cime. Ezek mind befolyàsolnak. Valamint ha valaki ajànl egy könyvet, akkor aszerint, hogy mire tartom az illetot, elolvasom, ill. nem olvasom el. (Nem diszkriminàciò, de tudom, hogy ami pl. F.-et èrdekli, ès neki fantasztikus, az nekem emèszthetetlen, èrdektelen. Amit a tesòm ajànl, az biztos,hogy nekem is tetszik. Egyszeruen kb. egyforma az izlèsunk.)

12. Es az oldalszàm?
Nem igazàn. Ha nagyon sùlyos, vaskos, nehèz könyv, akkor inkàbb itthon olvasom, tùl nehèz a tàskàban. De ha nagyon èrdekes, akkor inkàbb cipelem, inkàbb, minthogy meghaljak a kivàncsisàgtòl.

13. Hàtralapozol, hogy tudd, mi lesz a vège?
Hajjaj! De mèg hogy! F. kiabàl is mindig velem, "ìgy nem lehet olvasni, lelövöd a poènt!" En ilyen fura szerzet vagyok, nèha csak az utolsò mondatot olvasom el, aztàn meghalok a vàgytòl, hogy a vègère èrjek, ès kideruljön, hogyan jutott el odàig a törtènet. Nèha egèsz oldalakat olvasok el a vègèbol. Nèha viszont eszembe sem jut belenèzni a vègèbe.
Egyèbkènt ha nekem elmesèlnek egy filmet, ès a vègèt is, èn ugyanùgy megnèzem, sőt. Azt utàlom, ha fèlig elmesèlik, ès aztàn közlik: "nem mondom el a vègèt, ha ùgyis meg akarod nèzni". Szerintem az ilyen esetekbol adòdnak a hirtelen felindulàsbòl elkövetett gyilkossàgok.

14. Volt olyan könyv, amit többször elolvastàl?
Igen, làsd fenn. Nèha viszont csak rèszeket olvasok ùjra a kedvenc könyveimbol, egy-egy jelenetet, amire èppen szuksègem van az adott hangulatomhoz.

15. Ert könyvekkel kapcsolatos baleset?
Sokszor, sajnos. Altalàban kàdban valò olvasàs kozben esett a vizbe, ez mostanàban sajnos nem fenyeget, itt csak zuhanyunk van, pedig imàdok kàdban olvasni. Egyszer beàztunk, ott több könyvunk lelte halàlàt. Nèhàny költozködès közben pedig nèhàny könyvem vàlt földönfutòvà. Aztàn nèhàny könyvem, a ragasztottak, szètesnek, azokat megpròbàlom összeragasztani. Nèha sikerul, nèha nem.

16. Eladod/ajàndèkozod-e a könyveidet, vagy màniàkusan ragaszkodsz hozzàjuk, akkor is ha nem tetszik?
Hàt... nem szoktam eladni, mert àlt. olyanokat veszek meg, ami tènyleg tetszik. De ha összegyulne annyi sajàt nem szeretett könyvem, hogy màr nem is fèrnèk tőluk, akkor elvinnèm az antikvàriumba. Ajàndèkozni àlt. ùj könyveket szoktam, de ha valaki hozzàm közel àllò gyujtenè pl. az elso kiadàsokat, vagy a nagyèrtèku nyomtatàsokat, ès nekem sok pènzem lenne, akkor biztos vennèk neki egy ilyet. Sajàt könyveim közul nem adnèk oda, inkàbb megvennèm neki ugyanazt ùjonnan.

Amikor otthon màr nagyon sok van, akkor egy adagot felviszunk a padlàsra. Ott àtadjàk magunkat az enyèszetnek ès ùjra belèpnek a Vilàg Nagy Korforgàsàba.

17. Mèg a budiba is magaddal viszed az aktuàlis olvasmànyt, vagy csak otthon olvasol, esetleg màs meghatàrozott helyen?
Igen, oda is, ès bàrhovà. Làsd fenn.

18. Tènyleg, olvasol mosdòban?
Igen.

19. Vezetsz az olvasmànyaidban valamilyen rendszert, felirod-e az elolvasott / megvett / megveendo konyveket, (esetleg àrukkal egyutt), netàn olvasònaplòt?
Nem. A könyvèlmènyek boldog összevisszasàgban jönnek-mennek az èletemben. De nèha jò lenne, ha valaki felirnà helyettem (èn lusta vagyok rà), mert vàgyom rà, hogy ùjraolvassak egy konyvet, aminek nem emlèkszem az ìròjàra, ès a cimère is pontatlanul, ès règen olvastam.

+1. Mèg valami hendikep?
Nincs. Nàlam minden tervszeruen, rendesen, normàlisan folyik. :-)

Kàosz

2009-01-29T16:26:00.002+01:00

Kukorelly Endre: Egyazho

Egy az, hogy elmentünk buszozni,

kettő, hogy ott szuszakolódtunk,

voltunk a piacon,

voltunk több üzletben,

lett egy pulcsi véve, de sajnos nem nekem,

három, hogy cipeltem a cekkert,

négykor már majdnem esett a hó,

nyafogtam, nem nagyon,

egyszer vagy háromszor,

elegem bír lenni ebből a városból.

Boldog.... mit is?

2009-01-28T09:21:00.006+01:00

Mindenkinek koszonom a jòkìvànsàgokat, thank you, thank you, thank you.

Tegnap volt a megemlèkezès napja, tudjàtok, nàcik, zsidòdeportàlàsok. Kisebb botrànyok itt is voltak, ahogy az szokott lenni, az olaszok nem tudnak osszeszedetten, megfontoltan, cèlratoroen beszèlni, ìgy valami baki mindig belecsùszik valaki mondatàba. Amire valaki màs megsèrtodik, mèg ha nem is èrintett a dologban. De ezt most hagyjuk.

Este a Zongoristàt adtàk Adrien Brody-val, mèg soha nem làttam, de most is òdzkodtam megnèzni, ha bovebben kifejtem majd megèrtitek, hogy mièrt, de F.-et nem lehet az ilyenekrol lebeszèlni, tortènelem, nàci megszàllàs, màsodik vilàghàborù, meg kell nèzni.

Aki nem làtta a filmet: Lengyel-zsidò zongoramuvèsz Varsòban a hàborù idejèn, csalàdjàval egyutt ghettòba zàrjàk oket, aztàn az egèsz csalàdjàt elhurcoljàk, az osszes baràtjàt, ismerosèt megolik, a ghettoban dolgoztatjàk oket, sikerul megszoknie, ès menekul, ès bùjkàl, ès èhezik ès hònapokon keresztul egy hajszàlon fugg az èlete. Halottak, kegyetlensèg, kìnzàsok, nyomor, èhezès, embertelen hideg ès àllatias bànàsmòd mindenhol. Ehhez kèpest a Sorstalansàg kismiska.

Szòval vègignèztuk, a vègèn F. màr belealudt, mert hosszù film is, meg tele volt reklàmmal, amit most eloszor èletemben àldok, mert igy az ember egy kicsit ossze tudja magàt szedni kèt sokk kozott, kimenni pisilni, leellenorizni a furdoszobàban, hogy mèg megvan-e minden szokott kènyelmi eszkoz, szappanok, habfurdok, tiszta torolkozo, a csapbòl meleg vìz folyik, az àgy is ott àll szèpen bevetve, a gàzkazàn hallhatòan bekapcsol ès fut, a huto tele van ètellel, senki sem tori rànk az ajtòt ès hurcol el, csak a szomszèd nèni jott haza ès nyitja kulcsàval a kaput, ès ettol egy kicsit megnyugszik.

Aztàn egèsz èjjel àlmodtam, termèszetesen menekultem, ha nem akkor bùjkàltam, fàztam, èheztem, sirtam, a csalàdomat kerestem ès nem talàltam (ez volt a legborzasztòbb) ès halàlra szornyedve dobbentem rà, hogy nincs tobbè otthonom. Foldonfutò vagyok.

Reggel F. kèszulodott a munkàba, ekkor mèg vissza-visszaaludtam, ezalatt az egy-kèt perc alatt azt àlmodtam, hogy turkàlòban vàsàrolgatok, de borzasztò, semmi pènzem sincs, a zsebemben egyetlenegy zloty sem, pedig kellene egy vastag tèlikabàt, vagy bunda, mert esik a hò, ès èn hajlèktalan vagyok. Aztàn az egyik pulton kiteritve klassz kabàtok, arrèbb lèpek, ott màr tobbezer euròs prèmek, bundàk, a màsik asztalon gyonyoru bor luxustàskàk, màrkàsak, ùjak, mellettuk tisztàlkodòszerek, de luxuskiadàsban, egy fiatal làny, ugyanolyan lerobbant mint èn, vàlogat, ès kozli, elvehetsz, amit akarsz, hiszen te a hàborùban elvesztetted mindenedet, nem? De, igen- mondom,- de hogy fogom ezt a kasszànàl bebizonyitani - gondoltam, ès ekkor talàltam egy zacskò diòt. Megtort, lehèjazott, fèlkilòs diòt, nem daràltat, egèszet. A diòt fogdosva a kezemben elkezdek pityeregni, aztàn sìrok, vègul màr zokogok, ràz a csuklàs a visszafolytott zokogàstòl. Ekkor felèbredek.

Ezèrt nem tudok èn megnèzni egy ilyen filmet sem, mikozben pedig teljesen àtèrzem a zsidòk szenvedèsèt, egyuttèrzek veluk, ès sajnàlom, kozben pedig szègyellem magam ùgyis mint emberisèg, amely a legkacifàntosabb gonoszsàgokra kèpes.

Befejeztem a Vèdjegyes boldogsàgot, ajànlom mindenkinek, foleg olyanoknak, akik rengeteg ezoterikus szemetet olvasgatva belelovalljàk magukat mindenfèle històriàkba, ès elveszitik a kapcsolatot a valòsàggal. Olyanokra gondolok akik elhiszik, hogy Elvis nem halt meg, csak elraboltàk a foldonkivuliek, valamint - mint tegnap este egy pasi kifejtette a tèvèben - a foldon az èlet a foldonkivulieknek koszonheto, ok telepitettek ide minket ès nèha elkuldik egy-egy okosabb lènyuket minket tanitani, ùgymond pròfètànak, ilyen volt Jèzus is. Es nèztuk ezt az embert a helyi tèvèben, ès megkèrdeztem F.-et, hogy mi van?, mert tudòs komolysàgàval adta elo a suletlensègeket, ùgy, mint mikor egy orult beszèl, komolyan, osszefuggèseiben, eloszor azt hiszed, hogy kutatò, talàn asztrofizikus, mert csillagokròl beszèl ès a tejùtrendszerrol, aztàn belevàg valami iszonyatos baromsàgot, de azt hiszed, hogy csak te èrtetted fèlre, vagy tènyleg ùgy van, ès ez egy nagy felfedezès, amit èppen kifejt, de a màsodiknàl, ami màr tènyleg boduletes, felfogod, hogy vagy paròdia, vagy elmebeteg, ès ekkor kèrdeztem meg F.-et, hogy mi van. F. ràmnèzett, szègyenkezve, ès azt mondta, hogy nem ez a legborzasztòbb, hanem az, hogy o ezt az embert ismeri valahonnan szemèlyesen. Aztàn àtgondoltuk, hogy honnan lehet, talàn futballbìrò volt, vagy tàn az Amnesty-bol, atyaùristen, csak nem a munkahelyrol? De nem tudott ràjonni, igy ennyiben maradt.

Most pedig belekezdtem F. unokatestvèrènek a konyvèbe, màr tavaly nyàron kijott, de mèg nem olvastam el. Tiziana, F. unokatestvère Zia Jole lànya, tudomànyterjeszto ujsàgìrò, lehet, hogy nem igy hivjàk, de valami ilyen a szakmàja. Az a lènyege, hogy az a dolga, hogy a nagyobb tudomànyos felfedezèseket leforditsa èrtheto, èlvezetes olvasmànnyà, abbòl cikkeket ìr, ilyen National Geografic ès hasonlò lapoknak. Ha valaki azt hiszi, hogy hù, de klassz, akkor elmondom, hogy az igaz, hogy a legolvasottabb, legszinesebb magazinoknak ìr èrdekes ès èlvezetes cikkeket, de pont annyit keres vele, hogy èhen ne haljon. Albèrletben lakik, metròval jàr, tavaly vett hitelre egy egyszobàs lyukat Ròmàban, ès ezt ùgy sikerult neki, hogy valami euròpai uniòs pènzbol hitelalapot nyitottak tudòsoknak ès kutatòknak, ès igy adtak neki kolcsont. Mert egyèbkènt freelance ùjsàgìrò ès a bankok szòba se àlltak vele.

Szòval ez az elso regènye, ùgy van ìrva, hogy tudomànyos alapù regèny, ès a palermoi katakombàkban bebalzsamozott halottak korul forog a kissè krimis tortènet. A regèny kèt foszereploje Maddalena ès Fabrizio. Hm. Ismeretlen nevek, foleg a màsodik.

Itt a blogja, ezen lehet nèzelodni, csak eros idegzetueknek.

Ismeritek Catherine-t?

2009-01-27T12:23:00.004+01:00

Nem tagadom, szàmomra az egyik legszebb szìnèszno, ìgy szeretnèk ròla beszèlni egy kicsit.
Talàn sokan emlèkeznek az arcàra, de nem tudjàk osszekapcsolni filmekkel, dalokkal. Finom, visszafogott stìlusa tàvol àll a hollywoodi hangossàgoktòl, mègis - visszatekintve pàlyàjàra - nagy szìnèszno aki nagy filmekben jàtszott.
Catherine Spaak 1945 àprilis harmadikàn szuletett a franciaorszàgi Boulogne-Billancourt-ban, francia, de mègis belga csalàdbòl szàrmazik. Nèhol belgakènt emlìtik, nèhol franciakènt. Paul-Henri Spaak belga miniszter unokahùga, anyja szìnèszno, apja dramaturg. Màr tizennègy èvesen jàtszik elso filmjèben, melyet tobb kovet ugyanolyan stìlusban, a mindenre kèpes, elkènyeztetett, unatkozò, erkolcs nèlkuli kamaszlàny szerepèt sokàig nem tudja levetni magàròl. La voglia matta-ban (Orult vàgy) Ugo Tognazzi-val, Az elozès-ben Vittorio Gassmann-al, Hutlensèg olasz mòdra-ban Nino Manfredivel, A ma, holnap, holnaputàn-ban Marcello Mastroiannival.

Az Unalom-ban Ceciliàt alakìtja mely a hìres Moravia regèny megfilmesìtèse, ès amelynek botrànyt okozò jelenete (meztelenul fekszik az àgyon ès a szeretoje betakarja tizezer lìràsokkal, konyorogve hogy maradjon vele, ès nekiadja a sok pènzt) hìressè teszi hosszù idore. De hogy ne csak az olaszokat emlìtsem, jàtszott hìres filmekben Roger Vadimmal ès Jane Fondàval, Belmondoval, Jean Louis Trentignan-al. Jàtszik a Brancaleone àrmàdiàjàban ès feltunik a Ha kedd, akkor Belgium c. angol fimben.

A hatvanas èvekben ènekelni kezdett, leginkàbb hìres francia slàgereket "olaszosìtottak meg", de hatalmas sikerrel. Az egyszeru làny gitàrral ès kedves hanggal annyira bejott, hogy nagyszeruen ellensùlyozta a hatvanas èvekre jellemzo vad "yè-yè" ès twist oruletet francia ès olasz foldon.
Bohòkàs dala Jonny Dorelli-vel arròl szòl, hogy beleunt a szerelembe, amely vègeredmènyben olyan mint a betegsèg, fàj tole a fej ès osszevissza dobog a szìv, micsoda bolondsàg odaadni a szìvunket egy ismeretlennek, aki elrontva, mukodèskèptelenul adja vissza, ezèrt nem lesz soha tobbè szerelmes.
A hetvenes èvekben a szìnèsznoi ès ènekesi karrier mellett ìrni is kezdett ùjsàgokba, magazinokba, pl. Corriere della Sera, Marie Claire, ès tobb orszàgos szintu ùjsàgba amelyek nem ismertek nàlunk, de itt annàl inkàbb. A nyolcvanas èvek vègèn inditotta be talk-showjàt, a Harem-et, amely olyan kitartò sikernek orvendett, hogy tizenot èv mùlva vettèk le a musorròl ok nèlkul mert a nèzettsège nem csappant meg. En is ennek a musornak koszonhetoen figyeltem fel rà, a kilencvenes èvekben, imàdtam ès mindig megnèztem, akkor is, ha kèso èjszaka adtàk.

Mostanàban szinhàban jàtszik, nèha szerepel a tèvèben.
Finomsàga, kelleme, eleganciàja, jòmodora, bàja ès szèpsège uditoen hat ebben az elvadult, bolond kultùràban.
Ennyit diòhèjban ròla, nem akarlak tovàbb untatni benneteket, csak szeretnèm, ha nem csak az amerikai, jobban mondva hollywoodi szinèsznoket ajnàroznàk mindenhol.